Életének 85. évében elhunyt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a vajdasági és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő alakja.

Magyarkanizsán született 1940. július 5-én született a Tisza-parti Magyarkanizsán. Már gyerekként sokat olvasott, szabadidejében a bátyjától kapott ponyvaregényeket, idegenlégiós könyveket bújta. Írással a zentai magyar gimnázium tanulójaként kezdett foglalkozni, első kisprózáját A kavics címmel az újvidéki Ifjúság című hetilap közölte 1956-ban.

Érettségi után az újvidéki egyetem magyar tanszékén tanult, majd a zágrábi egyetemen folytatott filozófiai tanulmányokat. Verseket 1960-tól írt, lírai művei kezdettől fogva metrum, rím, központozás és rendszerint nagy kezdőbetűk nélküli szabadversek. Első verseskötete, a Homorú versek 1963-ban jelent meg.

Irodalmi pályafutása során az Új Symposion folyóirat alapító munkatársa és főszerkesztője volt. 1974 és 1994 között az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztője és képzőművészeti kritikusa volt. Később, 1992-től 2004-ig a Veszprémben megalakult Ex Symposion főszerkesztője, majd munkatársa volt. 1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, majd utolsó elnöke volt, később a Magyar Írószövetség tagja lett.

Tolnai az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára írta meg első regényét, Rovarház címmel, és bár a mű díjat nem kapott, formai újításaival, avantgárd kísérletező jellegével mégis fontos mérföldköve lett a magyar prózairodalomnak. Ezt követően szinte évente jelentkezett verseskötettel, illetve prózai munkával, műveit kezdetben az újvidéki Forum jelentette meg a Symposion könyvek sorozatban.

1983-ban a Magvető Kiadó adta ki válogatott verseinek gyűjteményét Vidéki Orfeusz címmel, a kötet a költemények mellett tartalmazza szlovéniai útinaplóját (Az uralkodó csúcs), valamint A zsilett kora című ciklusban részleteket kisprózakötetéből, a Virág utca 3-ból is. A kritika által nagyon kedvezően fogadott műben Tolnai magánmitológiájának jellegzetes motívumai (a gyermekkor helyszíne, a vidéki kisváros emberei, történetei) jelennek meg. A motívumok közt szerepel a falu bolondja Wilhelm alakja, akinek egy egész, szintén nagy sikerű kötetet szentelt Wilhelm-dalok avagy a vidéki orfeusz címmel.

A versek, prózák mellett a színpadi formát és nyelvezetet megújító drámákat is írt. A Bayer aspirin című monodrámát először 1981-ben az Újvidéki Színházban láthatta a közönség Jancsó Miklós rendezésében és Ladik Katalin előadásában, majd 2009-ben a Budapest Bábszínház is műsorára tűzte, Végeladás című darabját a kecskeméti Katona József Színház vitte színre.

Tolnai Ottó pályájának kiemelkedő műve a Költő disznózsírból című kötet, amely 2005-ben megkapta a Magyar Irodalmi Díjat. A mű az 1998 márciusában Parti Nagy Lajossal folytatott hatnapos életútinterjú átdolgozásából készült, kritikusai szerint egyenesen Tolnai Ottó művészetének a középpontjába kalauzolja az olvasót.

2016-tól a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg életműsorozata, amelynek első darabja a Világpor című kötet volt. A sorozat legutóbbi darabja, a 2018-as év egyik irodalmi szenzációja a Szeméremékszerek. A két steril pohár című kötete volt, amely Palicson játszódik, ott, ahol 1994 óta Tolnai Ottó is élt. Ezt követte a Szeméremékszerek 2. Az úr pantallója. Kávézások Czipriánnal (2021), majd a Szeméremékszerek 3. A fröccsöntés kora. A színes iratmegőrzők (2022).

Tolnai Ottó munkásságáért számos rangos elismerést kapott. 1967-ben és 1980-ban Híd-díjjal tüntették ki, 1981-ben József Attila-, 1993-ban Ady Endre-, 1999-ben Weöres Sándor-díjat kapott, 2000-ben A Köztársasági Elnök Aranyérmével, valamint Radnóti Miklós-díjjal ismerték el. 2007-ben megkapta a Kossuth-díjat az avantgárd hagyomány magas szintű megújításáért és a vajdasági magyar irodalom szervezésében vállalt szerepéért. 2009-ben a Grenadírmars című kötetéért Artisjus irodalmi nagydíjjal tüntették ki. 2017-ben megkapta a Vajdasági Írók Egyesületének életműdíját, 2018-ban a Hazám-díjat. 2022-ban kiérdemelte a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Életműdíját, 2023-ban a Vilenica-díjat. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt, 2001 júniusában választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjainak sorába.