Politikai tőke kovácsolásához – előremutató, kreatív program hiányában – az olcsó sikerre törő, csak magukra gondoló politikusoknak mindig kéznél van az ellenségkép formálása, a gyűlöletkeltés és a választók félelmeinek gerjesztése, hogy egy egész népcsoport miatt kerülhetnek veszélybe, de a politikus és pártja megmenti őket... Emlékezünk a „magyar kártyára”, a vajdasági magyarok elleni hangulatszításra, s arra is, hogy választások vagy politikai fordulatok idején Romániában is kijátszák időnként a „magyar kártyát”. Ukrajnát nem említeném, de példákat onnan is sorolhatnánk.

Most egy másfajta „magyar kártyával” játszadoznak, egyenesen Magyarország ellen. Előzmény, hogy Magyarország a területén történő munkavállalást megkönnyítő úgynevezett Nemzeti Kártya program kedvezményeit júliusban kiterjesztette az orosz és fehérorosz állampolgárokra. Emiatt szeptember 4-én az EP LIBE bizottságában Ylva Johansson európai belügyi biztos azt találta mondani, hogy Magyarország egyenesen azokat segíti, akik az EU ellenségei. Így általánosítva, kémeket látva szegény, munkát kereső emberekben, konkrétan azon 27 orosz és 6 belarusz között, akik júliusban folyamodtak a magyar hatóságokhoz. S ha már ők az EU ellenségei, Magyarország e lépése miatt hogyan minősíthető?

És akkor most teszek egy kitérőt. Hasznunkra válnak a közösségi oldalakon egymás segítésére alakult csoportok, például a határfigyelők, akik - szolidaritást vállalva másokkal - pontosan közzé teszik, hogy a szerb-magyar határ melyik átkelőjén melyik irányból hány perc alatt jutottak át. Óriási segítség ez, amikor az irgalmatlanul rossz határhelyzetek alkalmával döntenünk kell az útirányról. Tagja lettem egy hasonló szerb nyelvű csoportnak is, itt szélesebb betekintést kaphatunk például arról is, hogy a szerb-horvát határon vagy Ausztria irányába a Karavankák-alagútnál mekkora a torlódás. Ilyenkor látjuk, hogy azoknál, akik hosszabb utakat tesznek meg, az akadályok is halmozódnak. Most azonban ennek a csoportnak a tagjait egy adminisztratív akadály hozta izgalomba, mindenki többet igyekezett tudni a másiknál. Egy hölgy tette fel a kérdést, hogy mivel Németországba kellene utaznia, mi lesz vele, mert 7-8 évvel ezelőtt nem fizette be a 150 eurós, fél éves periódusban 90 napnál hosszabb EU-s tartózkodása miatti, a magyar határ kilépésekor rászabott büntetést. Sokan tudni vélik, hogy a büntetés elévült, mások szerint nem, viszont többen is hasonló cipőben járnak akár 450 eurós ki nem fizetett büntetésekkel, és elkezdődött a leleményességi licit. Egyesek szerint új útlevél kell, és a hatóságok nem látják az okmányba írt bejegyzést, mások szerint viszont fizetni kell. Példaként egy szerbiai munkás esetét is felhozzák, aki kerek négy évig dolgozott Németországban egy szerb munkaadónál (nyilván illegálisan), és hazafelé jövet „a magyarok” 470 euró büntetést róttak rá. A pénzt nem fizette be a megadott számlára, ám amikor ismét be akart utazni az EU-ba, 5 évre kitilották. Mégis van kiskapu is, állítják: a késlekedők haza felé utazzanak repülőn Franciaországból Romániába, s onnan haza, mert sem a franciák, sem a románok nem nézik a tartózkodási időt.

Hát ilyen gondokkal is bajlódnak szerbiai hazánkfiai, akik élve a vízummentességgel, némi pénzt az EU nyugati országaiban szeretnének megkeresni illegálisan. Esetük azonban nem csak az ő kockázatvállalásukról szól, hanem bizony elsősorban arról, hogy odakint határidőket túllépve szabadon járnak-kelnek, dolgoznak, élnek és virulnak és nem kerülnek a hatóságok szeme elé. Törvénysértésük csak hazatéréskor a magyar határon az EU-ból való kilépéskor derül ki. A kémek miatt látványosan aggódó Ylva Johansson pontosan tudja ezt, hiszen ő az európai belügyi biztos.

Nem szegény hazánkfiai ellen beszélek, akik között – magam is tapasztaltam – többen kerülnek kényszerhelyzetbe. Jónéhány szerb útlevéllel rendelkező idősgondozó és házvezetőnő (munkájuk bizony kell a németeknek!) mesélte, hogy kénytelen volt néhány nappal megtoldani a 90 napos tartózkodást, mert nem érkezett meg a váltás és nem volt kire hagyni a magatehetetlen gondozottat. Ilyenkor marad a büntetés és kész. Az EU csaknem 60 országgal tart fenn vízummentességi rendszert fél éves periódusban történő kilencven napos tartózkodással. Ebbe sokféle ember sokféle beutazási szándéka is belefér, s mint az iménti szerb példák is mutatják, a nyugati országokban nem kerülnek az EU-hatóságok figyelmébe. Nem úgy azon 8 ország állampolgárai (közöttük Szerbiáé is), akiknek Magyarország ad lehetőséget legális munkavállalásra ebben a Nemzeti Kártyának nevezett programban. Ez van.