A szerbek ma egyik legnagyobb nemzeti ünnepüket, Vid napját ünneplik. Az ünnep voltaképpen tisztelet és köszönet mindazoknak, akik a hazáért harcoltak.

A Szerb Pravoszláv Egyház, a hívek és általában a szerbek között különös tiszteletnek örvend ez a nap, mindenek előtt azért, mert emlékeznek Lázár kenéz koszovói vértanúra és harcostársaira, valamint az 1389-ben Vid napján a törökök ellen vívott rigómezei csatára. Ezen a napon a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom hadai csaptak össze. A csatavesztést követően, amelyben Lázár szerb fejedelem is elhunyt, Rigómező az ellenállás, a szabadság, a hazaszeretet, a lovagiasság és a szerb kollektív öntudat jelképévé vált.

Szerbiában ma rendezvények sorával emlékeznek a nemzeti ünnepre, akárcsak a koszovói csata 635. évfordulójára. A központi ünnepséget, valamint a szerb kormány ünnepi ülését Kruševacon tartják. Ugyancsak itt rendezik meg a Szerb Katonaság fegyvereinek és felszereléseinek statikus bemutatóját, illetve a modernizáció, fejlesztés és tesztelés alatt álló eszközöket és rendszereket.

A naphoz számos népszokás is kapcsolódik. A fiatalok körében az volt a hagyomány, hogy ezen a napon összegyűltek és meglátták azt, aki a jövendőbelijük lesz. Azt mondták, a szerelem is ezen a napon születik. Ezen a napon a házakból kihordták a szőnyegeket, ruhákat, egyrészt azért, hogy “lássák a napot”, másrészt pedig azért, hogy a lányos házak felé ellátogató legények megláthassák, milyen kelengyéje van a lánynak.