ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Apróhirdetések
Helységnévtár
Kezdeményezték a Magyar Szó főszerkesztőjének felmentését
A Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete súlyos vádakkal illette Pressburger Csabát, s azonnali felmentését indítványozza az MNT-nek – Varjú Mártát javasolják megbízott főszerkesztőnek
Betűméret:
A határozat indoklása szerint az elmúlt időszakban számos olyan hiba történt a lap szerkesztéspolitikájában és napi munkájában, ami indokolttá teszi, hogy azonnal hatállyal felmentsék a főszerkesztőt. A testület szerint kiváltképp indokolt ez a vajdasági és magyarországi közpénzekből működtetett lap esetében akkor, ha „folyamatos – jóindulattal szemlélve – szakmai nemtörődömséggel, reálisan szemlélve károkozással, esetenként rágalmazással, részrehajló tájékoztatással, aminek a ferdítés és csúsztatás ugyanúgy része volt, mint a szándékos elhallgatás, a vajdasági magyar közösség tájékozódási igényének nem szolgálatával hanem irányításával szembesültünk, nem esetenként, hanem folyamatosan, nem egy-egy téma vonatkozásában, hanem tendeciózusan.”
Az indoklás kitér arra is, hogy amennyiben Pressburger Csaba főszerkesztőként ”szándékosan folytatott a tájékoztatás kihagyására, megszűrésére irányuló szerkesztéspolitikát, abban az esetben megvonta a vajdasági magyar Újságolvasótól azt a jogot, hogy maga alakítsa ki álláspontját, helyette ő kívánta azt megtenni, ami semmiképpen sem megengedhető egy közpénzből működtetett, fenntartott sajtóorgánum esetében. Ez mindenképpen különbség a magánlap és a közszolgálati között.”
Az elmúlt egy éves időszakot vizsgálva, miután az alapító rendkívül fontosnak tartotta és tartja az általa is alapított közszolgálati médiumokban a szakmai színvonal figyelését illetve a vajdasági magyar közösséget érintő kérdések és események bemutatását, a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület határozata „a teljesség igénye nélkül” felsorol néhány olyan szakmai mulasztást, amely megítélésük szerint a főszerkesztő azonnali menesztését kell eredményezze, „tekintettel arra, hogy ezek a szakmai mulasztások többszöri egyeztetés, a párbeszéd és figyelemfelhívás ellenére sem csökkentek, az alapállásban semmilyen változás nem volt észlelhető”.
A „teljesség igénye nélküli” felsorolásban egyebek között az szerepel, hogy a 2010. október 6-ai lapszámban nem emlékeztek meg az aradi vértanúkról, „folyamatosan és sorozatosan nem jelentek meg tudósítások” a Vajdaság Autonóm Tartomány parlamentje elnökének munkájáról, szemben a többi, olykor nem magyar nyelvű hírközlő szervekkel, amelyek viszont a testület megítélése szerint kellő teret adtak ezeknek az eseményeknek. Felrójják Pressburgernek, hogy a Házelnök levelére, amelyet e témában írt a Magyar Szó főszerkesztőjének, ez utóbbi nem válaszolt, sőt, „szerkesztéspolitikáján nem változtatott, ezáltal a vajdasági magyar Olvasó a napilapból a vajdasági parlamentben zajló eseményekről, azoknak meghatározhatóan magas számáról nem tájékozódhatott”. A főszerkesztőt terheli a felelősség azért is, mert „2011. június 3-án a 9.30 órakor megtartott sajtótájékoztatón, melynek témája az aktuális mezőgazdasági helyzet volt, a Magyar Szó – egyedüli sajtóorgánumként, ami alatt azt kell érteni, hogy az összes többi vajdasági magyar és szerb, elektronikus és írott sajtó képviselője megjelent – nem jelent meg, arról nem tájékoztatott.” A határozatban foglalt indoklás szerint, „a mezőgazdasági termelők akkor már napok óta kint tartózkodtak az utakon, a számukra fontos és a a kormány által be nem tartott ígéret okán, mely ígéret elsősorban a vajdasági termelőket (így a magyarokat is) érintette hátrányosan. A Magyar Szó ebben a helyzetben nem jelent meg a sajtótájékoztatón illetve arról semmilyen módon nem számolt be a június 4-5-i Magyar Szóban”.
További mulasztásként könyvelte el a testület azt is, hogy a Magyar Szó nem közölte azt a közérdekű felhívást, amely arról értesített, hogy június 8-én Bácson kihelyezett konzuli fogadást tartanak, majd a nagykövet sajtótájékoztatót tart. Nem kevésbé megbocsáthatatlan vétek az is, hogy „2011. június 5-én, a szabadkai helyi közösségi választások estéjén a VMSZ sajtótájékoztatójára nem tudta meghívni a Magyar Szót, mert senkit nem talált ügyeletesként”, noha a sajtótájékoztatón „a Magyar Szó kivételével minden helyi és vajdasági, magyar és szerb, elektronikus és írott sajtóorgánum képviselői megjelentek és tájékoztattak”. De nem közölte a Magyar Szó a VMSZ május 20-ai sajtóközleményét sem, amely a királyhalmi polgárok bejelentésével foglalkozott, miután azok elégedetlenek voltak az autóút fizetőkapujának elhelyezésével, s mindezek után még „a Magyar Szó, akárha saját kútfőből táplálkozva, két hét elteltével megkérdezte a VMSZ parlamenti képviselőit, mit végeztek fizetőkapu ügyben”. A testületi határozat említést tesz további elfektetett közleményekről, elferdített tényekről és csúsztatásokról is, amelyek véleményük szerint „az Olvasótól megvonják annak lehetőségét, hogy ő vonja le a következtetéseket, ezt helyette a napilap teszi meg, ezáltal irányítani kívánva a vajdasági magyar közvéleményt”.
A testület határozatában külön hangsúlyt fektetett a Magyar Szó és a Hét Nap közötti „villongásokra”. „A Magyar Szó cikkírója 2011. április 20-i cikkében, melynek a Felhívás gyilkolásra címet adta, gyakorlatilag nyilvánosan feljelenti a Hét Nap hetilapot egy olyan tartalmú cikkért, amellyel teljességgel azonos tartalmú cikket maga a Magyar Szó is közölt március 27-én, ,Ha lenne fegyverem, már lelőttem volna őket’ címmel. A két szerkesztőség között ezen cikk miatt kialakult szakmai konfliktust az Alapító és a két TJGYT elnökei jelenlétében lezajlott megbeszélést 2011. május 5-én azzal zárták, hogy a Hét Nap nem perli be rágalmazásért a Magyar Szót, amennyiben a főszerkesztő elnézést kér a cikkíró nevében, határozottan és egyértelműven elhatárolódva a cikkíró rágalmazásától. A főszerkesztő ezzel szemben 2011. május 18-án a következő tartalmú szöveget jelentette meg: ,ezúton szeretném nyomatékosítani, hogy az április 19-én, ezen az oldalon megjelent Felhívás gyilkolásra című jegyzettel senkinek sem állt szándékában a Hét Nap hetilapot megvádolni gyilkosságra való bujtogatással. A szerző, Szerbhorváth György a Hét Napban április 13-án megjelent Meddig tűrjük még, című körkérdést elemezve egy veszélyesnek tartott jelenségre hívta fel csupán az olvasók figyelmét. Véleményét legitimnek tartottuk, ezért közöltük.’” A testület véleménye szerint ez „a cinikus és kettős mércét alkalmazó, a Hét Napot lejáratni kívánó magatartás, nélkülözi a kollegialitást és a szakmaiságot, erkölcsileg védhetetlen, következményét tekintve pedig közösségromboló”.
Pressburger Csaba számlájára írják azt is, hogy az ingyenes Képes Ifjúság akció nem sikerült teljes mértékben, mert a tanulók májusban és júniusban több héten át nem kapták kézhez a lapot.
Mindezek ismeretében a TJGYT Pressburger Csaba azonnali felmentését és egyúttal azt indítványozza, hogy „a megüresedő főszerkesztői tisztség ellátására Varjú Mártát bízza meg a rendelkező részben foglalt megbízatási időre, figyelemmel nevezett szakmai tapasztalatára, valamint arra a körülményre, hogy nevezett jelenleg is a szerkesztőség megbecsült és elfogadott tagja.”
A Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének határozatát, valamint a felmentésre illetve kinevezésre vonatkozó indítványát a Magyar Nemzeti Tanács sürgősségi indítványként tűzte napirendjére soron következő, június 23-ai ülésén.
"A szerbiai polgárok hónapok óta tüntetnek az EU alapvető értékeinek védelmében, ám Belgrádban és más városokban nem láthatók uniós zászlók, mert az Unió eljátszotta hitelességét az emberek szemében" – írja a Die Zeit.
"Aki belenézett ezeknek a gyakran meglepően fiatal embereknek az arcába, aki látta,...
2025. MÁRCIUS 17.
[ 22:05 ]
Számos külföldi médium tudósít a mai nagyszabású tüntetésről Belgrádban, a nyugati médiumok egy része a már tőlük megszokott sztereotípiákat hangoztatja, legtöbbje a tiltakozó egyetemisták pártját fogja, ám vannak olyanok is, amelyek részrehajlás nélkül tudósítanak.
A brit The Guardian arról ír, hogy ezt a...
2025. MÁRCIUS 15.
[ 15:12 ]
A szerb diákoknak sikerült az egész nemzetet maguk mögé állítaniuk, és ha most nem hallják meg a hangjukat, a fiatalok ismét elvándorolhatnak Szerbiából, véli Laurent Geslin, az Euractiv francia szerkesztőségének szerkesztője.
A Lassan izzó szerb forradalom című publicisztikájában Laurent Geslin azt írja, hogy nem hitte...
2025. MÁRCIUS 13.
[ 16:57 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!