Talán nincs ember, akinek ne lenne valamilyen fogászati gondja, problémája, esetenként akár több is. Sajnos az emberi fogazat az idő múlásával romlásra van ítélve, mindössze kinek korábban érkezik ez el, kinek később. Sokat segít ezen az állapoton a rendszeres és alapos fogtisztítás és karbantartás, azonban még így is vannak esetek, akiknél ez sem olyan hatásos, illetve nem hátráltatja lényegesen a fogazat romlását. Így szinte minden embernek akad egy-két fogtömése is.

Egyes elméletek szerint pedig a régi típusú fogtömések miatt leginkább a közép- és időskorú korosztálynak ajánlott odafigyelni egészsége érdekében a régi töméseik kicseréltetésére.

Milyen fogtömésről is van szó?

Már az ókori Kínában is használtak a fogászatban ón és higany ötvözetű töméseket, majd az 1800-as évek elejétől tartó folyamatos fejlesztésekből 1896-ra alakult ki a végleges, megfelelő keverési arányú amalgám fogtömés, mely igen tartósnak bizonyult, és egy viszonylag alacsony költségű anyag. Ennek összetétele: 50% folyékony higany és 50% fémpor, ez utóbbi pedig legalább 65% ezüstből, maximum 29% ónból, 6% rézből, 3% higanyból és 2% cinkből áll. Ezt a meglehetősen masszív anyagot a megjelenésétől fogva támadta számos kutató, azonban azóta sem készült hasonlóan tartós fogtömő anyag, mely különösen a szuvas rágófogak esetében jelent hosszútávú megoldást.

Miért veszélyes az amalgám?

Egyrészt, az ember egészségére lehet káros, mivel ezeknek a töméseknek a fele higany, amely egy mérgező nehézfém és rágás, fogmosás hatására folyamatosan oldódhat ki a tömésekből, majd a nyálban feloldódik, és így a gyomorba, véráramba juthat, a szervezetben pedig felhalmozódhat. Emellett a fogászati kezelések alkalmával (tömés beillesztése, cseréje vagy eltávolítása), és frissen a fogazatba téve, megszilárdulásáig oldódik ki a tartalma a szájba. Igaz, ez elenyésző mennyiségnek számít, ezért is folynak róla még mindig komoly viták, hogy valóban annyira veszélyes-e egészségünkre, mint gondolják. A higanymérgezés főleg több év után okozhat problémákat (fejfájások, bőrproblémák, gyulladások, ízületi fájdalmak, hajhullás, belső szervek és nyirokrendszer megbetegedése, emésztőrendszeri zavarok, fáradtság, memória- és alvásproblémák, asztma, depresszió, neurológiai betegségek stb.), de ritkán előfordulhatnak allergiás reakciók is. Ha az amalgám tömés környékén a szájban égő érzést, fémes ízt, fogínyvérzést, fekélyeket, gyulladásokat, vagy fehéres, esetleg lepedékes nyálkahártya elváltozásokat, illetve az arc és a fej bőrén kiütéseket tapasztal valaki, az amalgám fogtömés cseréjét ne halogassa!

Másrészt, az ezüstszínű amalgám tömés környezetünk élővilágra jelent komoly veszélyt, ugyanis a fogászatok többsége nem rendelkezik az igen drága (több ezer euró) amalgámszeparáló készülékkel, aminek használata megakadályozná, hogy a veszélyes hulladéknak számító higanyvegyületek a szennyvízbe, majd onnan a talajba és a felszíni vizekbe juthassanak. Ez mindenképp komoly problémát jelent.

Ma már a fogászatban nem használnak veszélyes anyagokat. Például a porcelán korona teljesen semleges és semmilyen problémát nem okoz.

Törvényi tiltás

A parlament egy EU-s jogszabályozásra épülő friss döntése 2019-től végleg betiltja az amalgám fogtömések alkalmazását a környezet védelme érdekében. Idén júniustól már tilos a 15 évnél fiatalabbaknál, várandós nőknél és szoptatós anyáknál használni ezt a fajta tömést, a következő év januárjától pedig véglegesen tiltólistára kerül az anyag. Korunkban ilyen fogtömésekkel jellemzően a közép- és idősebb korosztály rendelkezik, nekik eleve érdemes megfontolni ezek cseréjét, majd azt követően a nehézfémek kivezetését, mivel azt a szervezet nem tudja önmagától megoldani.