Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról, hogy az Európai Bizottság egy 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalék felhalmozását javasolja az európai uniós lakosságnak.

Orbán Viktor azt mondta: azt látja, hogy Brüsszel háborúra készül.

Ezt komolyan kell venni, miközben vicces dolognak tűnik, hogy megüzenik Brüsszelből az összes európai családnak, hogy tartson magánál 72 órára elegendő élelmiszert - hangsúlyozta a kormányfő, majd úgy fogalmazott "ha az ember e mögé néz, akkor inkább megretten, hogy mi van ezeknek az embereknek a fejében, készülnek valamire?"

A miniszterelnök hozzátette: egyelőre nem látja azt, hogy Európát háború fenyegetné. Kétségtelenül van egy orosz-ukrán háború, de az, hogy ez a háború megérkezne, semmi realitása nincs. Az, hogy egy NATO-tagállamot bárki megtámadjon, annak nincs egész egyszerűen valószínűsége - mutatott rá.

Orbán Viktor kiemelte: ha mégis valaki háborúra készül, az azért van, mert ő akar valamilyen háborús akciót kezdeményezni. Vannak olyan országok az unióban, és úgy látom, Brüsszel az ő szószólójuk, akik még inkább "befele akarnak menni ebbe a háborúba" - fogalmazott.

A kormányfő - mint mondta - úgy érzi, hogy egy mélyebb háborúba való bevonódásnak a politikai előkészülete zajlik az említett javaslattal.

Orbán Viktor azt üzente a magyar családoknak, hogy semmi rendkívüli dolgot nem kell tenniük.

"Nem fenyeget háború, Magyarország nem lép háborúba senkivel, a béke oldalán maradunk, és ha Európa háborúba megy, mi biztosan nem fogunk háborúba menni" - fogalmazott.

A kormányfő értékelése szerint egy nagy transzatlanti hasadásnak vagyunk a tanúi: Amerika ugyanis a tűzszünet és béke elérése érdekében dolgozik, az európai országok viszont a háború folytatásáért.

Álláspontja szerint az amerikai béketörekvéseket kellene teljes mellszélességgel támogatni, és nem egy az amerikaival szembenálló háborús stratégiát kellene tervezni, ahogy a legtöbb európai ország teszi.

Megjegyezte ugyanakkor, vannak néhányan, akik ezzel nem értenek egyet, ezt leginkább Magyarország képviseli, de - folytatta - "a szlovákok se boldogok", az olaszok esetében "vonakodó stílust" lát.

A kormányfő emlékeztetett: a minszki megállapodás békemegállapodás volt Ukrajna és Oroszország között, és Európa akkor úgy döntött, hogy ezt a megállapodást Németország és Franciaország garantálja.

A francia-német garancia azonban nem volt elegendő, kiderült, hogy Európának nincs elegendő ereje és képessége arra, hogy egy ilyen békemegállapodást betartasson - mondta Orbán Viktor kiemelve, erre nem a háború a válasz, hanem az, hogy keressünk valakit, aki ezt be tudja tartatni.

Lássuk be, hogy az amerikaiakat kell bevonni, ők erősebbek, így nekik nagyobb esélyük van arra, hogy olyan tűzszünetet és békét hozzanak tető alá, amit be is tudnak tartatni - mondta a kormányfő, aki úgy fogalmazott: "Ha békét akarsz, támogasd az amerikaiakat!"

Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy a gyülekezési törvény gyermekvédelmi célú módosításával kapcsolatban a héten több tüntetés is volt, és péntek reggel az interjúnak helyet adó MTVA épületénél is voltak demonstrálók.

A kormányfő azt mondta, úgy látja, hogy van egy "provokációs verseny az ellenzéki pártok között".

Hozzátette, az ellenzéki pártoknak nem könnyű, különösen ha a kormány sok dolgot csinál, és éppen most hirdették meg az áttörés évét a gazdaságban, illetve a politikában is sok mindent változtatnak meg.

Ilyenkor az ellenzéknek két lehetősége van, vagy konstruktív, vagy legyint az egészre és inkább a provokációk felé fordul - fogalmazott. Megjegyezte "jó lenne persze azt hinni", hogy azért vannak itt a rádió körül is, mert "lázba hozta őket a várható interjúnk, de attól tartok, hogy nem erről van szó".

Hangsúlyozta, az az abszurd helyzet áll elő, hogy a tüntetők még a hidakat is lezárják, közben pedig azt mondják, hogy Magyarországon vége a demokráciának, és nem lehet többé gyülekezni, miközben éppen gyülekeznek.

Önmagában az események cáfolják az állításaikat, de nem erről van szó, hanem egy politikai versenyfutásról, egy év múlva választás lesz Magyarországon, az ellenzéki pártok területén átrendeződés van, láthatósági problémákkal küszködnek, és miután nem konstruktív ellenzékiek, ezért egymással versenyeznek kormányellenességben, meg provokációkban - mondta.

Úgy fogalmazott, hidakat lezárni szinte sportteljesítményszerűen nem normális dolog, a nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét.

Jelezte, érti, hogy valakinek kifogása van valamelyik törvénnyel szemben, különösen, hogy "Pride-jellegű ügyről" van szó, mert ez egy olyan téma, ami miatt - mint mondta - "a liberálisok mindig felsírnak".

Ugyanakkor - hangsúlyozta - tekintettel kellene lenni a többi emberre is. Hidakat lezárni a jelenlegi törvényi szabályozás szerint most sem lehetséges, a véleménykifejezés szabadságának az alapját az adja, hogy a többi embernek az életét szükségtelenül nem korlátozzuk - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy indokol-e valamilyen jogalkotói lépést a kormány részéről, a miniszterelnök azt mondta, gondolkodnak rajta.

A Momentum parlamenti füstgyertyás akciójára utalva felhívta a figyelmet arra: olyan balhé volt a parlamentben, amilyet még nem láttak, aztán hídlezárás és útlezárások történtek. Úgy értékelt: van itt valami feszülés az ellenzéki oldalon, a kormányoldalnak és többségnek "észnél kell lenni", nem szabad túl idegesen reagálni, a törvénymódosításokkal is csínján kell bánni.

De - folytatta - a hídlezárások talán hoztak egy olyan tanulságot magukkal, hogy a nem tüntető többség érdekeinek a figyelembevételét egyértelműen kellene garantálni a törvénynek.

A falvakat nem leépíteni, hanem felépíteni kell, a falu nem a múlthoz tartozik, hanem a jövőhöz - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak nagy hagyománya és komoly erőforrása a falu. A magyar falu egy ökoszociális egység, ahol - különösen a régebbi időkben - a minőségi élethez minden feltétel adott volt - fejtette ki.

A miniszterelnök a Magyar falu programot az egyik legsikeresebb kezdeményezésnek nevezte és kiemelte, hogy elindítása óta 1200 településen megállt a népességfogyás.

A program öt éve fut, az iskolák, óvodák, temetők felújítása már zajlik, és most új elemekkel bővítik ki. A kisboltok visszatérő problémát jelentenek, ha nincs bolt, nehéz egy faluban élni. Felújítják továbbá a kocsmákat, templomokat és az ATM is nagyon fontos, hogy minden faluban megteremtsék a hozzáférés lehetőségét a készpénzhez - sorolta.

Úgy fogalmazott, a kormányzati akaratnak és az emberek ösztöneinek a találkozásából a falusi élet esetében jó dolgok jöhetnek ki.

A családokat támogató intézkedésekről szólva kijelentette: most történik meg az, hogy a magyar gazdasági rendszert családközpontúvá tesszük, és ebben első helyen vagyunk a világon. A jövő a családi központú gazdasági rendszereké, ezt Magyarország valósítja meg Európában elsőként.

Orbán Viktor elmondta, a gyermekvállalást ösztönző törvényjavaslatokat benyújtották a parlamentnek, a konkrét intézkedéseken túl azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy történelmi dimenziójú vita zárul most le Magyarországon: mit tekintünk a társadalom alapegységének, az egyént vagy a családot?

A liberálisok az egyént tekintik a kiindulópontnak, szerintük magánügynek minősül, hogy ki, hogyan él - emlékeztetett, hozzátéve, ebben van is igazság, de a közösség számára egyáltalán nem mindegy, hogy születnek-e gyerekek.

A nemzeti konzervatívok azt mondják, hogy a társadalom, a nemzet életének alapeleme a család, és ha ez így van, akkor erre építsük például a gazdasági rendszerünket is. Tegyünk lehetővé családi gazdálkodási formákat, építsük erre az adórendszerünket - közölte.

Várakozásai szerint bekövetkezhet, hogy a nyugati világ is rájön arra, ha a családoknak nem adja meg a tiszteletet, a megbecsülést, a támogatást, az elismerést, nem ad támaszt nekik, akkor olyasmit veszít el, ami nélkül nagyon nehéz boldog életet és sikeres gazdasági rendszert építeni.

Az árréstop eredményeit értékelve elmondta azt is, hogy 874 terméknél csökkentek az árak, átlagban 17-18 százalékkal, erre nem volt a modern magyar történelemben példa.

Két hét után azt kell mondani, hogy a dolog működik, ez egy működőképes szabályozási rendszer - értékelt.

Hozzátette, biztosan lesz majd törekvés a kereskedők részéről, hogy valamilyen módon mégiscsak kikerüljék az árrésstopot, ezért folyamatosak az ellenőrzések.

"Van még a tarsolyunkban két-három lépés, amivel majd válaszolni tudunk" - jelezte a miniszterelnök.

Elmondása szerint Zsigó Róberttel hetente egyeztet arról, hogy konkrétan hogyan állnak az árak. Vannak olyan termékek, ahol az árak nem 17-18 százalékkal csökkentek, hanem több mint 50 százalékkal, például egyes tejek, joghurtok, tejfölök, túrós zsiradékok esetében - hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: május végéig hirdették meg az árrésszabályozást, bízva abban, hogy addigra normalizálódik a helyzet, és a kereskedők is belátják, hogy be kell érniük 10 százalékkal. Május végén pedig lesz egy nagy értékelő vita arról, hogy mik a tapasztalatok, folytassuk-e vagy sem - közölte.

A szarvasmarha állományt érintő száj- és körömfájás fertőzéssel kapcsolatban jelezte: most az a feladat, hogy a betegség továbbterjedését megakadályozzák, ebben együtt kell működni Ausztriával és Szlovákiával.

Ha országossá válna a fertőzés, akkor nagyon súlyos következményei lennének még nemzetgazdasági szinten is, most egyelőre még inkább helyben vannak súlyos következményei, hiszen az állattelepeken dolgozóknak komoly nehézséget okoz - jelezte.

Hozzátette, az agrárminiszter dolga, hogy segítsen ezeken a településeken, hogy a kór miatt ne szűnjön meg a létbiztonság. (MTI)