Döntés született arról, hogy felvásárolják a ragadós száj- és körömfájással érintett területeken tartott, egyébként egészséges vágósertés-állományt.

A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet a „különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről” szól, és részletesen kifejti egyrészt, hogy a száj- és körömfájás állatbetegség kitörése miatt az uniós szabályozásoknak megfelelően a fertőzött telep körüli legalább 10 kilométeres körzetben felügyeleti körzetet kellett kijelölni.

Nagy István agrárminiszter még csütörtökön jelentette be, hogy újabb szarvasmarhatelepen, ezúttal Rábapordányban jelent meg a ragadós száj- és körömfájás, ahol a szarvasmarhatelepen 875 állatot kellett felszámolni, tetemeiket pedig elszállítani.

Az eredményes járványügyi védekezés érdekében a felügyeleti körzeteken kívül további területek is korlátozás alá esnek. Ilyenek Győr-Moson-Sopron vármegye teljes területe, valamint Komárom-Esztergom vármegyében a Komáromi, Tatai és Esztergomi járások.

Ezeken a területeken – bár az állatok egészségesek – a sertésállomány kereskedelme szigorú szabályozás alá esik.

A rendelet hangsúlyozza, hogy a piaci zavarok elkerülése kiemelten fontos az érintett termékpályák esetében. Ennek érdekében intézkedések bevezetésére van szükség, hogy kezelni lehessen a korlátozás alá eső területeken található egészséges vágósertés-állomány piaci helyzetét.

A meghatározott felügyeleti körzetben tartott, forgalomkorlátozással érintett egészséges vágósertéseket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. és az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. vásárolja fel.

A kártalanítási összeg számításakor a vágósertés káreseménykori nettó forgalmi értéke az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által működtetett Piaci Árinformációs Rendszerben az adott időszakra számított hazai termelői árnál legfeljebb 40 százalékkal alacsonyabb értéken vehető figyelembe.

Súlyos következményekre figyelmeztetett a Nébih

Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteki közleményében.

Mint írták, Magyarországon eddig öt szarvasmarhatelepen azonosítottak ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött állatokat. A ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket – hangsúlyozta a Nébih.

Hozzátették, a vírus ellen csak úgy lehet védekezni, ha az állattartók rendkívül felelősen betartják a szabályokat, az óvintézkedéseket, és nem veszik félvállról a saját állataik védelmét.

Ahol fertőzött állatot találnak, ott az egész állatállományt fel kell számolni. A kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor – hívták fel a figyelmet.

Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást – hangsúlyozták.

A Nébih közleménye szerint csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen.

„Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek. Mindenki használjon tisztán tartott munkaruhát és lábbelit az állatok közelében. Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítani kell, ne adják kölcsön más telepre. Ne használjanak más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt. A telepet megfelelően kerítsék körbe, hogy megakadályozzák a vadon élő állatokkal való érintkezést” – sorolták.

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt (például őz, vaddisznó) – érinti.

A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel, élőállatok közötti fertőzéssel terjed, de a betegség könnyen terjed közvetett módon is, mint állati termékekkel (kezeletlen nyers tej, fertőzött takarmány), tárgyak és az állatok közelében dolgozó személyek útján is (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül) és akár a széllel is – írták.

A hivatal kiemelte, hogy az alábbi tüneteket egyetlen állattartó se hagyja figyelmen kívül, ha az állaton észleli; étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken).

Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők. (MTI, hirado.hu)