Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amelyben többek közt a családvédelmi intézkedések, a Budapest Pride betiltása, a kábítószer-kereskedők elleni fellépés, valamint az ukrajnai háború és Ukrajna EU-csatlakozásai s szóba került.

A kormányfő az előző hétvégén tartott évértékelő beszédet, ahol számos bejelentést is tett. Ezt követően szerdán összeült a magyar kormány, valamint ugyancsak szerdán a miniszterelnök tárgyalt az Európai Unió állam- és kormányfőivel is, akikkel a jövő héten egy rendkívüli csúcstalálkozóz tartanak. Legutóbb pedig csütörtök délután állt a nyilvánosság elé Orbán Viktor Veszprémben, ahol azt mondta: az ukrajnai háborúnak vége.

A péntek reggelt a Kossuth Rádióban kezdte a kormányfő. A műsorvezető, Törőcsik Zsolt először az évértékelős bejelentésekről kérdezte a kormányfőt, és arról, hogy milyen „logikai láncolatra” fűzhetőek ezek fel. Orbán Viktor azt mondta: „Mindegyiknek egy közös előfeltétele van, amit úgy hívnak, hogy béke.”

Mint mondta, háborúban ezeket a lépéseket nem lehet megcsinálni, ezért az utóbbi három évben ezekre nem is gondolhattak.

„Most persze mondhatja is ön erre […] hogy nincs is béke” – tette hozzá Orbán Viktor, elismerve, hogy még „véres csaták” zajlanak a fronton. De, mint fogalmazott, a béke most„ kézzelfogható közelségben van”, és az már világos szerinte, hogy a háború nem fog tovább eszkalálódni. „Most érzem először azt, hogy valóban lehet a béke logikája szerint szervezni a gazdaságunkat” – közölte.

A kormányfő hozzátette: a második közös pont az intézkedések közt az, hogy a családokat érintik. „A legfontosabb dolog a család” – összegezte mottójukat, megjegyezve, hogy a családosokat mindenben segíteni kell, amiben csak lehet. Ha úgy érzik a családosok, hogy a rendszer bünteti őket, „akkor nem lesznek erős családok” – tette hozzá nem sokkal később, közölte a hirado.hu.

A háború és a koronavírus lassította a gazdasági fejlődést, de most ismét lesznek erőforrások

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az előző évek intézkedéseinek központjában két dolog állt: az, hogy legyen az embereknek a munkájuk, és hogy legyenek erősek a családok. Hozzátette: az utóbbi évek kormányzati intézkedései rengeteg olyan embert integráltak a munkaerőpiacba, akik eddig arra rendezkedtek be, hogy „van gyerek, de nincs munka, és így is meg lehet élni” a segélyekből.

„Jellemzően sok cigány család egyébként, százezrével. Olyanok, akik korábban inkább a gyerekek után járó pénzből éltek, de nem volt munkahelyük. Most azt mondtuk, hogy tudtok a gyerekek után kapott pénzből élni, azt leírhatjátok az adótokból, csak meg kell érte dolgozni. És ez bevitte az embereket, egymillió embert hozott be a magyar gazdaságba” – fogalmazott Orbán Viktor, felsorolva a korábbi intézkedéseket, köztük a fiatalok adókedvezményét. Mint mondta, ezt a gazdasági erősödési folyamatot a koronavírus-járvány és a háború megakasztotta, de most ismét vannak olyan erőforrások, amelyeket fel lehet használni a fejlesztésre.

Ezzel összefüggésben beszélt a két- és háromgyermekes édesanyák adómentességéről is, amelyet a következő években vezetnek be lépcsőzetesen. Orbán Viktor erről azt mondta: „Magyarország egy adóparadicsom, egy családi adóparadicsom lesz. És a fiataloknak van egy lehetőségük, hogy egy családi életpályát válasszanak. Tehát már megszülettek szerintem azok a nők, lányok, akik […] úgy nőnek föl, hogy amikor belépnek a felnőtt kereső korba, nem fizetnek jövedelemadót, és amikor kilépnek nyugdíjasként, akkor se. Tehát egész életükben nem fognak találkozni jövedelemadó fizetési helyzettel. Milliószám lesznek ilyenek. Tehát ilyen az egész világon nincs.”

Kitért arra is, hogy szerinte a magyar családpolitikai lépések „teljesen új megközelítést” jelentenek a demográfia terén, és ezeket ajánlaná a nyugati világnak is a migráció helyett.

Arra a közelmúltban felvetett kritikára, hogy a lépések nagy lyukat üthetnek a magyar költségvetésen, a miniszterelnök azt válaszolta: „A kritikusoknak annyiban igazuk van, hogy a magyar kormány egy óriási vállalást tett”, és ezt nem lesz könnyű megvalósítani. Szerinte az elemzőknek abban igazuk van, hogy vannak kockázatok – viszont, mint mondta, a magyar kormány az utóbbi években is megcsinált olyan dolgokat, amelyeket addig lehetetlennek tartottak. De elismerte, hogy ez valóban egy komoly pénzügyi feladat lesz, mivel ezzel egy időben csökkenteni kell majd például a költségvetési, államháztartási hiányt is.

„Hagyjuk az inflációról szóló blablát!” – Miért kerül 550 forintba a tej a boltban?

A kormányfő arra is kitért, hogy elfogadhatatlannak tartja az élelmiszerárak emelkedését.

„Abba kell hagyni a hókuszpókuszt” – mondta, utalva arra, hogy az infláció nem magyarázhat meg mindent. Orbán Viktor példaként most a tejet hozta fel, amelyet a termelőktől 200 forintért el lehet vinni szerinte – miközben a boltokban ennek a többszöröséért lehet csak megvásárolni.

„Bemegyek a boltba, 550. Azt mondjátok meg nekem, hogy ez hogy van?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: ugyanez megfigyelhető például a tojás esetében is, és nem lehet felfogni, hogy mi indokol ekkora áremelkedést.

„Hogy lesz a boltban ebből háromszor annyi az ár? És ki emeli ezt, és miért, és hol a profit? […] Hagyjuk az inflációról szóló blablát!” – mondta, megjegyezve: elemzői szempontból ez utóbbi valóban fontos kérdés, de nekik, kormányzati szempontból azt kell megnézniük, hogy miként tudnak ezen változtatni. Mint mondta, a háború alatt még megérti az áremelkedést, „de vége a háborúnak, most vége van, mért emeltek ekkorát?” – fogalmazott. Mint mondta, mértéktartást várnak el az élelmiszeripari szereplőktől, de ha ez nem lesz elég, akkor be fognak avatkozni, vagyis bevezetik az árstopot.

USAID-ügy, kábítószerek, Budapest Pride, férfi és női nemek

A miniszterelnök kitért a USAID-támogatások ügyére is, amelyről azt mondta: „Fizettek ilyen hollywoodi sztároknak, hogy menjenek el Kijevbe […] mert szerintük a háború igazságos, a háborút folytatni kell.” Állítása szerint „Magyarországra is beért ennek a csápja”, és ezt le kell vágni. Mint mondta, meg kell teremteni ehhez a jogi feltételeket, és utána lehet fellépni ezen a területen.

Beszélt arról is, hogy az „újfajta kábítószerek”, a dizájnerdrogok rohamosan terjednek a magyar vidéken, a legszegényebb területeken, és tönkreteszik a kiskorúak életét. Közlése szerint erről a témáról „világosan kell beszélni” a kábítószer-kereskedőkkel, írja a hirado.hu.

„Nem válogatom meg a szavaimat túlságosan, nagyon egyszerűen hajtóvadászatot indítunk” – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő ezt követően tért ki arra a kérdésre, hogy betiltják-e a Budapest Pride-ot.

„Ilyesmi nincs többé, ennek vége van. Ugye korábban se kellett volna, hogy legyen” – fogalmazott, hozzátéve: eddig azért tarthatták meg mégis a Pride-ot Magyarországon, mert az amerikai nagykövet állt a menet élén.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy miért írják bele az alaptörvénybe azt a közeljövőben, hogy csakis férfi és női nem létezik. E ponton azt mondta: Magyarország még kimaradt abból az „őrületből”, ami a társadalmi nemek körül kibontakozott az utóbbi években külföldön, ezért a magyar emberek nem feltétlenül érthetik, hogy miért fontos ez.

Szerinte arra a kérdésre, hogy milyen nemek léteznek, sok helyen – például Németországban – nem lehet azt mondani már, hogy csak férfi és női nem van, hanem ehelyett, „az a válasz, hogy ennek a bináris, nőre és férfire épülő emberkoncepciónak ennek vége van, mert az ember hol ilyen, hol olyan, meg közte is vannak még mindenfajta variációk”.

„Ennek a propagálása, hogy a világot nem úgy érdemes nézni, hogy van férfi és nő […] ez a fajta iskolai nevelés, a gyerekeinknek egy ilyen marhasággal tömni a fejét, ez elfogadhatatlan” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a gyermekek védelme szempontjából fontos ez a kérdés. Ezután hozzáfűzte azt is: ha valaki változtatni akar is a nemén – ez szerinte már egy másik vita részét képezi –, egy dolog biztos, hogy valamiről valamire változtat. De harmadik, negyedik, ötödik, ez nincsen, bár erre már iparágak épültek külföldön.

A beszélgetés végén kitértek a jövő heti uniós, állam- és kormányfői csúcstalálkozóra is, ahol Ukrajna további támogatása, illetve uniós csatlakozása is szóba kerülhet. Orbán Viktor Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban közölte, hogy ellenzi, mivel jelenleg egyetlen érvet sem tud mondani, ami magyar szempontból indokolná, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba, miközben rengeteg ellenérvet tud felsorolni ezzel szemben, írja a hirado.hu.

„Itt és most ez elképzelhetetlen. Ez tönkretenne bennünket. Első helyen tönkreteszi a magyar gazdákat és a magyar mezőgazdaságot, másodsorban tönkreteszi utána a teljes magyar nemzetgazdaságot, és azt sem látom világosan, hogy hogy fogjuk a bűnözést, ami ezzel együtt beáramlik Magyarországra, megfékezni” – fejtette ki.

Ugyanakkor a kormányfő azt is megjegyezte, hogy ez a helyzetértékelés a mostani állapotra vonatkozik. „Azt nem merem mondani, hogy mindig és örökké és soha, mert ki tudja, mit hoz a történelem” – mondta Orbán Viktor, azzal kapcsolatban, hogy mindig ellenezni fogja-e Ukrajna csatlakozását.