Magazin
Népi kalendárium: Luca-napi népszokások, hiedelmek
Betűméret:             

Ebben az évben december 13. napja a babonák és hiedelmek szempontjából különösen jelentős, hiszen nemcsak péntek 13-a, de egyben Luca-napja is.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja. A Luca-naphoz ebből eredően is több népszokás kapcsolódik, a népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Nézzük csak, miért is olyan különleges ez a nap, amely a karácsonyt megelőző adventi készülődés egyik fontos állomása is egyben.

Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja

A fenti mondás alapja, hogy az 1582-es Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló napja, erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, így sok népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Az e napon ünnepelt szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak.

Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a harmadik és negyedik század fordulóján élt Szicíliában. A gazdag családból származó lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, s inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz.

A legenda szerint, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták. Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a pogány kérő oly szépnek talált. Szemeit kivájta és tálcán küldte el a férfinak, de a Szűzanyától még szebb szemeket kapott. Ezzel is magyarázható, hogy Szent Lúcia a vakok, szembetegséggel küzdők védőszentje.

A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak. A néphagyomány szerint egy rontó nőalak volt, boszorkány.

A magyar naptárban több nap is szerepel, amelyekhez a Luca-napéhoz hasonló szokások, hiedelmek és babonák kapcsolódnak. A köztudatban két Lúcia is szerepel: egy jóságos, és egy boszorkány, kettejük közül inkább az utóbbi jelenik meg többször a folklórban. Fedezzük fel, hogy miért is olyan különleges ez a nap, amely a karácsonyt megelőző adventi készülődés része is egyben.

Lúcia története magyar nyelvterületen

A Luca-napi hagyományok szerint ezen a bizonyos napon boszorkányok és varázserejű személyek jelennek meg, akik elől az embereknek el kell rejtőzniük.

A téli ünnepkör meghatározó napja épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Jövendölések, babonák szövik át az év egyik legsötétebb napját és éjszakáját. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik, hiszen az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremt az okkult erők megidézésére, így a jóslásokra és boszorkányűzésre is. Azt tartják ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

A Julianus naptár szerint ekkor volt a téli napforduló. A legrövidebb naphoz a leghosszabb éjszaka tartozik: az év legboszorkányosabb éjszakája. Óvták a boszorkányoktól, rontástól az embereket, állatokat egyaránt.

A Luca széke

A Luca-nap talán legismertebb hagyománya a Luca székének elkészítése. A boszorkányok felismerésére készült, melyet ugyancsak Luca-naptól karácsonyig kellett elkészíteni.

Ezen a napon kezdik meg a szék kifaragását, de naponta csak egy-egy lépést szabad haladni, ám a széknek karácsonyra el kell készülnie.

Innen ered az a népi mondás is: „Lassan készül, mint a Luca széke”. A karácsonyi misén aztán aki rááll a székre, az állítólag látni fogja a boszorkányokat. A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 25-én az éjféli misére a „mesterek” (rendszerint fiatal emberek) a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva megláthatták a boszorkányt.

A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük, és így nem tudták elkapni a fiatalokat.

A ház ajtajára belülről bűvös erejű pentagramot, avagy boszorkányszöget rajzoltak, ez a szabályos ötszög köré írt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag távol tartotta a boszorkányokat.

A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette. A gonosz elleni védekezésül fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, és keresztbe állították a söprűt.

Református vidékeken volt szokás a lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekező boszorkányokat.

A Drávaszögben úgy tartották, hogy a lucaszékhez hasonlóan meg lehet tudakolni, hogy ki a boszorkány, ha lucainget készítenek. Luca-naptól karácsonyig kellett ezt is elkészíteni, s – hasonlóan a lucaszékhez – a karácsonyi éjféli misén láthatták meg ebben a boszorkányt.

A tyúkok termékenységvarázslása

E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt.

Csúzán piszkavassal megérintették a tyúkokat és közben mondták: „Az én tyúkom tojj, tojj, tojj, tojást, a szomszédé kotkodát.” Kopácson pedig így szólt a mondóka: „Tyúkom, tyúkom tojj tojást. A másé meg Koktokodácst!”

Országszerte ismert hiedelem volt, hogy ilyenkor a gazdasszony, „Aki soha iletében nem lopott, Luca napján lop a szomszédtól egy marik szalmát s egy tojást, beteszi a tojófészekbe s azt mongya: A mi tyúkunk tojogájjon, a szomszidé kotkodájjon!

Azért, hogy jó ülősek legyenek a tyúkok, a gazdasszonynak napközben ülnie vagy feküdnie kellett. „Ülni kell a kuckóban, hogy sok kotlóstyúk legyen!” – tartották Zagyvarékason.

Lucázás (kotyolás, palázolás)

Luca napjának hajnalán a fiúgyerekek körbejárták a házakat. Fadarabot vagy szalmát vittek magukkal, s arra térdelve mondták vagy énekelték mágikus, termékenyvarázsló szövegüket. Az ének és mondóka után, szétszórták a konyhában a szalmát, majd várták, hogy a gazdasszony valami ajándékot adjon nekik. Ha ajándékot kaptak, akkor jó termést és bőséges állatszaporulatot ígértek.

Ha nem kaptak adományt, fenyegetőztek: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” A szalmát a gazdasszony a tyúkok alá tette, hogy jobban tojjanak. A háziasszony a vendégeket azért ültette le a konyhában, hogy a tyúkok jó ülősek legyenek.

A lucázó fiúknak mindehol örültek, mert a hiedelem szerint, ha fiúgyermek érkezett elsőnek a házhoz, „szerencse lett a tyukok körő”, ha azonban nő jött volna, a tyúkok nem tojnak és nem kotlanak meg. Sőt, attól is féltek, hogy egész évben törni fognak a tányérok.

Az Ipoly menti falvakban még az ötvenes években is jártak lucázni a fiúgyerekek.

Egy másik néphagyomány szerint a háziasszony vízzel fröcskölte le és kukoricával öntötte le a kotyoló fiúkat, majd libáival, tyúkjaival etette-itatta fel a „maradékot“. Maga a köszöntő kezdősora „Luca, Luca kitty-kotty“ volt, innen ered a kotyolás kifejezés is.

Szerelemmel kapcsolatos varázslatok

Luca-napjára a lányok 12 gombócot főztek, amelyekbe egy-egy férfi nevét rejtették. A gombócokat ezután forró vízbe tették, és amelyik először úszott a felszínre, a hagyomány szerint az tartalmazta jövendőbelijük nevét.

A Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak, s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd az a legény, aki őket elveszi feleségül.

Ahol több lány volt a családban, úgy jósoltak, például a Drávaszögben, hogy a saját neveiket tették a gombócba. Amelyiké legelőször jött fel, az megy elsőként férjhez.

A Luca-cédula is rendkívül népszerű volt a fiatal leányok körében, amely abban segített, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. A jóslás lényege az volt, hogy a lányok 12 cédulára fölírtak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kellett dobni egyet anélkül, hogy megnézték volna, milyen név van ráírva, és – a varázslat szerint – amelyik név megmaradt, az lesz a lány jövendőbelijének neve.

Népi jóslatok Luca-napkor

December13-a időjósló nap is volt, ettől kezdve tizenkét napig, karácsonyig figyelték az időjárást, s minden nap a következő év egy-egy hónapjára nézve adott útmutatást.

Ha például december 13-án havazik, az a jóslat szerint azt jelenti, hogy az év első hónapja, január havas lesz. Amilyen a második nap, olyan lesz a második hónap és így tovább. Ha az ötödik napon esik az eső, akkor nagy valószínűséggel a következő év májusa esős lesz. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.

A székelyeknek is megvolt a saját időjárás-előrejelző módszerük, amelyhez hagymákat használtak. A hagymáról 12 réteget húztak le, amelyek közül mind egy-egy hónapot jelképezett a következő évből. A rétegeket ez után megsózták, és megfigyelték, hogy mely rétegekben olvadt el a só – ezek a hónapok voltak azok, amikor esős időre számíthattak, míg a többi réteg (amelyekben a só nem olvadt el) száraznak ígérkeztek.

Még ma is sok helyen él az a szokás, hogy Luca napján búzát vetnek.

Egy agyagcserépbe, vagy tálkába búzaszemeket vetnek, és ha azok karácsonyig kikelnek, akkor jó termés lesz a földeken, a leány férjhez megy és az állatok egészségesek maradnak. A lucabúzával a templomi oltárt is díszítik, karácsonykor égő gyertyát állítanak a búzatövek közé.

A Csallóközben egy tál vízbe tették a búzaszemeket, ez karácsonyra kicsírázott. Ezután tálra tették, hogy olyan gazdag legyen a termés, mint a kicsírázott gabona. A sarjak nagyságából a következő év termésére következtettek.

A Luca-naphoz még számtalan, élettel és halállal kapcsolatos szokás is kapcsolódik.

Jósló, varázsló eljárások között szerepel Luca-napkor a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése. Madártollat szúrnak a pogácsa tésztájába. A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak közeli halált jelez. Főleg a Dél-Alföldön ismerték ezt a hiedelmet.

Egyes vidékeken pénzt is sütöttek a pogácsába. Aki a pénzes pogácsát kapta, az anyagi jólétre számíthatott a következő évben.

Nyitra vidékén és a Csallóközben volt szokás a Luca-napi alakoskodás. Fehér lepedőben, belisztezett arccal vagy arcukat fehér tüllkendóvel eltakarva jöttek a Lucák, akik a gyerekeket, lányokat ijesztgették.

A Csallóközben a Luca csak férfi lehetett, fehérbe öltözött, nem volt szabad megszólalnia. Söprűt vagy meszelőt vitt magával. Mímelték a meszelést, söprést, a háziak arcát is „meszelték”, hogy ne legyenek kiütésesek. Megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jól tojjanak. Szerémségben a lányok öltöztek Lucának – fehér lepedővel leterítve, fehér szoknyában, az arcuk elé szitát borítva, hogy ne ismerjék fel őket. Kikérdezik a gyerekeket, megimádkoztatják őket. Aki jó, ajándékot kap, diót, mogyorót, a többit meszelővel, fakanállal ijesztgetik. Kókán (Pest megye) a Luca-alakoskodók fehér ruhába öltözött fiatal asszonyok, a gyerekeket ijesztgették. Utána is mondták nekik: „Jön a Luca, elvisz!”

Jánoshidán általános hiedelem szerint Luca napján kísértet jár, ezt nevezik lucadisznónak. A lucadisznó gyermekijesztőkben is előfordul. Azzal ijesztgették a rossz gyereket, hogy elviszi a lucadisznó. A lucadisznó az állat alakú kísértetekkel hozható kapcsolatba, és a felvidéki szlovák, morva néphitből átvett hiedelemalak.

Luca-napi tréfák

Szintén Luca napján voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára. Galgamácsán ezt általában a lányos házakkal tették meg, de bosszúból vagy haragból is bekötötték, leemelték a kaput, a kútba dobálták a szétszedett szekereket.

Magyarországon, főleg a Dunántúlon nagyon elterjedt volt az úgynevezett Luca-tök elkészítése. Luca-napkor az emberek két szemet, egy vigyorgó szájat és egy orrot faragtak a sütőtökökbe. A tököket ez után az az ablakokba helyezték, hogy ijesztgethessék egymást. Éjszaka még egy gyertyát is meggyújtottak a faragványokban, hogy még látványosabbak legyenek, s elijesszék a szellemeket.

Luca-napi babonák

Luca napját dologtiltó napnak tartják, a nők semmiféle munkát sem végezhetnek. Akit pedig Luca tilalomszegésen kap, akár kővé is válhat.

Vegyük sorra mit tiltottak még, milyen hagyományok kapcsolódnak Luca napjához:

Luca-napján régen tilos volt sütni, mert azt tartották tűzvészt okozhat.

Luca-napján tilos volt mosni; sőt kölcsönadni is, mert az ekkor készült holmik a boszorkányok kezére kerülhettek.

A Csallóközben sem adtak ki semmit se a házból Luca-napkor, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra.

Mivel féltek a boszorkányoktól, ezért elődeink fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, sőt, ők maguk is fokhagymás kenyeret ettek, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.

Az állatok védelme érdekében az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy a banyák ne tudják átlépni otthonuk küszöbét.

Sokan a seprűket is elzárták ilyenkor, nehogy a boszorkányok ellopják őket, és azon repkedjenek

A nap első látogatója alapján megpróbáltak az állatszaporulatra következtetni: ha férfi lépett a házba, akkor bikával, ha pedig nő, akkor a hiedelem szerint üszővel gyarapodott a jószágok állománya.

Luca-napján ill. éjszakáján amennyiben csillagos volt az ég, jó termést reméltek a következő évben.

Úgy tartották, hogy ezen a napon tilos varrni. Aki megszegi a tiltást, bevarrja a tyúkok fenekét, így a következő évben nem lesz tojás – és jólét sem.

(Forrás: ma7.sk, Arcanum)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthonban a múlt héten egy romániai tanárnőt láttak vendégül, ezen a héten pedig magyarországi tanulmányúton tartózkodik az iskola diákjainak egy csoportja. A topolyai mezőgazdasági középiskola diákjai és tanárai is nagyon aktívak. Mint ismeretes, az iskola az Erasmus+...
2025. MÁRCIUS 6.
[ 11:30 ]
Őrizetbe vette a rendőrség azt a Maros megyei (Románia) férfit, aki ellen állatkínzás gyanúja miatt folyik vizsgálat. Az állatvédelmi rendőrség által eddig összegyűjtött bizonyítékok alapján kedden este 24 órára őrizetbe vettek egy 40 éves bánffytanyai férfit, aki arra biztatott egy 20 éves fiatalt, hogy egy...
2025. MÁRCIUS 5.
[ 9:28 ]
Holnap, vagyis hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt, a húsvétra készülés negyvennapos időszaka. Ma húshagyó kedd (angolul Shrove Tuesday, francia nyelvterületen Mardi Gras, német területen pedig Faschingsdienstag) van, a nagyböjt előtti utolsó nap, amelyet hagyományosan azzal ünnepelnek, hogy az emberek még egyszer...
2025. MÁRCIUS 4.
[ 15:57 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó