Egy súlyos szívelégtelenséggel küzdő ausztrál férfi lett az első ember a világon, aki teljes mesterséges szív implantátummal hagyhatta el a kórházat.

Az operációt végző ausztrál kutatók és orvosok szerdán jelentették be, hogy az implantátum „teljes klinikai sikernek” bizonyult, miután a beteg több mint 100 napig élt vele, majd március elején szívátültetésen esett át – írja a The Guardianre hivatkozva a hirado.hu.

A BiVACOR teljes mesterséges szív, amelyet a queenslandi születésű Daniel Timms fejlesztett ki, a világ első beültethető forgó vérpumpája, amely teljes mértékben képes helyettesíteni az emberi szívet.

Mágneses lebegtetési technológiával működik, amely a természetes véráramlást utánozza. Az implantátum még a klinikai vizsgálatok korai szakaszában van, és végstádiumú biventrikuláris szívelégtelenségben szenvedő betegek számára készült.

Ez az állapot gyakran szívinfarktus, koszorúér-betegség vagy más betegségek – például cukorbetegség – következményeként alakul ki, és a szív annyira legyengül, hogy már nem képes hatékonyan pumpálni a vért a szervezetben.

Az ausztrál kormány adatai szerint

évente több mint 23 millió ember szenved szívelégtelenségben világszerte, de közülük mindössze hatezren jutnak donor szívhez.

Az ausztrál kormány 50 millió dollárral támogatta a BiVACOR eszköz fejlesztését és kereskedelmi forgalomba hozatalát az Artificial Heart Frontiers Program (Mesterséges Szívfejlesztési Program) keretében.

Az implantátumot eredetileg úgy tervezték, hogy a betegek életben maradását biztosítsa, amíg donor szívhez nem jutnak, de a BiVACOR hosszú távú célja, hogy az emberek akár szívátültetés nélkül is élhessenek az eszközzel.

Az úttörő műtét alanya egy Új-Dél-Wales-i férfi volt, aki súlyos szívelégtelenséggel küzdött, és önként vállalta, hogy ő legyen az első beteg Ausztráliában, aki teljes mértékben mesterséges szívet kap.

Ő a világon mindössze a hatodik ember, akinek ilyen implantátumot ültettek be.

Az első öt beültetést tavaly az Egyesült Államokban végezték el, és ezek a betegek mind donor szívhez jutottak, mielőtt elhagyhatták volna a kórházat – a leghosszabb idő, amit egy implantátummal eltöltöttek 27 nap volt.

Az ausztrál beteg november 22-én kapta meg a BiVACOR eszközt a sydney-i St. Vincent’s kórházban egy hatórás műtét során, amelyet Paul Jansz szív- és tüdőtranszplantációs sebész vezetett.

A beteg, aki nem kívánta felfedni kilétét, februárban hagyhatta el a kórházat az implantátummal, majd márciusban donor szívhez jutott.

Chris Hayward professzor, a kórház kardiológusa, aki a beteg műtét utáni megfigyelését vezette, úgy véli, hogy a BiVACOR szív forradalmasíthatja a szívelégtelenség kezelését világszerte:

„A BiVACOR teljes mesterséges szív egy egészen új korszakot nyit meg a szívátültetések terén, mind Ausztráliában, mind nemzetközi szinten. Az elkövetkező évtizedben az ilyen mesterséges szívek valódi alternatívát jelenthetnek azok számára, akik nem tudnak várni egy donor szívre, vagy amikor egyszerűen nincs elérhető donor.”

David Colquhoun, a Queenslandi Egyetem professzora és a Szív Alapítvány igazgatósági tagja szerint – aki nem vett részt a klinikai vizsgálatban – a siker hatalmas technológiai előrelépést jelent az átmeneti mesterséges szívek terén.

Ugyanakkor az eddigi működési idő – ami több mint 100 nap – még mindig jelentősen elmarad egy donor szív élettartamától, amely több mint 10 évig (vagyis 3000 napig) is kitart

– figyelmeztetett David Colquhoun.

Éppen ezért szerinte még hosszú út áll az orvostudomány előtt, mielőtt a mesterséges szív teljes értékű alternatívává válhatna a szívátültetéssel szemben.

Hangsúlyozta azonban, hogy a korszerű szívgyógyszerek elérhetősége miatt kevesebb ember hal meg szívbetegségben, mint a múltban. Az 1967–68-as csúcspont idején 47 ezer ausztrál vesztette életét szívbetegségben a 11 milliós lakosságból, míg 2022-ben 45 ezer haláleset történt, de már egy 26 milliós népesség mellett.