„Az ellenzéki szavazók egy jelentős része valójában nem akar kormányváltást, és a közös listán várhatóan nem voksolnának az ellenzékre” – derül ki az Index birtokába jutott, személyesen Márki-Zay Péter részére készített felmérés részleteiből. A korábban a baloldali sajtóban megszellőztetett kutatás szerint a Fidesz-KDNP-re a szavazók 46 százaléka adná le a voksát, míg az ellenzéki pártok közös listájára csupán 32 százalékuk, ismerteti a hirado.hu

Megszerezte az Index annak a nem nyilvánosságnak szánt közvélemény-kutatásnak a baloldali sajtóban megszellőztetett és a baloldalon hitetlenkedést kiváltó részleteit, amelyből egyebek között kiderül, hogy az ellenzéki összefogás koránt sem olyan népszerű a teljes lakosság körében, mint azt előtte mérték egyes közvélemény-kutató cégek.

Ami bizonyos, hogy az eddig megszokott, és a kiszivárgott, nem nyilvánosságnak szánt – személyesen Márki-Zay Péter részére készített – kutatás módszertana között különbség van, ami szerepet játszhat az eredményekben is – írja a lap, amely úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült, hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg.

A pártpreferenciák tekintetében a főbb megállapítások között szerepel a 444.hu által nyilvánosságra hozott adat, amely szerint ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék.

Ebben a szcenárióban az Index cikke szerint A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.

Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd pedig egy százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.

A közvélemény-kutatás főbb – és ugyancsak elég meglepő – megállapításai közé tartozik, hogy az ellenzéki szavazók egy jelentős része valójában nem akar kormányváltást és a közös listán várhatóan nem voksolnának az ellenzékre.

A cikk szerint a bizonytalanok között ugyanakkor az ellenzék tartaléka nagyobb, mint a kormánypártoké, 50 százalékuk ugyanis kormányváltást akar, s csak 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem.

Márki-Zay Péter valós ismertségét a felmérés 55 százalékra tette, legalábbis ennyien tudták megmondani, hogy a politikus Hódmezővásárhely polgármestere.

A lakosság anyagi helyzetére vonatkozóan a felmérés arra a megállapításra jutott, hogy a teljes népesség majdnem felét érzékenyen érinti az infláció és a kórházi várólisták. Az érintettek 40 százaléka ennek felelőseként a kormányt jelölte meg, továbbá a lakosság 30 százalékának romlott az anyagi helyzete az elmúlt 12 évben.

Az érintettek azonban annak ellenére Orbán Viktorról, mintsem Márki-Zayról és az ellenzékről gondolják, hogy anyagilag jól járnának a 2022-es megválasztásával, hogy 40 százalékuk ennek felelőseként a kormányt jelölte meg.

Az Iránytű Intézet által végzett, belső használatra szánt közvélemény-kutatás főbb eredményeinek kiszivárgása kérdések sorát váltotta ki, Márki-Zay Péter a Szabad Európának nyilatkozva a kutatással összefüggésben arról beszélt, elképzelhető, hogy az ellenzékben előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével.

Az esetleges riválisként felmerült Donáth Anna, a Momentum elnöke igen gyengén teljesítene a felmérés szerint, a teljes lakosságban csupán 26 százalék látná szívesen fontos politika szerepben.

Donáth az ellenzéki szimpatizánsok körében pedig 61 százalékon áll, a válaszlehetőségként felsorolt többi baloldal politikussal összehasonlítva csak Gyurcsány Ferenc és Kunhalmi Ágnes szerepelt nála gyengébben – olvasható az Index cikkében.