Kultúra
Digitálisan is kutatható a magyarkanizsai könyvtár helytörténeti állománya
Betűméret:             

Egyre többen érdeklődnek településük helytörténete iránt. A közösségi oldalakon csoportok alakulnak, ahol ilyen jellegű cikkeket osztanak meg. A magyarkanizsai József Attila Könyvtárban is gyakran keresik ezeket a kiadványokat. Mivel nem egy esetben könyvritkaságokról van szó, csak helyben olvashatóak. Ezért döntött úgy az intézmény, hogy digitalizálja ezeket a köteteket. Egyelőre a helytörténeti anyag egy része, a könyvek válnak elérhetővé a képernyőn, ami gyorsabb és hatékonyabb kutatást tesz lehetővé, ugyanis szavakra is lehet majd keresni a könyvek oldalain.

Az ötlet és az igény is már régi, hogy digitalizáljuk ezen kiadványokat, csak eddig nem tudtuk megvalósítani. Most sikerült anyagi eszközöket is biztosítani, illetve más módon is kaptunk segítséget művelődési intézményektől, mondja Bús Csaba igazgató, akit a digitalizálásról kérdezünk.

- A helytörténeti anyagokat külön gyűjtjük, kezeljük, s ezeket nem is szabad kiadni kölcsönzésre, hanem csakis a könyvtár épületében kutathatóak. Viszont nagyon gyakran érkeznek egyetemisták és kutatók, akik hosszabb ideig szeretnének foglalkozni egy-egy témával. Erre az a megoldás, hogy a könyveket digitalizáljuk, s így elérhetővé tesszük. Egy-egy könyvet egyszerre akár többen is olvashatnak egyidejűleg.

- Mennyire gazdag a helytörténeti állomány?

- A helytörténeti gyűjtemény állománya nagyon gazdag. Folyamatosan frissül, ahogyan jelennek meg község-béli szerzőktől újabb kiadványok magyar és szerb nyelven. Egyelőre nem tudtuk digitalizálni a teljes anyagot, nem is terveztük, hanem ebből a legkeresettebb, legnépszerűbb műveket válogattuk ki és digitalizáltuk, összesen 119 könyvet, illetve kiadványt. Ezen könyvek felölelik a teljes községet, vannak kötetek Magyarkanizsáról, Horgosról, Velebitről, Adorjánról, monográfiák és különféle nyomtatványok.

- Van-e valamiféle ritkaság vagy nagyon érdekes könyv köztük?

- Ha ritkaságokról beszélünk, akkor mindenféleképpen meg kell említeni Magyarkanizsa nagyközség 1902-ben elfogadott szervezési szabályrendeletét, illetve mai szóhasználattal élve alapszabályát. Ez egy igazi ritkaság, amely a XX. század elején létrejött községi képviselő-testületnek a működését, hatáskörét definiálja. Érdekes visszatekinteni a múltba, amikor még jegyzőkről beszéltünk, hogy milyen szabályok szerint működtek, illetve működtették a községet.

- A digitalizálás a kutatást is nagymértékben megkönnyítheti.

- A digitalizálás többlépcsős folyamat. A kiválogatott könyvek oldalait először be kellett szkennelni. Ez hosszadalmas munka minden egyes könyv esetében. Ezután ezeket az oldalképeket kell feldolgozni, az oldalakat szükség szerint el kell forgatni, a szöveget rendbe hozni, kontrasztot ráadni, hogy könnyebben olvasható legyen, majd jön a szövegfelismerés és esetleges hibajavítás. A dokumentumok elmentése után kapunk egy úgynevezett kétrétegű PDF-et. A könyvlap megjelenik a monitoron, s keresést is végre tudunk hajtani az állományban. Bármilyen szóra, névre, címre rá tudunk keresni, s ezáltal megkönnyítjük a kutató dolgát. Ha például egy személy nevét keresi, akkor nem kell átolvasni az egész könyvet, hanem csak be kell írni a nevét a keresőbe, s rögtön megjelennek a találatok.

- Olyan könyvek is vannak, melyek fényképeket tartalmaznak. Nagyon érdekes látni, hogy például hogyan változott meg a város képe az évtizedek alatt.

- Több fényképalbum is digitalizálásra került, ezek is igazi ritkaságok, hisz egy régebbi kor lenyomatait tartalmazzák. Olyan épületek is láthatóak, amelyeket azóta lebontottak, vagy teljesen átalakították őket.

- A könyvtár a közösségi oldalakon is rendszeresen közzé tesz régi fényképeket. Nagy az érdeklődés ezek iránt?

- Igen, nagyon nagy az érdeklődés. Van egy fényképarchívumunk, s ebből szoktunk válogatni különböző tematikák alapján. A Magyarkanizsa régen elnevezésű Facebook-csoportban tesszük közzé ezeket. Nagyon sokan követik a csoportot, sok a visszajelzés. A képeken sok esetben olyan személyek láthatóak, akik ma már nem élnek, de felismerik őket a rokonok, utódok, de egy-egy régi jeles eseményről is megosztunk fotókat.

A magyarkanizsai József Attila Könyvtár azt tervezik, hogy folytatni fogja a digitalizálást. A helyi vonatkozású sajtótermékeket is elérhetővé kívánják majd tenni digitális formában. A digitalizált könyvek egyelőre csak a könyvtár épületében lesznek elérhetőek szerzői jogok miatt, oda várják az érdeklődőket, kutatókat.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Életének 82. évében váratlanul elhunyt Káich Katalin művelődéstörténész, egyetemi tanár, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar első dékánja. 1943. január 12-én született Zomborban. Ott végezte az általános iskolát és a gimnáziumot is. Az általános iskolát és a gimnáziumot Zomborban végzi. 1965-ben az...
2024. NOVEMBER 20.
[ 15:45 ]
Nyolcvanéves korában meghalt Nemere István író. Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit közölte. „Nemere István életének 80. esztendejében egy sikeres és roppant termékeny életút után letette testét. Amit életében alkotott olyan grandiózus és páratlan, hogy azt sokan fel sem fogták eddig. Emléke örökké velünk...
2024. NOVEMBER 15.
[ 11:40 ]
A Zentai Városi Múzeumban csütörtökön este, a vajdasági magyar képzőművészet napja alkalmából megnyílt a Család a művésztelepen – Családias művésztelep című képzőművészeti kiállítás. A január 15-éig megtekinthető tárlat megnyitóján Szarka Mándity Krisztina muzeológus, a kiállítás egyik szerzője...
2024. NOVEMBER 14.
[ 19:52 ]
Beolvasás folyamatban