A szerdai kormányülés után csütörtök délelőtt ismét Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő, akik beszámoltak a kormány legújabb döntéseiről. Ezúttal Gyopáros Alpár kormánybiztos is csatlakozott hozzájuk.

A kormányzat több fontos döntést hozott a falvakkal, kistelepülésekkel kapcsolatban – mondta Gyopáros Alpár kormánybiztos. Mint mondta, aligha számít meglepőnek, hogy a kormány ismét nagyobb hangsúlyt fektet a kisebb településekre, hiszen az elmúlt hat évben számos fejlesztést hajtott végre a kormány a falvakban, amelyeket a kistelepüléseken élők kértek.

A Magyar Falu programot a falvak írják

– hangsúlyozta Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos bejelentette, hogy négy elemmel bővül a Magyar falu Program, ebből kettő újraindul, kettő pedig teljesen új. Többek között visszatér a kisboltok támogatását segítő program. Gyopáros Alpár szerint a falusi boltok támogatásának komoly előzményei vannak már, mivel 2021-ben és 2023-ban is indítottak hasonlót programot. Az idei évben minden ötezer fő alatti település üzletei pályázhatnak működési támogatásra, így például rezsi- és bérköltségekre. Minimum egymillió, maximum hárommillió forint értékben nyújthatnak be pályázatot.

A kisboltoknak adható támogatás döntően a fennmaradást kívánja biztosítani. Gyopáros Alpár szerint a kisboltok versenyhátrányban vannak a multikkal szemben, és ezek is egyfajta találkozási pontok, közösségi terek, de a lényeg, hogy alapvető cikkekhez helyben is hozzá lehessen férni.

Bejelentette emellett az ezer fő alatti települések kiskocsmáinak támogatását is. Ennek a pályázatnak a keretében maximum hárommillió forintot támogatási összeg erejéig biztosítanak működési támogatást, illetve amennyiben igény van rá, energiahatékonysági beruházást is elvégezhetnek. A kormánybiztos aláhúzta, hogy a kocsmák általában a falu közepén vannak, jellemzően közel a templomhoz, és nem nyújtanak túl szép látványt, ezért ráfér ezekre az épületekre a támogatás. Homlokzatszigetelésre és nyílászáró cserére is felhasználható a pályázat.

A kormánybiztos tájékoztatása szerint a készpénzhez való hozzáférés biztosítása érdekében az idei évben a kormány elindít egy olyan programot, hogy minden településen legyen ATM, azaz készpénz automata. Mindezt a településeknek kell igényelni, de Gyopáros Alpár úgy véli, hogy valószínűleg minden település igényt tart majd arra, hogy ATM-et telepítsenek náluk.

Templomfelújítási program is indul a Magyar Falu Program keretében. Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy ez az épület a falu legfontosabb épülete, legnagyobb büszkesége és ékköve. Emlékeztetett, hogy már nagyon sok templomot sikerült a kormánynak felújítania, de van 2900 ötezer fő alatti település, ezért több száz templom van még, amely megújulásra vár.

Jön a kiegészítő nyugdíjemelés, folytatódik az infláció elleni harc

Gulyás Gergely miniszter vette át a szót, aki elmondta, hogy a kormány a tegnapi ülésen meghallgatta a Magyar Nemzeti Bank új elnökét, aki ismertette a jegybank prognózisait, és azokat a folyamatokat, amelyek a számok mögött állnak. A tárcavezető szerint

a kormány és a jegybank is 4,5 százalékos inflációval számol az idei évben, ezért kiegészítő nyugdíjemelést fognak végrehajtani.

Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy 1,3 százalékos nyugdíj-kiegészítést vezetnek be. Az emelést döntően novemberben folyósítják, ami egy átlagos nyugdíj esetében körülbelül 40 ezer forintot tesz ki.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy folyamatosan figyelik az inflációs pályát, és úgy gondolják, hogy a kormány és a jegybank által prognosztizált inflációnál kedvezőbb adat is lehet, elsősorban azért, mert hatályba léptek az árcsökkentő intézkedések. A miniszter szerint az árrésszabályozás beváltotta a hozzá fűzött eredményeket, eredményes volt. Elmondta azt is, hogy vannak kiemelkedően nagy árcsökkenések is. Példaként említette, hogy a párizsinál, a margarinnál, a tejnél, a lisztnél, a tejfölnél és számos másik terméknél a 30 százalékot is meghaladja az árcsökkenés.

A szabályozásnak köszönhetően 874 terméknél csökkentek az árak, átlagosan 17,4 százalékkal fizetünk kevesebbet ezekért a termékekért.

A tárcavezető azzal folytatta, hogy a kormány továbbra is maximálisan elkötelezett amellett, hogy az indokolatlanul áremelkedéseknek véget vessenek. „Az év minden pillanatában ezt követően is készen állunk beavatkozni, hogyha szükséges, és további döntések meghozatalára is készen állunk, ha az áremelkedések ezt szükségessé teszik” – tette hozzá. Gulyás Gergely azt üzente a kereskedőknek, hogy 10 százalék legyen elég, ennél többet nem tehetnek rá a beszállítói árakra. Hangsúlyozta, hogy a termékek árazását a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal is folyamatosan ellenőrzi, ezért a kormánynak több forrásból is azonnali és objektív ismerete van az árak változásáról.

A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait

Gulyás Gergely a fővárosi hídlezárásokkal folytatta a Kormányinfót. A miniszter szerint mindössze néhány száz tüntető volt képes egyetlen nap alatt négy budapesti hidat lezárni. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a gyülekezési jog évtizedek óta változatlan maradt abban a tekintetben, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait és szabadságát.

„Ezzel szemben annak voltunk tanúi, hogy a fővárosban egy néhány száz fős kisebbség százezrek normális közlekedését tette lehetetlenné”

– tette hozzá.

A miniszter aláhúzta, hogy mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani a bíróság határozatait, viszont ha az aktuális jogszabályokat a korábbi gyakorlatoktól eltérően értelmezve olyan döntések születnek, amelyek a fővárosi közlekedés megbénulásához járulnak hozzá, akkor erre a jogalkotónak is reagálni kell, és a jogalkotó készen is áll arra, hogy reagáljon.

Ukrajna és Bódis Kriszta is szóba került

A kormány tájékoztatását követően az újságírói kérdések következtek. Ennek keretében Gulyás Gergely Ukrajnáról is kifejtette a véleményét. A miniszter aláhúzta, hogy Ukrajna csatlakozása több millió forintba kerülne minden magyarnak, és számtalan megválaszolatlan kérdés is van Ukrajna csatlakozása körül. Ezek egyike annak meghatározása, hogy mi az a területi egység, ami csatlakozna az Európai Unióhoz, hiszen háborúban álló országról beszélünk. Gulyás Gergely szerint a hivatalos felmérések mutatják, hogy melyik ország mennyire felkészült a csatlakozásra, Ukrajna esetében ez csupa piros.

„Évtizedek óta csak érdem alapú csatlakozásról beszéltünk, most mégis egy olyan országot erőltetnének az unióba, ami nem felkészült. Ez abszurd. Mezőgazdaságilag, munkaerőpiaci kérdésben, kohéziós területen sok a megválaszolatlan kérdés”

– véli a miniszter.

A tervezett hitelfelvételre is kitért Gulyás Gergely. Elmondta, hogy kétféle közös hitelfelvétel van, a költségvetés keretösszegének maximuma esetén nem kell a hozzájárulásunk, minden máshoz azonban kell. „Mi semmilyen más hitelfelvételt nem támogatunk” – szögezte le Gulyás Gergely.

A miniszterelnökséget vezető minisztere kifejtette álláspontját Bódis Kriszta fővárosi közalapítványi tagságával kapcsolatban is, amely szerinte jól tükrözi a Fővárosi Közgyűlés többségi erőviszonyait. Felhívta a figyelmet, hogy a döntés meghozatalához Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely támogatására is szükség volt.

A Pride körüli vitákról Gulyás úgy véli, a fő kérdés az, hogy kinek a jogait és érzékenységét kell figyelembe venni, és milyen módon. A miniszter szerint a szivárvány alapvetően keresztény szimbólum, és egy templomon megjelenítve azt ilyen formában, a Pride-ra utaló áthallással, ízléstelen és cinikus lehet. Ezt a javaslatot Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa vetette fel, azonban a Fővárosi Közgyűlés elutasította.

A poloska-ügy is előkerült

Azt a kérdést is feltették Gulyás Gergelynek, hogy Orbán Viktor március 15-i beszéde, amelyben tavaszi nagytakarításról és poloskákról beszélt, méltó volt-e az ünnephez? A miniszter úgy reagált, hogy a poloska valójában az egyik politikus beceneve, aki most éppen a Tisza Párt elnöke. Szerinte túlzottan nem kell csodálkozni egy ilyen becenéven egy olyan ember esetében, aki titkos felvételt készít a feleségével folytatott beszélgetésről, és azzal az ügyészségre rohan.

„Nem tartom ezt olyan egyedülálló és bántó elnevezésnek a történtekhez képest”

– húzta alá.

Gulyás Gergely szerint a beszéd összes többi mondata pedig csak azokra vonatkozott, akik Magyarország érdekeivel szemben lépnek fel és külföldi megbízásokat teljesítenek. A tárcavezető nem nevezné ezeket az embereket a társadalom széles csoportjának. Hangsúlyozta azt is, hogy ilyen súlyos ügyre még BTK tényállás is van, és úgy gondolja, hogy ebben a kérdésben valamennyi jelenlévővel politikai hovatartozástól függetlenül egyetérthetnek.

Számos ízléstelen torzítás található a sajtóban az újdörögdi baleset körül

Újságírói kérdésre válaszolva az újdörögdi baleset is szóba került. Mint ismert, egy fiatal kormánytisztviselő elvesztette mindkét kezét, amikor felrobbant egy kézigránát a kezében. Gulyás Gergely elmondta válaszában, hogy folyamatban van nyomozás gondatlan veszélyeztetés miatt, amelyet az ügyészség folytat.

„A programmal kapcsolatban számtalan durva és ízléstelen hazugság jelent meg a nyilvánosságban. A legdurvább és legízléstelenebb annak a teljesen alaptalan és indokolatlan feszegetése hogy az nem teljesen önkéntes lett volna”

– véli a miniszter.

Gulyás Gergely szerint az önkénteseget már csak az is alátámasztja, hogy van tízezer kormánytisztviselő, de csak 184-en vettek részt a programban. Aláhúzta, hogy a Miniszterelnökség esetében végképp teljesen önkéntes volt a kormánytisztviselők számára szervezett Adaptív Védelem nevű gyakorlaton való részvétel. Elmondta, hogy ő mint miniszter soha nem venne részt ilyen programon, így arra sem vetemedne, hogy a beosztottait kötelezze rá.

Felhívta a figyelmet, hogy az önkéntes katonai szolgálat szabályai három évtizede, vagy még régebb óta, változatlanok. Annak ellenére, hogy valótlan állítások jelentek meg, a baleset a 25. képzési napon történt, tehát ez a kiképzés sem éles gránáttal kezdődött. A miniszter elmondta azt is, hogy – bár a „balliberális sajtó” erre nincs tekintettel – sem a megsérült kormánytisztviselő, sem a családja nem kíván a sajtóban szerepelni. A miniszter maga is meglátogatta a kormánytisztviselőt, aki az esemény súlyosságához képest jól gyógyul.

„A jogi szabályozás nem kétséges, hanem teljesen egyértelmű: gyakorlatilag olyan, mint egy munkahelyi baleset. Ennek megfelelően teljes körű kártérítési kötelezettsége van a Magyar Államnak, adott esetben a Miniszterelnökségnek”

– jelentette ki Gulyás Gergely.

Megismételte, hogy a nyomozás még folyamatban van, és amíg nincs teljes kép arról, hogy mi történt, nem lehet politikai felelőst megnevezni. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy ne politikusok és újságírók határozzák meg a kiképzések menetét, hanem katonák.