Magyarország és Szerbia időszerű politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatairól, együttműködéséről számolt be tegnap este dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a VMSZ belgrádi irodájában. Beszédében többek között kiemelte, hogy az utóbbi hét évben jelentősen felgyorsult a két ország közeledése politikai és minden más területen egyaránt.

Nebojša Marjanović, a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi szervezete elnökének szavai szerint nem telik el nap, hogy a sajtó ne számolna be az újabb és újabb kétoldalú szerződésekről, szándéknyilatkozatokról, projektekről. Ennek apropóján kérte fel a nagykövetet a tegnapi vitaest vendégének, mondta Marjanović.

Pintér Attila nagykövet kiemelte, hogy soha nem voltak ilyen jók és kiegyensúlyozottak a kapcsolatok a két ország között, mondhatni, történelmi maximumon vannak. A politika mellett ez a kereskedelmi kapcsolatokra is érvényes, hiszen soha nem volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom ilyen magas, mint jelenleg. 2017-ben például 32 százalékkal bővült a két ország közötti kereskedelmi forgalom és majdnem elérte a két milliárd eurót. Tavaly a 2,5 milliárd eurót is elérte a kereskedelmi forgalom, sőt az idei év első nyolc hónapjában sikerült ezt további 4-5 százalékkal meghaladni.

- Az elmúlt tíz évben öt kormánycsúcson vagyunk túl. 2018-ban tíz, 2019-ben 11 megállapodást írtunk alá, s tervben van még hat megállapodás aláírása. Hogy mennyire szerteágazóak a kétoldalú kapcsolatok, két példával vázolnám: a következő kormányzati csúcson, 2020-ban, szeretnénk aláírni a két ország közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodást. A másik megállapodás, amit áprilisban írtunk alá arról szólt, hogy a magyar belügyminisztérium kiválóan kiképzett rendőrkutyákat biztosít a szerb belügyminisztérium részére. Egy ennyire részletekbe menő megállapodás néhány évvel ezelőtt nemigen lett volna lehetséges - mutatott rá a nagykövet, és hozzátette: ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, az elmúlt években majdnem minden esztendőben sor került egy-egy magyar beruházásra Szerbiában. Sikerült elérnünk, hogy a magyar vállalkozók már nemcsak a Vajdaságba mennek, hanem Belgrádtól délre fekvő területekre is. Idén márciusban Ariljében egy élelmiszeripari feldolgozó üzem alapköveit tettük le és folyamatban vannak a két kormány közötti tárgyalások további három-négy hasonló üzem megnyitásáról.

A már meglévő befektetéseket illetően a nagykövet két nagy céget emelt ki: az OTP Bankot és a Magyar Olajipari Vállalatot. Az OTP azzal, hogy megvásárolta a Vajdasági Bankot, illetve megkezdte a Société Générale megvásárlását, a három legerősebb bank egyike lesz Szerbiában. A MOL pedig azzal, hogy Karlócán egy depót nyitott, tovább növelte szerbiai beruházásait, mutatott rá a nagykövet.

Azt gondolom, hogy Szerbia egy kiváló befektetési célpont a külföldi vállalatok, benne a magyar vállalatok részére is. Jó esély van arra, hogy az idén új rekordot döntsünk, ugyanis közeledünk a három milliárd eurós kereskedelmi forgalomhoz. Nehéz megmondani, hogy mely területeken, illetve mely termékek esetében növekedett a leginkább vagy magyar, vagy szerb részről az export vagy az import. Mindennek alapfeltétele az infrastrukturális fejlesztések, az úthálózat összehangolása, amelyen a két kormány sikeresen dolgozik. Emellett újabb határátkelőhelyeket szeretnénk megnyitni. 2012-ben öt határátkelőhellyel rendelkeztünk, most kilenc van, ami azt jelenti, hogy hét év alatt a határátkelőknek az egymástól lévő távolságát 32 kilométerről 20 kilométer alá csökkentettük. Ezzel a tempóval tíz éven belül öt kilométerenként lehetnek átkelőhelyek.

A kulturális kapcsolatokról szólva Pintér Attila elmondta, hogy 2014. július 1-jén nyitották meg a kulturális központot, a Collegium Hungaricumot Belgrádban. Tapasztalatai szerint az elmúlt öt évben ez az intézmény nemcsak a fővárosban, de országszerte egy elismert brand lett. A magyar kormányzat minden évben kiírja az ún. Stipendium Hungaricum ösztöndíjakat, Szerbia ebben hellyel rendelkezik, így aki magyarországi felsőoktatásban szeretne részt venni, ez az ösztöndíj kiváló lehetőséget nyújt. Ezzel kapcsolatos részletek a nagykövetségen vagy a Collegium Hungaricumban kaphatók.

Azt gondolom, bátran kijelenthetjük azt, hogy a két országban élő nemzeti közösségeknek a helyzete soha nem volt annyira jó, mint jelenleg, hangoztatta a nagykövet Az elmúlt években nagyon komoly lépések történtek egyrészt abban a tekintetben, hogy a vajdasági magyarság sorsa javuljon, ugyanis 2016-ban a magyar kormány nagyon jelentős gazdaságfejlesztési programot kezdeményezett Vajdaságban, jelen pillanatban 300 millió eurónál tartunk. Több száz munkahelyet teremtettünk e programnak köszönhetően, a másik jelentős dolog pedig az integrátori működés, ami azt jelenti, hogy a nagyvállalatok a kistermelőktől felvásárolják a termékeket, így a piac gyakorlatilag biztosítva van mindkét fél számára.

A diplomata külön rámutatott a magyar-szerb Akadémiai Történész Vegyes Bizottság munkájának a jelentőségére. Amint ez a munka befejeződik, elvben sor kerülhet arra, hogy a két országnak a tankönyvírói leüljenek és megbeszéljék azt, hogy ezek az új kutatási eredmények bekerüljenek a tankönyvekbe. Fontos lenne ezt a munkát mielőbb befejezni, hogy a megbékélési folyamatnak az első szakaszát lezárhassuk, emelte ki a nagykövet.