ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Apróhirdetések
Helységnévtár
Herkóca - a vajdasági etnikai tisztogatás szimbóluma
Betűméret:
A szélsőséges Szerb Radikális Párt vezetői tizenhét évvel ez előtt, 1992. május 6-án olvasták fel a herkócai falugyűlésen annak a 17 helybéli horvátnak a nevét, akiknek azonnal távozniuk kellett az akkor még horvát többségű faluból. Tanárokról, orvosokról, értelmiségiekről volt szó, akikre a vegyes összetételű, horvátok, magyarok és szerbek által lakott település lakossága - nem számítva a szélsőségeseket - felnézett. Miután ők az életveszélyes fenyegetés hatására elmentek, még 20 családot egyszerűen kiraktak saját házából. Helyükre Boszniából-Horvátországból érkezett menekülteket költöztettek.
Az ott maradottak megfélemlítése azonban ezzel nem ért véget. Egy helyi horvát lakost a falu határában gyilkoltak meg. Másokat megvertek, vagy a ház ablakán vágtak be egy fél téglát. Volt ahol a kutyát szúrták le, és a nyakába akasztották a cirill betűs üzenetet, hogy „költözz, mire vársz!”. Másutt a távozásra felszólító üzenetet nagykéssel szúrták a lakás ajtajába, mégis a telefonos fenyegetés volt a megfélemlítés leggyakoribb módja. Akit a felsorolt módszerekkel sem tudtak távozásra bírni, annak kézigránátot dobtak az udvarába, és aztán már ment, magától. A jól megszervezett megfélemlítési akció következtében három hónap alatt az Emberi Jogi Alap nevű civil szervezet adatai szerint 350 horvát és magyar család hagyta el Herkócát 1992-ben. Az ottani magyarok szerint 5-6 magyar család távozott, de az ottani történések a tágabb térségben is éreztették hatásukat. Szerémségből a kilencvenes években a horvát érdekvédelmi szervezetek becslése szerint 30-40 ezer horvát menekült el. Hogy a Vajdaságból ötvenezer magyar ment el, ahhoz is köze volt a herkócai történéseknek. Miután a nemkívánatosak elűzése megtörtént, a település horvát nevét szerbre keresztelték, Hrtkovciból Srboslavci lett. Később a nemzetközi felháborodás hatására a névváltoztatást visszacsinálták. Amikor a Szerbia és Montenegró alkotta szövetségi államban az etnikai tisztogatás zajlott, akkor a szövetségi kormánynak Dr. Várady Tibor jogászprofesszor volt az igazságügyi minisztere. Egy korábbi, vele készült interjúban arról beszélt, hogy ő elítélte a történteket, de mást nem tehetett, ugyanis akkor már a hatalom nem a szövetségi szervek, hanem a szerbiai köztársasági kormány kezében összpontosult.
Az etnikai tisztogatás elkövetőivel és a felbujtókkal szemben Szerbiában nem született ítélet. Ehhez nem volt meg a politikai akarat. Egyedül a helyi főkolompos, Ostoja Sibinčić ellen indult jogi eljárás, de ennek vége szakadt még azt megelőzően, hogy az elmúlt év végén távozott volna az élők sorából. Neki a 2000-ben bekövetkezett szerbiai politikai félfordulat után mennie kellett a faluból, de támogatói ekkor sem hagyták cserben. Rumán először a helyi közösségben kapott tisztviselői állást, majd az adóhivatalba került. Szerbiában az etnikai tisztogatás, vagy ahogy a szerbek nevezték „humánus lakosságcsere” más érintettje ellen nem indult eljárás. Egyetlen per sem zajlik azok ellen, akik elűzték polgártársaikat csak azért, mert más nemzetiségűek vagy más vallásúak voltak. Egyedül a Hágai bíróságon folyik per a Szerb Radikális Párt elnöke, Vojislav Šešelj ellen.
Ternovácz István
"A szerbiai polgárok hónapok óta tüntetnek az EU alapvető értékeinek védelmében, ám Belgrádban és más városokban nem láthatók uniós zászlók, mert az Unió eljátszotta hitelességét az emberek szemében" – írja a Die Zeit.
"Aki belenézett ezeknek a gyakran meglepően fiatal embereknek az arcába, aki látta,...
2025. MÁRCIUS 17.
[ 22:05 ]
Számos külföldi médium tudósít a mai nagyszabású tüntetésről Belgrádban, a nyugati médiumok egy része a már tőlük megszokott sztereotípiákat hangoztatja, legtöbbje a tiltakozó egyetemisták pártját fogja, ám vannak olyanok is, amelyek részrehajlás nélkül tudósítanak.
A brit The Guardian arról ír, hogy ezt a...
2025. MÁRCIUS 15.
[ 15:12 ]
A szerb diákoknak sikerült az egész nemzetet maguk mögé állítaniuk, és ha most nem hallják meg a hangjukat, a fiatalok ismét elvándorolhatnak Szerbiából, véli Laurent Geslin, az Euractiv francia szerkesztőségének szerkesztője.
A Lassan izzó szerb forradalom című publicisztikájában Laurent Geslin azt írja, hogy nem hitte...
2025. MÁRCIUS 13.
[ 16:57 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!