Orbán Viktor péntek reggel a belga fővárosból bejelentkezve adott interjút a Kossuth Rádióban.

Mint előzőleg írtuk, Orbán Viktor az éjjel is tartott egy sajtótájékoztatót az Európai Tanács csúcstalálkozója után. A kormányfő ott azt jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna EU-csatlakozásáról.

A kormányfőt ezt követően kérdezte Törőcsik Zsolt a közmédia brüsszeli központjában, először arról, hogy miért nem támogatta Magyarország az Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatot az EU-csúcson. Orbán Viktor erre azt mondta: eddig sem volt titok, hogy Magyarország és a többi uniós ország közt véleménykülönbség van a háború és béke ügyében, de most „az amerikaiak megérkeztek, és ők is azt mondták, mint mi: legyen béke!”, ezért történhetett meg a vétó. Azonban Európa többi államának vezetői most egy ellenstratégián dolgoznak, amely a háború folytatását szolgálná.

„És úgy döntünk, hogy Ukrajna folytassa a háborút. tegnap ez történt. Ahelyett, hogy a béke mellett foglaltunk állást, úgy döntöttek a többiek, hogy Ukrajnának a háborút folytatni kell – itt volt Zelenszkij elnök is – ahogy ezt világosan meg is mondták” – mondta ezen a ponton a csúcstalálkozóról Orbán Viktor.

A kérdésre, hogy szerinte miben bíznak ezek az országok, Orbán Viktor azt mondta: ezt szerette volna megtudni ő is. De, mint mondta, erre szerinte nincs ésszerű válasz. Hozzáfűzte azt is, hogy az amerikaiak kiszállása után „a gatyánk rámegy” erre a konfliktusra. „Ha ezt végigviszik az európaiak, akkor az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra” – fogalmazott.

Orbán Viktor azt is hozzáfűzte: a NATO-ban is megváltoztak az erőviszonyok, és most már a szövetségben is békepártiak vannak többségben, ha az országok tényleges katonai súlyát nézzük. „Az USA békét akar. A második legnagyobb hadsereg a NATO-ban Törökországé, ő is békét akar, és mi és a szlovákok is […] Tehát a NATO-ból sem fog pénz ide érkezni”- mondta erről a kormányfő.

Mint kifejtette: „Az európaiak pénzt akarnak adni az ukrán hadsereg fönntartására. Ez ma egy nyolcszázezres hadsereg. Az ukránoknak egy fillérjük nincs arra, hogy ez finanszírozzák […] ráadásul Zelenszkij azt mondta, hogy nem is nyolcszázezer kell majd a háború után, a béke idején, hanem egymilliót kért, hogy mi európaiak finanszírozzunk egy egymilliós ukrán hadsereget. ”

Emellett még a működésképtelen (vagyis régóta külső forrásokból finanszírozott) ukrán államot is Európának kellene eltartania, illetve meg kéne erősíteni az európai védelmi ipart is. Továbbá – sorolta – ezek mellett negyedik tételként az is megjelenhet még, hogy amennyiben Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, akkor az is tovább költségeket jelenthet az uniónak. Orbán Viktor a felsorolás után közölte: „Ha ezt mind összeadom, ennyi pénz nincs. Nemhogy Európában nincs, talán még Amerikában se lenne ennyi pénz. Tehát ez így nem fog tenni, ezt újra kell gondolni.”

„Ma még úgy tűnik, hogy én ma vétóztam. Mi tagadás, nem vagyunk részei mindannak, amit ők elfogadtak, de csak hetek kérdése, és vissza fognak jönni, és ki fog derülni, hogy ezekre a célokra nincsen pénz. Magyarországnak készen kell állnia erre a helyzetre” – fogalmazott ezután Orbán Viktor, majd megjegyezte: itt az ideje végiggondolni azt, hogy a háború után akarjuk-e finanszírozni Ukrajnát magyar pénzből. „Szerintem ezt mi nem akarjuk” – tette hozzá.

A véleménynyilvánító szavazásról azt mondta: Európában ma az a vélemény van többségben, hogy Ukrajnát támogatni kell. „Szép dolog a segítség”, de nem lehet bármi áron támogatni Ukrajnát, ha „közben mi tönkremegyünk”– fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzáfűzte: azért kezdeményezték a voksolást, hogy ezt a folyamatot megállítsák.

A kormányfő beszélt arról is, hogy Ukrajna csatlakozása esetén az ország mezőgazdasági termékei – köztük a génmódosított áruk – még nagyobb mértékben áramolhatnának be Magyarországra, ami a gazdáknak komoly gondot jelenthetne. Az interjú későbbi részében pedig – azzal kapcsolatban, hogy a szavazás eredményét mennyire vehetik majd figyelemben Brüsszelben – utalt arra, hogy az előző esti megbeszélésen „voltak Magyarországnál nagyobb és súlyosabb gazdasági erővel rendelkező” országok, amelyek szintén azt mondták, hogy „számoljunk” – vagyis megkérdőjelezték, hogy Európa el tudja-e tartani Ukrajnát, és tudja-e viselni a csatlakozás költségeit úgy, hogy közben újra is kell fegyverkeznie.

„És szerintem a számolás vége az lett, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak. És szerintem a magyar vélemény éppen jókor fog bejönni ebben a vitában” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor ezt követően visszautalt arra is, hogy előzőleg a migráció ügyében az unió nyomást helyett Magyarországra és pert is indítottak, de abban a kérdésben is volt egy nemzeti konzultáció, és ennek eredményére támaszkodva ki tudtak tartani az álláspontjuk mellett. E ponton beszélt az energiafogyasztás kérdéséről is, amelynél Brüsszelben szintén tervezik a jogszabályok módosítását. Ez utóbbiról azt mondta, hogy Magyarországon súlyos következménye lenne, mert veszélyeztetné a rezsivédelmi rendszert is.

„Ha nem lenne a magyar rezsicsökkentési rendszer, akkor 500–600 ezer forinttal többet fizetne minden család évente” – mondta erről a miniszterelnök, hozzátéve: „persze Brüsszelnek megvannak az emberi” Magyarországon is, akik szerint nincs szükség rezsivédelemre.

Kifejtette, hogy ez alatt elsősorban a liberális közgazdászokra és a baloldali politikusokra gondol, rendszerint ők képviselték ezt a nézetet, de az utóbbi időben már nem csak náluk látta ezt. „Most pedig a Tisza [Párt] is mondja, hogy ez az egész egy humbug, ezt felejtsük el, nincs erre szükség”– tette hozzá.

Orbán Viktor ezután úgy fogalmazott: ha elfogadnánk azt az álláspontot, amelyet néhány „brüsszeli megbízott” is képvisel Magyarországon, akkor a családok több százezer forintot fizetnének, ezért ki kell tartani.

A kormányfő arról is beszélt az élelmiszerek árával kapcsolatban (amely az előző heti rádióinterjú egyik fő témája volt), hogy a kormány kérésére néhány élelmiszerlánc már önkéntesen elkezdte csökkenteni az árakat, de nem elégséges mértékben. Mint mondta: ha nem történik nagyobb árcsökkentés az élelmiszerláncok részéről, akkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek be kell avatkoznia.

„Még egy hetük van erre” –fogalmazott Orbán Viktor, aki egy hete például a tej árát is szóvá tette ezzel összefüggésben.

USAID-ügy: „Korrupt dollárok” Magyarországon, Brüsszeltől és Sorostól is

A kormányfőt arról is kérdezték, hogy miként áll a USAID-forrásokkal kapcsolatos vizsgálat. Orbán Viktor azzal kezdte válaszát: általában örülni szoktunk, ha pénz jön az országba. Ha fejlesztésről van szó, akkor azok „jó dollárok”, de vannak a „korrupt dollárok” vagy „rossz dollárok” is, amelyeknek az a célja, hogy a magyar kormányzati döntéshozatalt befolyásolják. Közlése szerint a USAID-finanszírozások jelentős része is az utóbbi kategóriába tartozik, és ezt a mostani amerikai kormányzat is elismerte.

„Az amerikai szál rendben van, ott takarítanak. A nagyobbik baj, hogy nem ez volt az egyetlen forrásuk. Korrupt dollárok nemcsak az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek, hanem érkeztek Brüsszelből is” – mondta a kormányfő, aki szerint ezt a fajta korrupciót is fel kell tárni.

Kifejtette: a brüsszeli ügy szerinte azért is felháborítóbb, mert ott a„ mi pénzünket”, a Magyarország által is befizetett források használták fel ezekre a programokra. Orbán Viktor azt most nem részletezte, hogy pontosan milyen programokra gondol, de azt elmondta: dolgoznak azon, hogy ezt is felderítsék.

Véleménye szerint a brüsszeli ügy azonban nehezebb lesz, mert Brüsszelben – az Egyesült Államokkal ellentétben – megmaradt a régi vezetés, akik nem akarnak „tiszta lapot nyitni” ebben a kérdésben. Ezért ott hosszabb időbe telik majd a felderítés – mondta. Majd hozzátette, hogy van a fentieken kívül még egy harmadik forrás is, aminek utána kell menni a jövőben.

„És akkor van még egy harmadik kassza […] a Soros-alapítványnak a kasszája” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt is föl kell majd deríteni, és a végösszeg szerinte sok száz milliárd forintra is rúghat majd, írja a hirado.hu.