Csütörtök délelőtt ismét ülést tartott a kormány, amelynek eredményeiről délután 3 órától a Kormányinfón számolt be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A húsvéti hosszú hétvége és az ünnepre való készülődés előtt csütörtök délelőtt kormányülést tartottak a Karmelita kolostorban, amelynek fókuszában ezúttal a költségvetés állt – számolt be róla szűkszavúan Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormány elfogadta a békeköltségvetést

„A kormány a mai ülésén a költségvetéssel foglalkozott. A legfontosabb annak a környezetnek a megértése, amelyben ez a költségvetés születik: tudjuk, hogy nehéz évek vannak mögöttünk – covid és háború. Ugyan még mindig tart a háború, egy olyan költségvetést fogunk benyújtani az Országgyűlés elé, amely a békére épít. Ez a költségvetés a béke költségvetése, ezért a gyermeket nevelő családok támogatásának a költségvetése is” – jelentette be Gulyás Gergely.

A miniszter elárulta, hogy

a legnagyobb kedvezményezettjei a jövő évi költségvetésnek a gyermeket nevelő családok.

Hangsúlyozta, hogy számtalan korábban ismertetett intézkedés forrása is része ennek a költségvetésnek. Emlékeztetett, hogy két lépésben megduplázzák a gyermek után járó adókedvezményt. A háromgyermekes édesanyák számára október elsejétől teljes egészében, a kétgyermekes édesanyák pedig 40 éves kortól január elsejétől teljes személyi jövedelemadó mentességet élveznek.

A kormány fenntartja továbbra is a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, a minimálbér pedig 13 százalékkal nő. Emellett a költségvetés a korábbi ígéreteknek megfelelően biztosítja a fegyverpénz kifizetését az egyenruhásoknak. Mindeközben a kormány azt tervezi, hogy csökkenti a költségvetési hiányt, az államadósságot és az inflációt.

„Azt tudjuk mondani, hogy folytatódnak továbbra is a béremelések, ennek megfelelő céltartalékot képeztünk a költségvetésben, és összességében bízom benne, hogy valóban a világgazdasági helyzet változása és a világpolitikai helyzet változása – elsősorban a béke megteremtése és a béke létrejötte – a gazdasági növekedésben is jól látható lesz, éppen ezért a jelenlegi költségvetési tervezet egy óvatos tervezésnek az eredménye, de így is lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy egyet előreléphessen”

– állította a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely kitért az Ukrajna EU-tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazásra is, amely ezen a héten indult el. Minden magyar választópolgár, aki Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezik, meg fogja kapni a szavazócédulát tartalmazó borítékot, és elmondhatja véleményét Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozásáról. Aláhúzta, hogy az Európai Unióban meg akarják akadályozni, hogy ebben a kérdésben a nép dönthessen, de Magyarországon a választópolgárok véleménye a döntő és meghatározó.

A tárcavezető arra biztatott mindenkit, hogy éljen a véleménynyilvánítás lehetőségével, mivel ez a „kulcsfontosságú kérdés alapvetően határozza meg az Európai Unió és benne Magyarország jövőjét”. Gulyás aláhúzta, hogy ő maga nemmel szavazott, de aki igennel akar szavazni, annak megvan a lehetősége erre is. A legfontosabb, hogy sokan vegyenek részt a véleménynyilvánító szavazáson.

Nagy Márton: A családok állnak a fókuszban

Gulyás Gergelyt követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vette át a szót, hogy részletesen is kifejtse a költségvetés tervezetének részleteit. A miniszter hangsúlyozta, hogy a békeköltségvetés lehetőséget ad a kormánynak, hogy visszatérjen az adócsökkentés politikájához, amelynek fókuszában a családok állnak.

Nagy Márton részletesen tájékoztatott arról, hogy milyen makrogazdasági feltételekkel készítették el a 2026-os költségvetést, amelyet a kormány csütörtökön elfogadott, jövő héten pedig a Költségvetési Tanácsnak is megküldenek, majd május 2-án az Országgyűlésnek is benyújtanak.

„Idén a reál GDP növekedési ütemében 2,5 százalékkal számolunk, jövő évben pedig 4,1 százalékkal. Infláció tekintetében 4,5 százalékos átlagos inflációval számolunk idén, jövőre pedig 3,6 százalékkal. Az államháztartás hiánya vagy a költségvetés hiánya GDP-arányosan tovább csökken. Idén azt gondoljuk, hogy valamivel magasabb lehet a célszámnál, 4 százalék körüli, jövő évben pedig 3,7 százalékra tudjuk csökkenteni”

– részletezte a miniszter.

Azt is elmondta, hogy az államháztartás adóssági rátája idén 73,1 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 72,3 százalék lehet. A nominális GDP-vel kapcsolatban közölte: idén 88 ezer milliárdra számítanak, jövőre pedig 95 ezer milliárd forinttal. Jövőre 35 ezer milliárd körüli kiadási főösszeggel számolnak, a bevételi főösszeg pedig 34 ezer milliárd forint körül lehet. A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléleti hiány pedig 3600 milliárd körül alakulhat ki, ha sikerül tartani a tervezett költségvetési hiányt.

Folytatódnak a családpolitikai intézkedések

Nagy Márton elárulta, hogy 2026-ban 4800 milliárd forintot költenek családpolitikára, ha azonban a rezsivédelmet is hozzáadja, ami körülbelül 800 milliárd forint a lakosság esetén, akkor 5600 milliárd forintos családtámogatási része van a költségvetésnek. A családpolitikán belül a három gyereket nevelő anyák kedvezménye, illetve a két gyermeket nevelő anyák SZJA-mentessége 270 milliárd forintba kerül. A családi adókedvezmény duplázására 210 milliárd forintot tudnak félretenni.

Kamat tekintetében a lakossági állampapírokra 800 milliárd forintot fognak elkülöníteni, a nyugdíjak védelmére 7700 milliárd forintot fognak kifizetni, ami 3,6 százalékos inflációkövetést jelent, ugyanakkor elkülöníttek a nyugdíjprémiumra is 24,3 milliárd forintot, hiszen ha sikerül elérni a 4,1 százalékos GDP-t, az nyugdíjprémium kifizetését jelentheti.

„Nagyon fontos a védelem. A békében erő kell, a védelemhez pedig megfelelő hadsereg. A 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadást tartjuk, ennek megfelelően 1900 milliárd forintot költünk a hadsereg fejlesztésére”

– folytatta a miniszter.

Gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forintot terveznek költeni, amelyből 2200 milliárdot uniós forrásokból, körülbelül 2700 milliárd forintot pedig költségvetési forrásokból biztosítanak. Nagyon fontos az agrárium támogatása is, így az agráriumra 1300 milliárd forintot szeretnének költeni, amelyből az uniós fejlesztések összege megközelíti az 1000 milliárdot, 200 milliárd forint pedig saját költségvetési forrásból kerül emellé.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az uniós pénzek továbbra is befolynak a költségvetésbe. A 2025-ös 2000 milliárd forint után 2026-ban 2360 milliárd forintos uniós forrással számolnak a költségvetésben.

Folytatódnak a béremelések

A béremelésekkel kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy számolnak a hat havi fegyverpénzzel, amire 450 milliárd forintot különítenek el, és a rendvédelmi és honvédelmi juttatás részeként fizetik ki. Folytatják a tanárok béremelését is, továbbá a minimálbér is emelkedni fog.

„A minimálbéremelésben 13 százalékkal számolunk, amely a központi igazgatásban is megvalósul. Ez ugye a bérmegállapodás második évi minimálbéremelési része, ami az idei 9 százalék után jövőre 13 százalékos lehet”

– húzta alá Nagy Márton.

A tárcavezető azzal folytatta, hogy az idei évben már 15 százalékkal emelték a köztisztviselők illetményét, de a jövő év januárjától további 15 százalékkal emelnek. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtanak az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.

A bankrendszerben marad az extraprofitadó

A bevételekkel kapcsolatban Nagy Márton elmondta, hogy megvizsgálták az extraprofitadók fenntartásának jogosságát. Elmondta, hogy az extraprofitadónál elvi megközelítést kell alkalmazni: amíg extraprofitok vannak, addig alkalmazzák, amikor eltűnik, akkor nem.

A bankrendszerben fenntartják az extraprofitadót. 360 milliárd forintos adóval számolnak, aminek a fele leírható, ha állampapírt vásárolnak. A kiskereskedelmi adó, a biztosítókra kivetett adó is fennmarad.

A digitalizációra is nagy hangsúlyt fektetnek majd, az összeghatárokat több helyen is növelik, és az adókedvezmények is több szektorban, több vállalatnál és vállalkozónál nagyobbak, fontosabbak lesznek. (hirado.hu)