Élőlánc a tudományért címmel kedd délután demonstrációt tartott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A demonstráció résztvevői az MTA épülete körül élőláncot alkotva álltak ki az MTA egysége, autonómiája, a kutatóintézetek függetlensége mellett.

A "Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!" elnevezésű akciót azért hirdették meg, hogy kiálljanak Magyarország legnagyobb kutatóhálózatának megtartása mellett - mondta Szilágyi Emese szervező a résztvevőknek, akik megtöltötték az MTA Széchenyi téri épülete előtt lévő parkoló területét. Hozzátette: az élőláncos szolidaritási akciót azért kedd délutánra szervezték, mert akkor az MTA elnökségének olyan döntést kell hoznia, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar tudományosság jövőjét.

Szilágyi Adrienn, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa a fiatal kutatókat képviselve a tudományos közösség egységének fontosságát hangsúlyozta. "Az Akadémiai Dolgozók Fórumának célja, hogy kiálljon az akadémia jelenlegi szervezeti felépítéséért, az egységes kutatóhálózatért, továbbá finanszírozási rendszerének fenntartásáért, szakmai és pénzügyi függetlenségének megőrzéséért, valamint az ehhez szükséges garanciák biztosításáért" - hangsúlyozta.

Elfogadhatatlannak nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által január 31-én meghirdetett Tématerületi Kiválósági Programot, amely szerinte nem más, mint "megszorító intézkedés". Mint mondta, a tervezet előnytelen versenyhelyzetet teremt, az akadémia finanszírozását pusztán pályázati forrásokból képzeli el, amely működésképtelenséget és szétesését eredményez, felszámolja az MTA autonómiáját. "Megértjük a reform szükségességét, de nem az ott dolgozók egyetértése nélkül és az ő kárukra" - mondta.

Az MTA dolgozói és vezetése nyitott a kutatómunka feltételeinek javítását célzó reformokra, amelyekre kizárólag az akadémiával közösen kialakított tervek alapján kerülhet sor - tette hozzá.

Pléh Csaba akadémikus, pszichológus-nyelvész felszólalásában azt hangsúlyozta: az ITM úgy szeretné versenyre késztetni a tudományos élet szereplőit, hogy közben "amputálná a lábukat". Mint fogalmazott, az ITM elképzelése, amely "háttérbe szorítja, lenézni és becsmérli a tiszta tudományos kutatás világát", beláthatatlan következményekkel járna.

Kenesei István nyelvész professzor arra figyelmeztetett, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere nem lehet alapelve a tudományok művelésének, "fékekkel nem lehet megjavítani a tudományt", pedig a kormány erre készül.

A rendezvényen elhangzott, hogy az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan eddig csaknem félszáz hazai és külföldi tudományos intézet, kutatóközpont, egyetemi tanszék, szakszervezet, tudományos egyesület fejezte ki szolidaritását.

Az akadémia székháza előtt demonstrálókhoz kiment a köztestület elnökségi üléséről Lovász László, az MTA elnöke és átvette azt a dokumentumot, amelyben a kutatók tiltakoznak az akadémia finanszírozásának megváltoztatása ellen.

A beszédek után a szervezők kérésére a résztvevők egy-egy olyan könyvet emeltek a magasba, ami megjeleníti számukra a magyar tudományt, valamint élőláncot vontak az akadémia épülete köré.

Orbán Viktor: Mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük

Nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik - szintén nyílt levélben - néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A miniszterelnöknek címzett, fiatal kutatók által küldött levélben azt írták, a Lendület-program segítette őket abban, hogy külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásukat itthon kamatoztassák, és Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül - áll a levélben. Ezért a kutatók azt kérték, függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának "rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát."

Orbán Viktor válaszában - melyet személyes honlapján tettek közzé - az áll: "levelüket olvasva az a benyomás alakult ki bennem, hogy azonos fundamentumon állunk: mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét."

A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy "a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell" - szögezte le a miniszterelnök.

"Számunkra az látszik mindebből világosan, hogy a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Arra pedig, hogy mennyire olajozottan működhet egy olyan rendszer, ahol a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást, ma Magyarországon a Lendület-kutatócsoportok jelentik a legjobb példát" - írta.

Orbán Viktor emlékeztetett: a kormány 2018. október 4-én úgy határozott, hogy a források emelése mellett felülvizsgálja a teljes struktúra működését, ennek részeként az akadémiai kutatóintézeti hálózatot is. "A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet" - fogalmazott a miniszterelnök.

"Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására" - zárta válaszlevelét Orbán Viktor. (MTI)