A számítógépek, mobiltelefonok és tabletek hasznos és szórakoztató társak a mindennapi életben, de sokakkal előfordulhat, hogy észrevétlenül "elszalad velük a ló", és a kelleténél hosszabban a kijelzők, képernyők előtt ragadnak. Érdemes ezt időről időre felülvizsgálni, ehhez adunk néhány tippet.

A számítógépek, mobiltelefonok és tabletek hasznos és szórakoztató társak a mindennapi életben, de sokakkal előfordulhat, hogy észrevétlenül "elszalad velük a ló", és a kelleténél hosszabban a kijelzők, képernyők előtt ragadnak. Érdemes ezt időről időre felülvizsgálni, ehhez adunk néhány tippet.
Mielőtt a háztartásokban megjelentek a számítógépek, a tévé számított mumusnak abban a tekintetben, hogy az emberek bizony könnyen ott ragadtak előtte. A PC-k, valamint még inkább a bárhol előkapható mobilok azonban még tovább emelik a digitális megigézés szintjét, hiszen nem csak előre beállított műsorokkal, hanem egy sor egyéb csábítással tartják rabságban a figyelmünket. Játékok, közösségi oldalak, videó- és képmegosztók és megannyi egyéb tennivaló vár, és pont a sokféle figyelemelterelés miatt gyakran észre se vesszük, hogy egyre több időt töltünk a "valódi világtól" távol.

Mennyi a túl sok képernyőidő?

A képernyőidő viszonylag újkeletű kifejezés, azt a teljes időt jelenti, amelyeket a különféle digitális eszközök használatával, tehát tulajdonképpen a képernyő előtt töltünk. Mi tartozik ide? A leggyakoribb tevékenységek ezek:

• Internetezés
• Mobilappok használata
• Tanulás
• Munkavégzés
• Közösségi oldalak használata
• Játék
• Képek és videók nézése

Először is szögezzük le, a képernyőidő önmagában nem rossz dolog, hiszen sokféle hasznos dolgot tehetünk ezalatt. Van, aki eleve monitor előtt dolgozik, vagy sokat használja a telefonját munkára és egyéb napi tevékenységeire, de utazás, várakozás közben is hasznos lehet, ha unaloműzőként veszünk igénybe valamilyen digitális eszközt.
Egy bizonyos szintig tehát normális határokon belül mozog a képernyőidő, de vajon mikortól mondhatjuk rá, hogy túlzásba visszük? Az ideális képernyőidő meghatározása mindenkinél más és más, hiszen számításba kell vennünk, hogy mennyi időt kell mindenképpen telefon vagy számítógép előtt tölteni, és milyen egyéb életkörülmények, élethelyzetek elől rabol el minket a digitális világ. A káros hatásokkal kapcsolatban is megoszlok az orvosok, kutatók és egyéb szakemberek véleménye, de abban mindenki megegyezik, hogy a túl sok képernyőidő befolyásolhatja az alvás minőségét, a figyelmünket, a hangulatunkat, a testmozgás hiánya komolyabb egészségügyi problémákat is okozhat a túlsúlytól a diabéteszen át a szemek romlásáig.

Önkontroll, kis segítséggel

A képernyőidő túlzásba vitelének pont az az egyik veszélye, hogy mi magunk talán nem vesszük észre, vagy kis jelentőséget tulajdonítunk a dolognak. Épp ezért egyre több olyan segítség létezik, amely segít egyensúlyban tartani a digitális és valódi életünket.
Akár Android, akár iOS rendszerű telefonunk van, az elmúlt években megjelenő verziók mindegyikében elérhetőek már olyan alkalmazások, amelyek figyelemmel kísérik a tevékenységeinket. Megnézhetjük, mennyi időt töltünk az egyes alkalmazások használatával, milyen időszakokban és milyen hosszan használjuk az eszközeinket. Emellett akár beállíthatunk figyelmeztetéseket is, ha valamibe túlzottan belefeledkeznénk.
A szakértők szerint fontos a rendszeres önkontroll, még a "megengedett" képernyőidő alatt is. Számítógép előtt végzett munka közben például érdemes fél óránként, vagy legfeljebb óránként felállni a székből és pár percet sétálni, kinyújtani a tagjainkat, valamint a szemünket is tornáztatni azzal, hogy nem csak közeli, de távolabbi pontokra is fókuszálunk. Egyes vélemények szerint az alvás minőségét, és egyáltalán az elalvási képességet is javítja, ha alvásidő előtt fél órával vagy egy órával már letesszük a telefont, ezáltal a figyelmünk is a pihenés felé fordul, de a szemünket érő fény sem gátolja meg az álmosság kialakulását.
Érdemes arra is szabályokat alkalmazni, milyen értesítések mikor érhetnek el minket: éjszakára például lenémíthatjuk a bejövő hívásokat, vagy legalábbis szűkre szabhatjuk, kik hívhatnak ilyenkor is. A mobilos rendszerekben akár alkalmazásonként megadhatjuk, küldhetnek-e hangos, felugró szöveges értesítéseket - lássuk be, hogy hajnalban senkinek nem tesz jót, ha egy mobil játék csipogva ver fel az álomból azzal, hogy új ajándék érhető el...

Digitális méregtelenítés: néha jól jön a böjt!

Ha valaki túlzásba viszi az evést és felszed néhány kilót, diétába kezd. Ha kissé megszaladt az alkoholbevitel, szintén visszafogja magát. Ugyanígy, amikor már érezni lehet a túlzott képernyőfüggőséget, jól jöhet az úgynevezett digitális detox: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kijelölünk magunknak egy időszakot és szigorúbb szabályokat alkalmazunk. Mondhatjuk például, hogy egy hétig vagy egy hónapig nem használjuk játékra az eszközeinket, csak az alapvető munka és kapcsolattartás megengedett. Kialakíthatunk telefonmentes idősávokat, amikor kifejezetten "fizikai" tevékenységekkel foglaljuk el magunkat. És akár jelezhetjük a családtagoknak, ismerősöknek is, hogy ha lehet, segítsék a folyamatot, kerüljék a felesleges hívásokat - az online chat helyett például inkább tervezzenek személyes találkozásokat.
Ideális esetben mindenki megtalálja magának azt az időkezelési gyakorlatot, amelyben az összes digitális eszközét épp addig használja, amíg az valóban szükséges. Kilengések előfordulhatnak, ilyenkor a mobilokon található segédeket használva lehet újratervezni az időbeosztásunkat - a képernyőn kívül töltött időt ugyanis megköszöni nekünk a család, a barátok, de még saját testünk és lelkünk is!