Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében mondta el ünnepi beszédét az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából. Felszólalásának középpontjában az Európai Unióval folytatott szabadságharca állt, tudósít a hirado.hu. A kormányfő erőteljes üzenetet küldött Brüsszelnek: „Legyőzünk benneteket újra, újra és újra”.

„A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján. Eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között. A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen” – kezdte beszédét Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint március 15-e nekünk nem szokványos ünnep, még csak nem is történelmi, nem szakrális pillanat. Március 15-e a magyarok minden nemzedéke számára rendelt nap. Örökre megjelölt és megkerülhetetlen, s ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a Földön. A nagy, boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetnünk kell egymást néhány dologra, amiről a magyar csak kellő komolysággal beszélhet. Emlékeztetnünk kell magunkat közös nemzeti hivatásunkra, és emlékeztetnünk kell magunkat a haza mindent megelőző, tőlünk gyámolítást és szolgálatot követelő ügyére. Aztán egy évig, a következő számvetésig mindenki mehet a dolgára.

„Hosszú évek óta hallgatjuk: azt mondják, mi vagyunk a múlt. Ezt mondták ’48-ban is. A jövő a fényes bécsi birodalomé. Ezt mondták 1956-ban is, a jövő a vörös szovjet birodalomé. Ezt mondják most is, a jövő a szivárványos világbirodalomé. Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de a nagy víz túloldalán, túl az Óperencián, fordulat történt, és kiderült, mi vagyunk a jövő. Kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké”

– jelentette ki Orbán Viktor.

„Azt is mondták, el vagyunk szigetelve. Ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. Ezt mondták 1956-ban is, de végül mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. És ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve” – folytatta a kormányfő.

„Miért kíváncsi ránk a fél világ? (…) Mi van nekünk, ami nekik ott nyugaton nincs, pedig szükségük lenne rá? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. „Széchenyi azt tanította nekünk, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, lényege, a nemzet eleme. De mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme? A szabadság, kedves barátaim, a magyarok eleme a szabadság. A magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol” – válaszolta meg.

Orbán Viktor szerint szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogyan kell kivívni a szabadságot, tudjuk, hogyan kell megvédeni a szabadságot. Ez a tudás a miénk, amit ezer éve gyarapítunk. „Ez a mi védjegyünk, sőt ez a mi DNS-ünk. És ez az, amire a világnak szüksége van” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében, ami senki másnak nem sikerült, csak nekünk. Elmondása szerint a nagy titok, a modern kor alkímiája, csak a miénk, amiért Bécstől Washingtonig Magyarországra jön a fél világ.

A nyugati világ lelkéért zajlik a csata

A továbbiakban arról beszélt, hogy a mi szabadságharcunk éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, mivel csatát ma valójában a nyugati világ lelkéért vívják. A kormányfő ezt követően Brüsszel politikáját kritizálta: a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait, idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel. Át akarja terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába. A birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény élet rendjét és kultúráját, és a béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akar állítani bennünket. A birodalmi gépezet feldúlta a teljes nyugati világot, de Magyarország határainál megakasztottuk – sorolta.

„Mi nem adtuk meg magunkat, mi nem engedtük, hogy elfoglalják se az országot, se a parlamentet, se a kormányt. Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbult rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetéssel, se zsoldosokkal, se brüsszelitákkal. Négy választást nyertünk zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél”

– tette hozzá a miniszterelnök, majd azzal folytatta, hogy a szél végül valóban megfordult, a nyugati világ patriótái pedig erőre kaptak és győztek. Olaszország, Hollandia és Ausztria után az Egyesült Államokban is kötelékben repülünk, a nyugati világ lelkéért vívott küzdelemben ma mi állunk győzelemre.

Orbán Viktor úgy véli, hogy a mostani, világméretű szabadságharcnak mi voltunk az előhírnökei, az elindítói és mi törtük az utat is. „Dicsőség minden magyarnak, aki nem hátrált meg a Soros-birodalom előtt, aki nem térdelt le Brüsszelnek, és nem hódolt be a liberális amerikai birodalomnak se. A magyar zászló ma is büszkén lobog, mi el tudunk számolni a gyermekeink és az unokáink előtt is, lesz mit folytatniuk” – folytatta.

„A magyar sohasem csak magáért, de a nemzetéért is harcol. Egyet súhínt önmagáért, s még egyet a hazájáért. Mi vagyunk a szabadság népe, akik két dolog nélkül nem tudunk meglenni: szabadság és nemzet nélkül. Ezekért élünk, és ha kell, ezekért halunk meg úgy, ahogy mi akarjuk. Szabad magyarként. A szabadság a nemzeté. Ez az ország, a magyarok országa, a miénk. Máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk. Nem vehetik el tőlünk sem erővel, sem fenyegetéssel, sem hízelgéssel, és nem kötünk alkut soha”

– szögezte le a kormányfő.

Nem az az orvosság, hogy hátat fordítunk az Európai Uniónak

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak. Félhold, sas, csillag – vörös vagy uniós sárga, a birodalom csak hódoltságot és örökös tartományokat akar. Alattvalókat és adófizetőket, sohasem szabad magyarokat. Mindig akad egy birodalom, ami a magyarok szabadságára pályázik, és úgy véli, ez a birodalom most az Európai Unió.

„A miniszterelnök szerint Brüsszel visszaél a hatalmával, ahogy Bécs tette annak idején. Éppen úgy akarnak uralkodni rajtunk, mint régen a bécsi udvar helytartói tették. Az orvosság azonban nem az, hogy hátat fordítunk az Európai Uniónak, éppen ellenkezőleg, nem kifelé, hanem befelé kell mennünk, elfoglaljuk és megváltoztatjuk”

– üzente meg.

A miniszterelnök leszögezte, hogy Brüsszelben is fordul majd egyet a történelem, és eljön az idő, amikor minden számlát ki fogunk egyenlíteni. „Petőfivel üzenjük, ha nem fér a bőrébe, kihúzzuk majd belőle. Letörjük a túlkapásait, visszaszerezzük a nemzettől törvénytelen módon elkonfiskált jogainkat, a Brüsszelből fizetett labancaikat pedig postafordultával visszaküldjük, hadd boldogítsák egymást az Európai Parlamentben” – tette hozzá.

„A birodalmak természetüknél fogva éhesek, és a bendőjük feneketlen. Mindig több pénzre, mindig új gyarmatra fáj a foguk. De a magyar tudja, szabadnak lenni nemcsak felemelő érzés, de kifizetődő dolog is. Munka, gyarapodás, jólét, biztonság csak akkor jut nekünk, ha elnyomók nem zsebelnek ki bennünket. A szolgaság szegényít, a szabadság gazdagít. Ez a magyar jólét törvénye”

– szögezte le.

A folytatásban felidézte, hogy a magyar kormány az elmúlt tizenöt évben felépítette Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát, megregulázták a multikat és a bankokat, visszavették a magyar energiarendszert, a teljes nemzetgazdaságot a magyar emberek szolgálatába állították. Elmondta azt is, hogy visszaverték Brüsszel minden ármánykodását, amellyel a spekulánsok kezére akarta játszani a magyarok pénzét és vagyonát. Kibírtuk a háború három évét is, pedig az orosz–ukrán háború miatt Magyarország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget az egész Európai Unióban. Ellenére is megcsináljuk Európa, sőt az egész nyugati világ legnagyobb adócsökkentését, amivel új fejezetet nyitunk a magyar gazdaság történetében, és kialakítjuk a világ első családközpontú gazdaságát.

Orbán Viktor szerint már csak egyetlen feladat marad, újra és újra megvédeni a magyar családok jövőjét a brüsszeli támadásokkal szemben, amely hol a rezsicsökkentést, hol a tizenharmadik havi nyugdíjat, hol a családok pénzét akarja elvenni tőlünk.

Senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy közben tönkretesszük a hazánkat

A beszéd befejező részében Deák Ferencet idézte: kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad. „De Brüsszelben nem olvasnak Deákot, ezért Európa fejest ugrott az orosz–ukrán háborúba” – tette hozzá a miniszterelnök.

„Sose okozzunk nagyobb bajt, mint amit el akarunk hárítani. Senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy közben tönkretesszük a hazánkat. Ezért mi nem ugrottunk velük, inkább maradtunk a béke oldalán”

– emlékeztetett.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a „birodalom” nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja. A gyarmatosítás eszköze a pedig háború, ezért Európa urai úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút, majd pedig kap cserébe gyors uniós tagságot a mi pénzünkön. „Erre egyetlen válaszunk lehet: Uniót, de Ukrajna nélkül” – húzta alá.

„A háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna uniós tagságáról nem tudják nem megkérdezni. Magyarország nélkül nincs európai döntés. Egy éve az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért? Most az a kérdés, akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába. Kedves barátaim, irány a véleménynyilvánító szavazás”

– folytatta Orbán Viktor.

Végezetül emlékeztetett, hogy 1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amelyek védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot. „Ez most is pontosan így lesz. A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják” – állapította meg.

A kormányfő szerint ezek a „brüsszeli kegyencek” túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt, túl sokszor váltottak már köpönyeget. Míg 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkba, most Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. „Éppen elég volt belőlük, tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott.

„Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába. A gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok. És ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz. Legyőzünk benneteket újra, újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard”

– fejezte be ünnepi beszédét Orbán Viktor.

A kormányfő beszéde elmondása előtt kemény üzenetet fogalmazott meg az Európai Unióval szemben, amikor az 1848-as forradalom 12 pontjának követeléseit a mai viszonyokra átfogalmazva osztotta meg Facebook-oldalán. „Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” – írta a miniszterelnök, majd megfogalmazta a 12 pontot, amelyben többek között a nemzetek Európája, a tagállamok törvény előtti egyenlősége,a nemzeti szuverenitás és a gyermekek természetellenes átnevelésének betiltása áll.