A várakozásokkal ellentétbe Aleksandar Vučić szerb elnök a nyilvánossághoz intézett pénteki televíziós beszédében nem hirdette ki az ország egy részének megszállását. Azt azonban bejelentette, megszületett a megállapodás, melynek értelmében a szerb parlamentnek 45 napon belül el kell fogadnia azt a törvényt, ami Koszovó és Metóhia Autonóm Tartományt kiemelt szociális védelmi területté nyilvánítja, ami által lehetővé válik a munkanélküliek támogatása. Ez a törvény külön szabályozza és korlátozza majd az ingatlanértékesítést is. Az elnök 20.000 dináros segélyt jelentett be a koszovói szerbek részére, valamint támogatást az ott tanuló szerb diákok részére.

A szerb elnök megfogalmazta a nemzetközi közösség irányában támasztott követeléseit is. Ezek pedig a helyhatósági választások kiírása Koszovó északi részén, a szerbek visszatérése a koszovói rendőrségbe és igazságszolgáltatásba, valamint a koszovói különleges rendőri erők visszavonása azok a kulcsfontosságú követelések, amelyeket Aleksandar Vučić szerb elnök pénteki televíziós beszédében megfogalmazott, mint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatásának „elengedhetetlen feltételét”.

Vučić televíziós beszédében bejelentette, hogy Szerbia „globális diplomáciai kampányt” fog indítani a követelések teljesítése érdekében.

A Vučić beszéde előtt a médiának kiosztott dokumentum szerint Szerbia bejelentette, hogy a parlament döntést hoz, amelyben „illegitimnek” nyilvánítanak minden, Koszovó függetlenségének kikiáltása után létrejött intézményt és szervet.

Szerbia követelései kapcsán Vučić kijelentette, hogy Szerbia azt követeli, hogy minden, az Európai Unió védnöksége alatt, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folyamán elért megállapodást és eredményt teljesítsenek.

Ezzel Belgrád szerinte azt mutatja, hogy „felelősségteljesebb”, mint Pristina és „a megállapodás garantálói”.

Szerbia úgy véli, hogy a követelések teljesítésével megszüntethetők Koszovó egyoldalú és összehangolatlan kormányzati lépéseinek „kulcsfontosságú következményei”, amelyeket Albin Kurti kormánya vezetett be.

Az első követelés szabad és demokratikus helyhatósági választások kiírása Koszovó északi részén, az EBESZ missziója és az Európai Unió felügyelete mellett.

Vučić kifejtette, Szerbia követeli a szerbek visszatérését a koszovói rendőrség északi regionális igazgatóságába. Ezzel végrehajtanák a 2013-as brüsszeli megállapodás 9. cikkelyét.

„Ne mondják nekem azt, hogy hát miért vonultak ki ezekből az intézményekből. Azért vonultak ki, mert jogellenesen elüldözték őket onnan” – mutatott rá Vučić.

Szerbia követeli továbbá a szerb bírák és ügyészek visszatérését az igazságszolgáltatási pozíciókba.

A koszovói különleges rendőri erők visszavonását is követelik az „illegálisan épített bázisokról és ellenőrző pontokról” Koszovó északi részén, valamint minden olyan intézményből, amelyek 1999 óta nyújtottak létfontosságú köz- és közigazgatási szolgáltatásokat a lakosságnak, egészen a közelmúltban történt illegálisnak nevezett bezárásukig.

Belgrád azt is követeli, hogy „haladéktalanul, késlekedés nélkül” alakítsák meg a szerb többségű községek közösségét (ZSO), „minden további politikai trükközés és játék nélkül”.

A követelések között szerepel továbbá az Európai Unió és az Egyesült Államok 2022. december 28-i garanciáinak azonnali végrehajtása és minden politikai fogoly szabadon bocsátása, akiket a koszovói rendőrség „demokratikus, polgári vagy politikai tevékenységük” miatt tartóztatott le, különösen azoké, akik békés tüntetéseken vagy barikádokon vettek részt.

Szerbia továbbá „haladéktalanul” követeli a zavartalan pénzforgalom és postai szolgáltatások biztosítását dinárban.