Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminisztere ma kijelentette, hogy Oroszország és Szerbia megállapodott a közös munka folytatásáról annak érdekében, hogy elkerüljék az amerikai szankciók által okozott károkat a NIS szerbiai kőolajipari vállalat számára, írja a Tanjug.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, hogy azok, akik hozzászoktak a tisztességtelen versenyhez, szankciókkal próbálják megakadályozni közös vállalkozásunkat, a NIS-t. Ez Szerbia egyik vezető gazdasági vállalata, amelyet szó szerint arra kényszerítenek, hogy megszakítsa az együttműködését az orosz befektetőkkel. Ebben a tekintetben szerb barátainkkal megállapodtunk, hogy folytatjuk közös munkánkat, hogy megvédjük közös érdekeinket” – mondta Lavrov Moszkvában, miután találkozott Marko Đurić szerb külügyminiszterrel, aki hivatalos kétnapos látogatáson tartózkodik Oroszországban.

Lavrov hangsúlyozta, hogy részletesen tárgyaltak az energetikai együttműködés helyzetéről, és kiemelte, hogy Oroszország a legnagyobb földgázszállító Szerbia számára, biztosítva az ország gázszükségletének akár 85 százalékát.

„Soha senkit nem csaptunk be, és szerb barátainkat mindig elláttuk ezzel az energiahordozóval” – mondta Lavrov.

Hozzátette, hogy Szerbia és Oroszország törvényes és kölcsönösen előnyös együttműködése nem tetszik bizonyos nyugati erőknek, amelyek megpróbálják megváltoztatni a piaci helyzetet tisztességtelen versenyelőnyök révén.

„Lényegében ugyanaz a tendencia folytatódik, amit már az Európai Unió legtöbb országában láttunk, ahol kiszorítják az olcsó, elérhető és megbízható orosz gázt annak érdekében, hogy sokkal drágább amerikai cseppfolyósított földgázzal (LNG) helyettesítsék. Még maguk az európai vezetők is egyre hangosabban beszélnek erről” – mondta Lavrov.

Lavrov: Nem tudom, mit keresne Európa az ukrajnai tárgyalóasztalnál

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy nem tudja, milyen szerepe lehetne Európának az ukrajnai háború tárgyalásos rendezésében.

„Az európaiak továbbra is ragaszkodnak ugyanahhoz a filozófiához. Nem tudom, mit keresnének ők a tárgyalóasztalnál. Ha újabb trükkös ötletekkel állnak elő a konfliktus befagyasztására, miközben valójában a háború folytatására törekednek – akkor miért kellene őket meghívni?” – tette fel a kérdést Lavrov a Marko Đurić szerb külügyminiszterrel tartott moszkvai sajtótájékoztatón.

Amikor megkérték, hogy kommentálja a nyugati vezetők müncheni biztonsági konferencián elhangzott kijelentéseit az EU részvételéről az ukrajnai tárgyalásokon, Lavrov rámutatott, hogy a nyugati vezetők kívánságai már többször teljesültek.

„2014 februárjában az EU, beleértve Franciaországot és Németországot is, ünnepélyesen aláírta a megállapodást az akkori ukrán elnökkel, Viktor Janukoviccsal és a felfegyverzett ellenzékkel. Ők garantálták ennek a megállapodásnak a végrehajtását. A megállapodás egy nemzeti egységkormány létrehozását és előrehozott választásokat irányzott elő. Másnap reggel az ellenzék megszegte ezt a megállapodást” – emlékeztetett Lavrov.

Oroszország megerősítette támogatását Szerbia számára Koszovó ügyében

Lavrov kijelentette, hogy Oroszország továbbra is támogatja Szerbia legitim érdekeinek védelmét Koszovó kérdésében.

„Továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy Koszovó kérdése prioritás maradjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Egyetértünk szerb barátainkkal abban, hogy az ENSZ 1244-es határozata teljes mértékben aktuális és érvényes marad” – hangsúlyozta Lavrov.

Hozzátette, hogy megvitatták a délkelet-európai helyzetet is, és hogy Oroszország általánosságban támogatja Szerbia vezetésének politikáját, amely a Balkánon a konstruktív és jószomszédi kapcsolatok kiépítésére irányul.

Lavrov szerint Oroszország Szerbiát a regionális stabilitás kulcsfontosságú tényezőjének tekinti. Kiemelte, hogy Szerbia megérti az orosz „különleges katonai művelet” okait Ukrajnában, és hogy Moszkva nagyra értékeli Szerbia kiegyensúlyozott és szuverén külpolitikáját, amely a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapját képezi.

Oroszország elítéli a külföldi beavatkozást Szerbia belügyeibe

Lavrov elítélte a nyugati országok beavatkozását Szerbia belpolitikai folyamataiba, és hangsúlyozta, hogy ennek a gyakorlatnak meg kell szűnnie.

„Aleksandar Vučić elnök konkrét bizonyítékokat mutatott be a külföldi államok durva beavatkozásáról Szerbia belügyeibe. Mi ezt a gyakorlatot elítéljük, és ragaszkodunk ahhoz, hogy az államok belügyeibe való be nem avatkozás elve mindenki, különösen a nyugati partnereink által szigorúan betartandó legyen” – mondta Lavrov.

Hozzátette, hogy Szerbia nyugati partnerei gyakran használnak „nem kormányzati szervezeteket” és amerikai finanszírozású programokat, például USAID-t, hogy befolyásolják az adott ország belső politikai helyzetét.

Đurić: Belgrád helyszínt biztosíthat az Ukrajna-tárgyalásokhoz

Marko Đurić külügyminiszter kijelentette, hogy Szerbia kész hozzájárulni az ukrajnai konfliktus megoldásához, és hajlandó lenne házigazdája lenni a tárgyalásoknak.

„Bár Szerbia geopolitikai kapacitása korlátozott, nagy vágyunk, hogy hozzájáruljunk a probléma megoldásához. Mindig készen állunk arra, hogy házigazdái legyünk bármilyen hivatalos vagy informális tárgyalásnak” – mondta Đurić.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia azon kevés országok egyike, amely jelenleg jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal, Moszkvával és Kijevvel egyaránt.

Marko Đurić külügyminiszter ma, kétnapos oroszországi látogatása keretében találkozott Konsztantyin Joszifovics Koszacsovval, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlése Föderációs Tanácsának alelnökével.