A külföldi munkavállalók foglalkoztatásáról szóló törvényt kidolgozó munkacsoport elkészíti azt az 50-100 hiányszakmát tartalmazó listát, amelyet külföldi munkások is betölthetnek.

Egyre több munkavállaló érkezik Szerbiába a világ különböző részeiről. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZ) adatai szerint januártól október 10-ig 16.124 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgároknak. Nem hivatalosan viszont sokkal többen vannak.

A külföldi munkavállalók foglalkoztatásáról szóló törvényt kidolgozó munkacsoport elkészíti azt az 50-100 hiányszakmát tartalmazó listát, melyeket külföldi munkások is betölthetnek. Arról nincs nyilvántartás, hogy hány szerbiai munkavállaló hagyta el az országot.

Ami eddig sok európai városra jellemző volt, az egyre inkább igaz Szerbiára is. A szolgáltatói szektorban egyre több külföldi dolgozik, így a belgrádi éttermekben is angolul rendelnek a vendégek.

„Sokan kérdezik, honnan jöttem, kicsit beszélek szerbül és angolul. Nem nehéz”, mondja Rijali Anisivara indonéz pincérnő, akinek szerb férje van, és még három nyelven beszél. Szereti a minőségi ételeket. Vira, ahogyan a kollégái hívják, egy olyan étteremben dolgozik, ahol nem ő az egyetlen külföldi alkalmazott.

„Nagyon szívesen alkalmazok embereket más országokból, mert más szervezési kultúrát hoznak magukkal, és ezzel gazdagítják a miénket. Jobban teljesítünk, erősebbé válunk csapatként, ami nagyon fontos a munkánk szempontjából”, közölte Vesna Nedeljković, az étterem tulajdonosa.

A hiányszakmák listája

Azokra a munkákra, melyekre nem találnak munkaerőt, a külföldi munkavállalásról szóló törvénnyel igyekeznek megoldást nyújtani. A munkacsoport először elkészíti az 50-100 hiányszakmát tartalmazó listát, amelyeket külföldiek is betölthetnek.

„A jelenlegi előírás szerint a munkáltató igazolást kaphat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól arról, hogy nincs olyan szerbiai állampolgár, aki betöltheti az adott munkakört. Viszont azok a személyek, akik a listán szereplő szakmákra vannak képesítve, e nélkül az igazolás nélkül is munkába állhatnak”, magyarázta Jelena Jevtović, a szerbiai munkaadók uniójából.

Elmondta, hogy különféle szakmákat elemeznek, az építőmérnököktől kezdve, a villamos- és elektrotechnikai mérnökökön át, egészen az építőipari munkákig. Majd hozzátette, hogy Németország is hasonló problémával küzd.

Németországi példa

Németország tavaly elfogadta a szakemberek bevándorlásáról szóló törvényt, amely megkönnyíti a német munkaerőpiacra történő belépésüket, részben a formális képesítésüktől függetlenül.

Nenad Radičević, az RTS németországi tudósítója szerint a koronavírus-járvány időszakát leszámítva ötödével nőtt a Németországba érkezők és munkát vállalók száma.

„A 419 ezer ilyen ember közül gyakorlatilag minden negyedik a Nyugat-Balkánról érkezik, megközelítőleg 105 ezer, közülük mintegy 21 ezren Szerbiából. Többségük a Nyugat-Balkánra vonatkozó előírások alapján érkezik, amely lehetővé teszi a régió országaiból származó állampolgárok számára, hogy szakmai képesítés vagy nyelvtudás nélkül jöjjenek Németországba, ha munkát találnak”, hangsúlyozta Radičević.

Hogy pontosan hány munkás hagyta el Szerbiát, ideiglenesen vagy véglegesen, arról nincsenek hivatalos adatok, mivel sokan feketén dolgoznak.