Megválasztotta köztársasági elnökké Novák Katalint az Országgyűlés csütörtökön. A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben.

A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.

Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt a megválasztott köztársasági elnök letette államfői esküjét.

Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden.

A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma.

Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.

Az új államfő férje, Veres István Attila közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője; két fiuk és egy lányuk van.

Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal választott köztársasági elnököt.

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Novák: A békesség embere akarok lenni, a magyarok békét akarnak

A békesség embere akar lenni köztársasági elnökként Novák Katalin, aki szerint a magyarok békét akarnak. A Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az államfőválasztást megelőző beszédében fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt megválasztása esetén csütörtökön az Országgyűlésben.

Novák Katalin kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni.

Az április 3-i országgyűlési választást és népszavazást sorsdöntő pillanatnak nevezte, és bizakodását fejezte ki, hogy a választók nem tévesztik szem elől a nemzeti érdeket és gyermekek jövőjét.

Azt mondta, tudja, honnan jött, hogy ki ő és hogy mi a dolga, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell - rögzítette.

Novák Katalin kijelentette, az lesz a dolga, hogy abba a magasságba emelje nemzettársait, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. Mások megértéséhez a hitéből merít erőt, és nem országjárásokra készül, hanem egyszerűen ott lesz, ahova tartozik, azokkal lesz, akikhez tartozik: a magyarokkal - közölte.

Mi bármikor tudjuk folytatni, és újra is tudjuk kezdeni. Fel tudjuk építeni, meg tudjuk erősíteni azt, ami a miénk, és amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család - fogalmazott. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani - hangsúlyozta, megjegyezte, a szuverenitás bizonyos részéről csak a családban képes lemondani Veres István, a férje javára.

Elmondta, nem ahhoz képest, hanem annak is köszönhetően akar jó köztársasági elnöke lenni az országnak, hogy nő.

Tettekre készül - mondta - , kész minden terhet magára vállalni, amit az államfői tisztség rá ró.

Hozzátette: anyaként és feleségként békességre, megértésre, biztonságra törekszik, elnökként is a békesség embere akar lenni.

Novák Katalin közölte, annak a generációnak a tagja, amely készen kapta a nemzeti függetlenséget, és nem fogja megengedni, hogy az ország drágán szerzett függetlenségével "bárki orosz rulettet játsszon".

"Mi nemzeti érzelmű negyvenesek magyar földről magyar szemmel nézzük a világot" - hangoztatta, úgy folytatva, ennek a generációnak már nem kellett megtanulnia, milyen orosz megszállás alatt élni, de volt lehetősége megérteni, milyen Európa részének lenni.

Közölte, a generáció tagjai közül sokan tanultak, éltek Nyugat-Európában, nem majmolni akarják azt a világot, de vannak ott jó dolgok, amit el lehetne sajátítani.

Magyarország sohasem lesz Svájc. Nekünk a Balaton a Riviéra, a Kékes a csúcs, a víz az ásványkincs, a kiművelt emberfő a természetes erőforrás, a magyar a titkos nyelv, Bartók és Kodály zenében a brandünk, adottak a szomszédaink. Európához tartozunk és Európa hozzánk. Ezen változtatni nem tudunk és nem is akarunk - mondta.

Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. Elmondta, az ország már éppen kezdte visszanyerni a koronavírus-járvány előtti élete biztonságát és szabadságát, és akkor elszabadult ez a másik pusztító vírus: 14 napja háború van Magyarország szomszédjában.

Úgy fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, lángba akarja borítani mindazt, ami értékes az embereknek, megtámadja a nyugalmat, a hétköznapok biztonságát, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni - mondta.

Köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak a bajban lévőknek.

Novák Katalin beszámolt arról, hogy a múlt héten a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként négy püspökkel Kárpátalján járt, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, ugyanolyan fontosak, mint akik eljöttek és minden más ukrajnai menekült is.

A nemzeti hitvallásból idézve a lelki, szellemi megújulás szükségességéről is beszélt.

Novák Katalin beszélt élete legmeghatározóbb döntéseiről, a házasságáról, a gyermekvállalásról, a közgazdász-, a diplomáciai, valamint a közéleti pálya választásáról.

Köszönetet mondott Martonyi János korábbi külügyminiszternek, hogy elleshette tőle a klasszikus diplomácia fortélyait, továbbá Balog Zoltánnak, volt emberi erőforrások miniszterének, hogy szakmai teret nyitott számára.

Ajándékként beszélt arról, hogy nyolc éven át kormányzati feladata a családok jövőjének biztosítása volt, és - mint mondta - hálás azért a 200 ezer gyermekért, akinek vállalásához plusz segítséget tudtak adni.

Ha túl tekint az ország határain - folytatta - , akkor a világon több mint egymillió megszületett magyar életnek örülhetnek tíz év alatt. "Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy részese lehettem a nemzetépítésnek" - fogalmazott.

Az államfőjelölt szegediként beszélt magáról, jelezve, 18 éves kora óta a főváros XI. kerületében él. Felidézte nagyszülei történeteit, majd elmondta, hogy bátyjával a szüleiktől tanulták a talpra állás képességét és tisztességet, becsületet.

Köszönetet mondott Áder János leköszönő köztársasági elnöknek és feleségének, Herczegh Anitának, hogy megosztották vele az elmúlt tíz év tapasztalatait. Ugyancsak köszönetet mondott Kövér László házelnöknek és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek barátságukért.

Szólt arról is, hogy első útja haza lesz, a családjához, és minél előbb szeretne ellátogatni Varsóba.

Róna Péter nemzeti megbékélést szorgalmazott

Nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében Róna Péter, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje. Hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül.

A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely szerinte minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, "ezzel kecskére bízza a káposztát", és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a Nyugathoz kívánunk tartozni.

Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? - tette fel a kérdést.

Róna Péter, miután a jelölésért hat ellenzéki pártnak mondott köszönetet, arról beszélt, hogy egy olyan véres háború zajlik a szomszédunkban, amelynek elindítójával a kormány szoros baráti kapcsolatot ápol. Felidézte, hogy a II. világháború során a német birodalom csatlósaként az ország vezetői kitartottak a pusztítás mellett akkor is, amikor mindenki más elpártolt tőlük. Szerinte a mostani tetteket is képtelenek vagyunk a nevén nevezni, szorongunk, mert tudjuk, hogy közünk van a szomszédban történtekhez.

Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól? - tette fel a kérdést és azt mondta: hisz benne, hogy nem ez a magyar út. "Hiszem és bízom benne, hogy Deák Ferenc bölcsessége és kompromisszumkészsége, Göncz Árpád haza- és emberszeretete erősebb, mint korunk diktátumai" - mondta.

Romsics Ignác történészhez hasonlóan azt kérte, hogy magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson. A társadalmi sokféleséget a sikeres országok ismérvének nevezte, annal elnyomása pedig szerinte biztosan katasztrófához vezet.

Az államszerkezet demokratikus működése feletti őrködésről szólva azt mondta: sokat segítene, ha az alaptörvény, ami egy érvényes törvény, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Szerinte az alkotmány feladata a politikai hatalom korlátjainak kijelölése, a jelenlegi azonban minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad.

A bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya - jelentette ki -, a megfelelő intézmények létrehozásához szükséges közmegegyezéshez pedig szerinte a nemzeti megbékélés szükséges. "Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék és ellensúly, ami megmentene minket" - fogalmazott.

Erőszakos háborúk, járványok, természeti katasztrófák és gazdasági válságok idején az illiberális válasz, ha a hatalmat mindennel felhatalmazzuk, mi pedig engedelmeskedünk neki. Szerinte ez a lehető legrosszabb, mert nem az egyetértésre, hanem az egyhangúságra törekszik.

A jó válasz az, hogy nem csorbítjuk azt, amit a közös megegyezés már létrehozott. Ide sorolta, hogy a magyarok a Nyugathoz kívánnak tartozni, amelyről már Szent István óta óriási társadalmi megegyezés van. Nem Oroszország és nem Törökország a mi világunk, hanem a keresztény, felvilágosult Nyugat - hangsúlyozta.

A méltányosság és a megbékélés a demokratikus intézmények alapja, amit szerinte azzal kell kezdeni, hogy minden magyar szavazata ugyanannyit érjen. Nem lehet az, hogy a mindenkori kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, vagy az, hogy az egyik ember könnyen eljut szavazni, míg a másik nehezen.

"Az végképp nem lehet, hogy harminc állig felfegyverkezett kommandós betörjön egy szegényeket ápoló jótékonysági alapítvány munkahelyére" - mondta -, ahogy az sem, hogy minden hetedik ember mély nyomorban él Magyarországon.

Úgy fogalmazott, hogy családokat tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom, és szólt a tanárokért is.

Kijelentette: a méltányosság, az igazságosság, az emberi méltóság védelem erkölcsi feladat, ami nélkül a nemzet egységének látszata csak erőszakkal biztosítható. Ezért kezet kell nyújtani egymásnak és törekedni kell a történelmi sebeink kölcsönös megértésére és gyógyítására - hangsúlyozta.

Azt mondta, amiben 1956-ban és 1989-ben bíztunk, még mindig a miénk lehet: szabad és demokratikus államként boldog, sikeres és megbecsült nemzete lehetünk az európai közösségnek.

Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat - zárta szavait. (MTI)