A héten zajlott a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében a XVII. Apáczai Nyári Akadémia, két helyszínen: az Apáczai Fiúkollégiumban a Történelem és magyarság című, az Apáczai Leánykollégiumban pedig a természettudományokkal foglalkozó tábor.

A Történelem és magyarság elsősorban a történelem- és magyartanárokat célozza meg évről évre. Az előadók egy részét szűkebb szakmai területük legjobbjaiként tartjuk számon. Emellett a meghívott előadók között szerepelnek mindig fiatalok is, akik újszerű szemléletmóddal és témákkal jelentkeznek.

Orosz Attila bácsfeketehegyi esperes áhítata és Nagy Margit elnök asszony megnyitója után Bogdán József Ima az elmenőkért című versét szavalta Szedlár Ágnes.

Az idei ANyA történelmi és irodalmi témái is részben az évfordulók köré szerveződtek. A reformáció 500. évfordulója kapcsán hallottuk Orosz Attila előadását A délvidéki református egyház a nemzet szolgálatában címmel.

A Szent László-év kapcsán hangzott el Újváry Zsuzsanna előadása Szent László tisztelete a középkorban és a kora újkorban. Nyelvi világkép Arany János műveiben címmel tartott előadást Magyari Sára az Arany emlékév kapcsán.

A történelmi témák közül volt szó Erdélyről Az Erdélyi Fejedelemség uralkodói központjai az Apafi-korban – Teleki Mihály udvar(t)követő politikája Miski Péter előadásában; a dualizmusról Felsőoktatás-politika a dualizmus első évtizedeiben Vajda Tamás, és A dualista Magyarország története Zakar Péter előadásában; Magyarország a Horthy-korszakban (Ujváry Gábor); Kik voltak, honnan jöttek? A magyar királyi honvédség felső vezetői a második világháború évei alatt 1938 – 1945 (Szakály Sándor). Ezen kívül az Elvilágiasodás és válságok a 15. századi magyar egyházban és Werbőczy István politikai és jogi munkássága (Vajda Tamás). És az 1944/45-ös téma is jelen volt: Simonra várva – Légvári Sándor – a keresztállító ember című filmvetítéssel egybekötött előadáson (Dulka Andor).

A magyartanárok számára Kurcz Ádám Gion Nándor művei és műhelytitkai című előadása és könyvbemutatója kicsit rendhagyóra sikerült. Az előadó ugyanis nem tudott eljönni, ezért egy háromrészes rádióinterjú rövidített változatát hallgathatták meg a résztvevők a műsort szerkesztő Ternovácz István bevezetőjével.

Miklós Péter mindkét előadása újszerű megvilágításba helyezte ismert íróinkat, Németh Lászlót a Minőség, magyarság, európaiság címűben, a Radnóti Miklós és József Attila párhuzamos olvasatai címűben pedig a Szegedhez és Makóhoz egyaránt kötődő költőinket mutatta be.

Volt egy aktuális nyelvi életünkkel foglalkozó előadás is: Nyelvünk – a közbeszéd: változások és kihívások (Viola Lujza). Képíró Ágnes a könyvekről beszélt Könyvkultúra - könyv és kultúra az államszocializmus korában címmel.

Egyik este a Délvidék Kutatóközpont mutatkozott be (Zakar Péter), és egy ifjú doktorandusz tartott előadást Szerb hadifoglyok Csanád vármegyében 1915-17-ben (Gorcsa Oszkár).

Az előadásokat 18-26 fő látogatta.

Az idei tanulmányi kirándulás célja Zenta volt, ugyanis az idén van a zentai csata 320. évfordulója. Meglátogattuk a városházán berendezett kilátót és kiállítást, és a csata emlékhelyét is. Voltunk a Városi Múzeumban.

Hazafelé tartva Újvidékre meglátogattuk az óbecsei Than-házat, ahol jól szórakoztak a pedagógusok, valamint megnéztük az Eiffel-iroda tervezte zsilipet is.

A 17 előadás, a filmvetítés, az intézménybemutató és a tanulmányi kirándulás mellett nagyon fontos beszélgetések is zajlottak, ahol tapasztalat- és véleménycsere folyt. Sokan beszámoltak a környezetükben tapasztalható időszerű problémákról, aminek az volt a kicsengése, hogy a kisebbségi magyar oktatás a Kárpát-medencében hasonló gondokkal küzd.

A résztvevők többsége elégedetten távozott.

A főszervező Dulka Andor volt.

Viola Lujza