A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az Európai Unió iránti támogatás növekszik Szerbiában, ugyanakkor a polgárok sokkal kedvezőbben vélekednek Oroszországról és Kínáról. Erről Srđan Bogosavljević, az Ipsos tanácsadója számolt be az RTS-nek.

Rámutatott, hogy jelenleg Szerbiában a fő problémák között szerepel Koszovó kérdése, a korrupció és a tüntetések, ugyanakkor gazdasági optimizmus is megfigyelhető.

Bogosavljević szerint a lítium bányászata felkeltette az emberek figyelmét, és hangsúlyozza, hogy a többség úgy véli, hogy Szerbia jó irányba halad. Aleksandar Vučić államfő támogatottsága is magas szinten van.

Hozzátette, hogy ha jelenleg tartanának népszavazást Szerbia EU-csatlakozásáról, az eredmények azt mutatnák, hogy a polgárok 46%-a szavazna "igen"-nel, míg 30% lenne ellene.

„Ez a különbség az elmúlt évek egyik legnagyobbja, ami az EU iránti támogatottság növekedését mutatja. Ugyanakkor a polgárok gyakran úgy érzik, hogy az Európai Uniót nem tartják rendkívülien relevánsnak” – mondta Bogosavljević.

Úgy véli, hogy azok többsége, akik az EU-csatlakozásra szavaznának, pragmatikus okokból teszik ezt, például a jövő generációk jobb lehetőségei miatt, miközben sokan nem látnak közvetlen személyes hasznot.

„A proeurópai hangulat gyakran konkrét eseményektől és attól függ, hogy Európa miként bánik Szerbiával” – hangsúlyozta Bogosavljević.

Példaként említette azokat a pillanatokat, amikor az európai vezetők egyértelmű támogatást tanúsítottak Szerbia iránt – például a migránsválság vagy az árvíz idején –, ami jelentősen növelte az EU-val szembeni pozitív hozzáállást.

Kína és Oroszország népszerűsége töretlen

Másrészt Oroszország és Kína megítélése a korábbiakhoz képest kedvezőbb. Sok polgár pozitívan vélekedik ezekről az országokról, és a viszonyt gyakran érzelmi kötődések és konkrét tettek határozzák meg.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása vagy a kínai segítségnyújtás a pandémia idején, például a vakcinák adományozása, jelentős népszerűségi ugrást eredményezett ezeknél az országoknál” – magyarázta Bogosavljević.

Kifejtette, hogy a hatalom támogatói – elsősorban a Szerb Haladó Párt (SNS) hívei – gyakran Kínát részesítik előnyben a gazdasági együttműködés és az infrastrukturális projektek miatt, míg a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a nemzeti pártok közelebb állnak Oroszországhoz.

„Ez a megosztottság a pragmatizmust, de a hagyományos szövetségesek iránti erős érzelmi kötődést is tükrözi” – hangsúlyozta Bogosavljević.

A kutatások arra is rámutatnak, hogy változnak a polgárok prioritásai a legnagyobb társadalmi problémák tekintetében.

„Míg korábban a munkanélküliség volt okozta a legnagyobb aggodalmat, ez most szinte eltűnt a listáról” – foglalta össze az Ipsos tanácsadója.

Koszovó, korrupció, tüntetések

Ugyanakkor a szerbiai polgárokat többségét továbbra is Koszovó kérdése foglalkoztatja leginkább, ezt pedig szorosan követi a korrupció és a tüntetések problémája.

„A novemberi tüntetések az idei év három legnagyobb problémája közé kerültek, a polgárok 10%-a tartja őket kulcsfontosságú kihívásnak. Ezek a vélemények politikai hovatartozástól is függenek – az ellenzéki szavazók a korrupciót emelik ki, míg a kormánypártiak a tüntetéseket bírálják” – mondta Bogosavljević.

A személyes gazdasági helyzet megítélése pozitív marad – a polgárok 37%-a számít javulásra a következő évben, míg csak 23% vár romlást.

„Az emberek nem mutatnak kifejezett félelmet a gazdasági problémáktól, ami a viszonylagos stabilitás időszakára utal” – tette hozzá Bogosavljević.

Ez az optimizmus azonban, mint mondta, nem jelenti a politikai változások iránti igényt.

„A többség nem lát szükséget jelentős változásokra, ami a biztonság és a jelenlegi vezetés iránti bizalom érzéséből fakad” – zárta gondolatait Bogosavljević.

A többség szerint jó irányba halad az ország

A szerbiai politikai helyzetről szólva Bogosavljević rámutatott a „merre tart az ország” kérdés fontosságára, amely, mint hangsúlyozta, kulcsfontosságú mérőszám a politikai helyzet megítélésében. A legutóbbi kutatások szerint Szerbia lakosságának többsége úgy véli, hogy az ország jó irányba halad.

„Ez olyan környezetet teremt, amelyben a hatalom nincs komoly változásveszélyben, az ellenzék esélyei pedig korlátozottak” – hangsúlyozta Bogosavljević.

Emlékeztetett arra, hogy a korábbi vezetők, például Milošević és Tadić idején is akkor veszítették el a választásokat, amikor a polgárok több mint 70%-a úgy gondolta, hogy az ország rossz irányba tart. Jelenleg azonban a lakosság 46%-a, ahogy ő fogalmazott, úgy véli, hogy Szerbia jó irányba halad.

„Amikor az emberek úgy érzik, hogy az ország jó úton halad, az azt jelenti, hogy az ellenzéknek nincs nagy mozgástere a sikerhez. Vučić támogatottsága rendkívül magas, és az ellenzéki vezetők hitelessége, akik szembeszállhatnának vele, rendkívül alacsony szinten van” – foglalta össze Bogosavljević.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenlegi hatalommal szemben állók többsége nem tudja, kire szavazna, mivel az ellenzék jelenleg nem rendelkezik világos és összehangolt politikai platformmal.