Noha Szerbiában idén szeptember 15-én ünnepelték először a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napját, ez az ünnep még nem szerepel az állami ünnepekről szóló törvényben, amelyet legutóbb 2011-ben módosítottak.

Ha összeadjuk a jövő évben megtartott állami és vallási ünnepeket, arra jutunk, hogy 2022-ben már csak nyolc napot nem fogunk dolgozni, írja a Politika belgrádi napilap.

Mivel január 1-je szombatra esik, így az újévi ünnepeket „mindössze” három napig élvezhetjük, január 4-én, kedden térünk vissza a munkához. Pénteken azonban ismét alkalom lesz az ünneplésre, amikor az ortodox hívők a karácsonyt ünneplik. Egyes vállalatokban azonban az ünnepnapok összevonása miatt január teljes első hetét munkaszüneti hétnek nyilvánították, de ez már belső döntés eredménye.

Aki viszont szereti összekötni az ünnepeket, az minden bizonnyal örülni fog annak az információnak, hogy február 15-én, kedden van a Sretenje (Gyertyaszentelő), emiatt a szerda is munkaszüneti nap lesz, így az, akinek maradt szabadsága az előző évből, rövid téli szünetet csinálhatnak magának februárban.

A katolikusok április 17-én ünneplik ünneplik a húsvétot, de már péntek munkaszüneti nap és április 19-én, kedden térnek vissza dolgozni, míg az ortodox hívők április 24-én ünneplik a húsvétot, a munkaszüneti napok pedig április 22-én, nagypénteken kezdődnek és április 25-én, hétfőn érnek véget.

Bár a munka ünnepe május 1-jén, vasárnap lesz, hétfő is ünnepnapnak számít, mert az ünnepekről szóló törvény előírja, hogy amennyiben az ünnep vasárnapra esik, a hétfő is munkaszüneti nap lesz.

Ezeken az ünnepeken kívül az ortodox vallásúaknak joguk van szabadnapra a családi védőszent ünnepén, az iszlám közösség tagjai pedig a böjt megtörésének és az áldozati ünnep első napját ünneplik.

A zsidó közösség tagjai nem dolgoznak a Jom Kippur első napján.

Az utolsó állami ünnep november 11-én, péntek lesz, amikor az első világháború befejezését, a megbékélés napját ünneplik. A katolikus hívők december 25-én, vasárnap ünneplik a karácsonyt.

Ha a koronavírus-járvány nem szól bele a tervekbe, Szerbiában 2021. december 31-én kezdődik és jövő év január 24-én ér véget a téli szünidő.

A vajdasági diákok december 24-én kezdték meg a téli szünidőt. Az általános iskolások január 17-én, a középiskolások január 10-én térnek vissza a padokba.

Köszönhetően az állami ünnepekről szóló törvény módosításainak, amelyek néhány éve két új ünnepet - a Sretenje és a megbékélés napját - vezettek be, Szerbiában évente összesen tíz nap állami ünnep van.

Ugyanezen törvény szerint az országban ünneplik még Szent Szávát (január 27.), a holokauszt, a második világháborúban elkövetett népirtás és a fasizmus áldozatainak emléknapját (április 22.), a győzelem napját (május 9.), Vidovdant, vagyis Vid napját (június 28.) és a második világháború szerb áldozatainak emléknapját (október 21.).

Az újév január 1-jén és 2-án történő megünneplése mellett Szerbia lakossága február 15-én és 16-án ünnepli az államiság napját, május 1-jén és 2-án a munka ünnepét, valamint az első világháborús tűzszüneti megállapodásának a napját november 11-én.

A törvény azt is előírja, hogy „ha az említett munkaszüneti napok valamelyike ​​vasárnapra esik, az azt követő első munkanap lesz a munkaszüneti nap”.

Munkaszüneti napok a karácsony első napja (január 7-e), valamint a húsvéti ünnepek, nagypéntektől kezdve húsvét második napjával bezárólag.

Tekintettel arra, hogy Szerbiában csak a törvény határozhatja meg a munkaszüneti napokat, törvénytervezetet kell kidolgozni az ünnepnapokról szóló törvény módosítására, és természetesen a szerb parlamentnek is döntenie kell erről.

A zászló ünnepének dátumául azért választották szeptember 15-ét, mert 1918-ban ezen a napon törték át a szaloniki frontot.