A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület ezen a hétvégén kilencedik alkalommal szervezte meg a Vajdasági Fiatal Természetkutatók Találkozója elnevezésű, tudományos célú tanácskozását. Szombaton és vasárnap a a fiatal természetkutatók lehetőséget kaptak tudományos munkáik bemutatására.

Sihelnik József, az Arcus Környezetvédő Egyesület titkára rámutatott, hogy a Vajdasági Fiatal Természetkutatók Találkozója elnevezésű rendezvény a középiskolások, egyetemisták, és aktív fiatal kutatók számára biztosít lehetőséget tudományos munkáik szakmai körben történő bemutatására. Többhasznú rendezvényről van szó azonban véleménye szerint, ugyanis a bemutatkozásuk hozzájárulhat előadói készségük fejlesztéséhez, amely nélkülözhetetlen a diplomamunka védés megfelelő prezentálásához, valamint későbbi tudományos tevékenységeik folytatásához. Az Arcus első ízben 2016-ban szervezte meg a tudományos célú találkozóját. A találkozó résztvevői megosztják egymással kutatómunkáik eredményeit, egyben további ötleteket meríthetnek kutatásaik bővítéséhez, illetve kapcsolatot teremthetnek más fiatal kutatókkal. A témakörök évről évre változatlanul a biológiai tudományok területéről kerülnek ki, többek között az állattan, biogeográfia, etológia, evolúcióbiológia, genetika, hidrobiológia, mikrobiológia, növénytan, populációbiológia, ökológia, természetvédelmi biológia, valamint kiegészítve a környezetvédelem, néprajz és természet, illetve az ökoturizmus témakörökkel. A topolyai művésztelepen október 12-én és 13-án érdekes témákról hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Harkai Ákos, az Arcus elnökének köszöntőjével kezdődött szombaton reggel a találkozó. Azt követően Horváth Ervin az inváziós halfajok visszaszorításának lehetőségeiről beszélt, vizeinkre koncentrálva. Dr. Roman Andrej pedig az állattenyésztés szerepéről értekezett a természet- és környezetvédelem nézőpontjából. Dr. László Zoltán, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársa Kolozsvárról online kapcsolódott be a munkába és a vadrózsák molekuláris kalózairól, a rózsagubacsokról és a fürkészközösségeikről tartott egy érdekes előadást. Edita Suturović pedig azt kutatta, hogy a nagy csalánt (Urtica dioica L.) hogyan lehetne a textiliparban felhasználni, elképzeléseit és meglátásait pedig egy prezentáció keretében ismertette. A túzokköltésről, valamint a vajdasági kunhalmokról, a fás szárú növények szerepéről az agrárélőhelyek ökológiai jelentősége szempontjából is értekeztek a fiatalok. A találkozón bemutatott kutatási eredményeket nyomtatott formában, egy kiadványban is megjelentették.