Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt vezetője, Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a szuverenista magyar kormányt, és a helyére egy brüsszelita kormányt akar ültetni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Beavatkoznak hazánk belügyeibe

Orbán Viktor a magyar uniós elnökség szerdai európai parlamenti programismertetőjét követő vitát úgy értékelte, az a tényeket mellőzte, gyűlölködő volt, és nem törődött Európával, az európai emberekkel, csak a támadás jellemezte.

A kormányfő azt mondta, a vita arról szólt, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, és a helyére az európai szocialisták Dobrev Klárát, a néppárt pedig a Tisza Pártot Magyar Péterrel akarja kormányon.

Hozzátette, eddig is úgy gondolta, hogy a két európai vezetőnek ez a célja, de az szokatlan, hogy ezt ilyen nyíltan belevágják a világ képébe, ahelyett, hogy európai ügyekkel foglalkoznának.

Világossá tették, hogy ez az a koalíció, amit szeretnének, és amelynek a házassága meg is történt a szemünk előtt. „Celebrálta papként vagy anyakönyvvezetőként von der Leyen, Manfred Weber volt a tanú” – mondta.

Hozzátette, a két érintett fél meg is mondta, készen áll arra, hogy teljesítse, amit Brüsszel követel: Magyarország beszáll a háborúba Ukrajnával, fegyvert szállít és pénzt ad a magyar költségvetésből; támogatják a brüsszeli migrációs politikát, vagyis be kell engedni a migránsokat; a család- és a gyermekvédelmi törvényeket el kell törölni, és bele kell szállni a gazdasági, kereskedelmi háborúba.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „be akar delegálni Brüsszel a leendő magyar kormányba egy szocialistát meg egy néppártit, akik majd támogatni fogják a legfontosabb brüsszeli célkitűzéseket, amelyek éppen a konfliktusokat okozzák Magyarország és Brüsszel között. Vége a szuverenista magyar politikának, brüsszelita kormányunk lesz”.

A magyar uniós elnökségi programot a kormányfő átgondoltnak, nagyon színvonalasnak, kiváló szakmai munkának nevezte. Elmondta, hogy nagyon jó stáb dolgozik Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter vezetésével.

Vérgőzös vita

Hozzátette: elég színvonalas vitát tudtak volna tartani az Európai Parlamentben arról, miért van bajban az európai gazdaság, miért mennek el Európa mellett az amerikaiak és a kínaiak. Itt a baj a migránsokkal, baj van a zöldátmenettel – sorolta a problémákat.

A kormányfő azt mondta, akik a vitában részt vettek, „vérgőzös állapotban voltak”, nem akartak higgadt, nyugodt, értelmes vitát folytatni az Európa előtt álló legnagyobb kihívásokról, hanem politikai pofozkodást, balhét, csihi-puhit képzeltek el, és „nekünk rontottak”. „Amikor tízen jönnek az emberre, az a rock and roll, szóval rock and roll volt” – fogalmazott Orbán Viktor.

Közölte, nehéz helyzetben volt, mert a magyar mégis egy udvarias, nagyvonalú, jól nevelt nép, de „annyian jöttek és olyan durván”, hogy attól tartott, ha továbbra is úriembereskedik, akkor „baleknak néznek bennünket”. Ezért döntött úgy, hogy a vitába bele kell állni: „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”, mindenki megkapta, amit kellett, „néhány lángos, tasli az ott le is esett” – mondta.

A miniszterelnök azt mondta, megdöbbenve lehettek a vita miatt a magyar nézők is, akiknek egész más kép élhet a fejükben Európáról. „Mi azt hittük, hogy ott intelligens emberek vannak” – mondta, úgy folytatva, azt hitték, bár van néhány „érdekes alak” az európai parlamenti képviselők között, mégis valami európai színvonalat képviselnek.

Orbán Viktor úgy összegezte a vitát, hogy „a béka feneke alatt volt az egész”, és az számára is kultúrsokk volt.

Kijelentette: a magyarok maguk akarják eldönteni, milyen program mentén milyen kormányunk legyen. Az nem megy, hogy Brüsszelből megmondják nekünk, hogyan éljünk, és ideküldik nekünk a zsoldosainkat, akik majd ezt végrehajtják – közölte, hozzátéve: ez már volt, hogy kívülről akarták megmondani nekünk, hogyan éljünk, ettől szabadultunk meg 30 éve.

A Brüsszelből Magyarországra delegálandó, „brüsszelita kormány ugyanolyan hónaljszagú”, mint a szocializmus és a Szovjetunió

– értékelt. Elmondása szerint ezért bejelentette az ellenállást: Magyarország szembe fog szállni ezzel a brüsszeli tervvel.

Várakozásai szerint Brüsszelben ezt el fogják fogadni, mert látni fogják, hogy ezen a csatán rajtavesztenek. A nyilvánosság, a tények, az őszinteség az ilyen típusú brüsszelita szándékoknak nem kedvez – jegyezte meg. „A mi legnagyobb szövetségesünk a valóság és a nyilvánosság, és én nyíltan fogok beszélni, ha megtámadnak (…), előveszem a tényeket, és megmondom: ti kereskedtek az oroszokkal” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint ezért Brüsszelben is rájönnek, ez nem jó üzlet, térjünk vissza a normális európai politikához, hagyjuk békén a tagállamokat, hagyjuk békén Magyarországot.

A magyar uniós elnökség javaslatai közül kiemelte: Magyarország a 2008-as pénzügyi válság következményeit kezelő csúcshoz hasonló megoldással a határvédelem és a migráció ügyében azt szorgalmazza, hogy a schengeni zóna országai a legmagasabb szinten találkozzanak, először informálisan, aztán intézményesítve. Hozzátette: az Európai Bizottságot kihagyva, ezen a fórumon döntenének a határvédelem ügyéről és arról is, hogyan ne engedjék be a migránsokat, illetve hogyan ellenőrizzék őket.

Szerinte e testület alá kell berendelni az európai határvédelemért felelős Frontexet, amely jelenleg a migránsokat befelé szállító „turisztikai egyesületként” működik.

Úgy értékelt: Európa fordul. Kell még egy kis idő, és be fognak állni egy migrációellenes politikai vonalra, ugyanis Nyugat-Európában az emberek egyáltalán nem örülnek annak, ami a migráció kapcsán történik, a migrációba belebuknak kormányok.

A miniszterelnök arról is beszélt: csekély esély van közös uniós kiútra a versenyképességi csapdából, „nagyon távol vannak az álláspontok, ezért Magyarországnak nem is Európával, hanem magával kell foglalkoznia”, hiába adjuk mi az uniós elnökséget.

Orbán Viktor új egyezséget kötne az emberekkel

Hetek óta csak a magyar gazdaság kérdéseivel foglalkozik, a brüsszeli „keresztre feszítési kísérlet” kitérő volt – Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjút.

Mi összeraktuk az első nagy akciótervet, amellyel a magyar gazdaságnak fogunk új lendületet adni

– jelentette ki, hozzátéve, csütörtökön a gazdasági kabinet vezetőjével tekintette át az elgondolásokat, körvonalazódnak az intézkedések, amelyek közül a megfizethető lakhatás megteremtését, a bérek emelését és a kisvállalkozások „méretnövekedésének” elősegítését emelte ki.

Óriási lendületet adunk a magyar gazdaságnak, mindegy, mit mond Európa, mi fenntartjuk a gazdasági semlegességet, tehát nyugatról is, meg keletről is csak azt fogadjuk el, ami jó a magyaroknak, és ami ellentétes az érdekeinkkel, azt el fogjuk utasítani – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ez 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog eredményezni, ami már a jövő évben érezhető lesz.

Az idei két utolsó negyedév növekedése a kormányfő szerint „valahol az egy és a két százalék között lesz”, de jövőre „óriási lendületet fogunk venni”.

Három „beavatkozási pontot” nevezett meg:

• a megfizethető lakhatás biztosítását,
• a béremelést
• és a kisvállalkozók segítését.

A lakhatással kapcsolatban azt ígérte, „lesz egy nagy lakás-boom”, ugyanakkor azt is: „hátha Budapest is mond már végre valamit” ebben a kérdésben, hiszen a legnagyobb baj e téren a fővárosban van.

Nekünk vannak terveink, készen állunk a tárgyalásra – jelentette ki, megemlítve, az elgondolások között kollégiumépítés éppúgy szerepel, mint a fiatalok megfizethető lakhatáshoz juttatása, akár bérlés útján.

Hozzátette: a kormány támogatni fogja a Magyar Falu programban a falusi lakás- és házépítéseket, valamint el fogják hárítani a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat.

Jól haladnak a tárgyalások a szakszervezetekkel, úgy látom, hogy meg tudnak állapodni majd a minimálbérről és meg tudunk állapodni majd a béremelések mértékéről – fogalmazott Orbán Viktor a tervcsomag második pontjáról, kijelentve, nem tartja irreálisnak azt a célt, hogy egymillió forintos átlagkereset legyen Magyarországon.

Jelezte azt is: a diákhitel mellé létrehozzák a szakmát tanulók munkáshitelét.

Harmadik pontként említette, hogy méretnövekedéshez kívánják segíteni a kisvállalkozókat, „akiket meggyötört az infláció, meggyötört a háború, a szankciók, és meggyötört a Covid is”. Elmondta, a munkanevén „Demján Sándor Program” keretében tőkét és kedvezményes hiteleket juttatnak a kis- és középvállalkozásoknak, „hogy egy lépéssel stabilabbak és nagyobbak legyenek”.

Ezek együtt meglendítik a magyar gazdaságot, ami 2025 első és második negyedévében nagyon világosan látszik majd, úgyhogy én erre összpontosítok, aztán a brüsszeliek meg egyék meg, amit főztek – jegyezte meg.

A felsorolt intézkedések megvalósításához szerinte a magyar gazdaság saját belső növekedéséből kell kitermelni a forrásokat, úgy, hogy közben az államadósságot is és a költségvetési hiányt is csökkenteni kell.

„Ez lehetséges. Ezt kiszámoltuk, ezt megterveztük, ez jól halad” – mondta, jelezve, hogy a gazdasági miniszter csütörtökön „bemutatta a számokat, a trendeket, az egész elgondolást”, ennek alapján hamarosan egy általános kormányhatározat jelenik meg, ami feladatokat ad ki, rá egy-két hétre pedig a konkrét intézkedések is jöhetnek.

Hozzátette: a kormánynak konzultálnia kell az érdekképviseletekkel, a gazdasági élet szereplőivel, aztán „végső soron majd az emberekkel” is meg kell beszélniük ezeket az intézkedéseket.

„Egyfajta új egyezséget szeretnénk létrehozni ahhoz, hogy a magyar gazdaság lendületet vegyen”,

hiszen ha új gazdaságpolitika kell – márpedig a világ változása miatt nekünk is alkalmazkodnunk kell –, „ahhoz kell egy új egyezség is” – fogalmazott.

Orbán Viktor a szeptemberi fogyasztási adatot biztatónak nevezte, és szerinte a majdnem 10 százalékos magyar reálbérnövekedés Európában is példátlan. Ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a reálbérnövekedés ellenére lassabban indul be a fogyasztás, azt mondta: a fogyasztásról szóló vitát nem tartja egészségesnek, szerinte az emberek majd eldöntik, mit akarnak csinálni a pénzükkel.

Úgy vélte: a gondot szerinte nem ez, hanem az európai járműipar termelésének lelassulása okozza, Magyarország ugyanis „járműipari nagyhatalom”, egyike annak a három országnak – Németország és Kína mellett – ahol a nagy német autómárkák mindegyike jelen van.

Szerinte ugyanakkor a következő év második felében újra lendületet kap majd a magyar gépjárműgyártás, amint világpiac is úgy alakul, hogy ezekre az autókra szükség lesz. Ezért – folytatta – meri vállalni azt, hogy a következő évben a 3-6 százalék közötti sávba emeli a kormány a gazdasági növekedést.

Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „fényesek” a magyar gazdaság hosszabb távú kilátásai. (MTI)

A beszélgetést itt meghallgathatja.