Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta a Szerbiáról szóló legfrissebb jelentést, amely szerint az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak tempója attól függ, milyen kézzelfogható előrelépést mutat fel az alapvető értékek, a jogállamiság, az európai politikai normák betartása, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájával való összehangolás terén. Fontos tényező még a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, amelynek célja egy jogilag kötelező erejű, kölcsönös elismerésen alapuló megállapodás, írja a Tanjug.

A jelentést Tonino Picula, az EP Szerbiáért felelős jelentéstevője készítette. Az anyagot 55 szavazattal fogadták el, 13 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett. A dokumentum arra kéri Szerbiát, hogy politikailag egyértelműen és következetesen kötelezze el magát az EU-integráció mellett, és ezt nyíltan kommunikálja a polgárai felé is.

A jelentés elismeri, hogy Szerbia kinyilvánította szándékát az uniós joganyag teljes átvételére 2026 végéig, és sürgeti, hogy gyorsan és hatékonyan hajtson végre érdemi reformokat, különösen az úgynevezett 1-es klaszter (alapértékek) terén.

A dokumentum leszögezi: a csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha Szerbia összhangba kerül az Oroszországgal szembeni uniós szankciókkal, és valódi reformokat hajt végre. Az EP pozitívan értékeli az ország makrogazdasági stabilitását, fiskális fegyelmét, valamint hogy a 3-as klaszter technikailag készen áll a megnyitásra.

Megemlítik, hogy Szerbia 61 százalékban igazodik az EU külpolitikai nyilatkozataihoz, de ez még nem teljes összhang. A Belgrád–Pristina párbeszédről szólva az EP nagyobb szerepet kér magának, és felszólítja az EU külügyi főképviselőjét, Kaja Kallast, hogy proaktívabb legyen a folyamatban.

A jelentés kéri, hogy Szerbia és Koszovó hajtsa végre a brüsszeli és ohridi megállapodásokat, beleértve a szerb önkormányzatok közösségének létrehozását, valamint azt, hogy Szerbia ne akadályozza Koszovó regionális és nemzetközi szervezetekbe való belépését.

A újvidéki tragédia kapcsán részvétét fejezi ki az EP, és teljes, átlátható jogi eljárást sürget, beleértve a korrupció szerepének kivizsgálását is a biztonsági normák hanyatlásában.

A jelentés kiemeli a szólás- és gyülekezési szabadság fontosságát, és az idei március 15-i tüntetéseket követően pártatlan vizsgálatot követel azokkal a vádakkal kapcsolatban, hogy a hatóságok illegális tömegoszlató technológiát alkalmaztak.

Pozitívumként értékeli a jelentés Szerbia részvételét a nyugat-balkáni növekedési terv végrehajtásában, a gazdasági növekedést, valamint az egyes szektorokban megjelenő külföldi befektetéseket, de rámutat arra, hogy a munkaerőpiac, az oktatás és a közigazgatás terén még jelentős reformokra van szükség.

Vicsek Annamária EP-képviselő (Fidesz): Nemmel szavaztam a jelentésre

Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője elmondta, hogy nemmel szavazott a jelentésre, mert az szerinte aránytalanul kedvezőtlen a szerbiai előrelépéshez képest. Hozzátette, hogy több, frakciója által beterjesztett módosító javaslatot nem fogadtak el, és ha el is fogadták volna őket, a szöveg akkor sem lett volna megfelelő.

Koszovóról is elfogadtak jelentést – EP a ZSO megalakítását és az EU-s szankciók megszüntetését kéri

Az EP külügyi bizottsága külön jelentést fogadott el a Koszovóval kapcsolatos előrehaladásról (2023–2024) is. A dokumentumban felszólítják Belgrádot és Pristinát, hogy alkalmazzák a brüsszeli és ohridi megállapodásokat, különösen a szerb önkormányzatok közösségének (ZSO) megalakítását. Emellett az EP képviselői azt is kérik, hogy az EU szüntesse meg a Pristinával szembeni szankciókat, mivel Koszovó – szerintük – teljesítette az uniós elvárásokat.

Az EP támogatja Koszovó Európa Tanácsi tagságra irányuló kérelmét, részvételét a NATO Partnerség a Békéért programban, valamint más nemzetközi szervezetekhez való csatlakozási törekvéseit.

A jelentés elismeri Koszovó előrelépését a választási reformokban, a gazdasági ellenállóképesség erősítésében, valamint az alapvető jogok védelmében, de megjegyzi, hogy továbbra is gond van az igazságszolgáltatás reformjával, a sajtószabadsággal, a közigazgatási hatékonysággal és a digitális közszolgáltatások fejlesztésével.