A szerbiai polgároknak már csak egyharmada szeretné, ha Szerbia az Európai Unió tagja lenne, valamivel több mint a fele, 51 százaléka ezt kifejezetten ellenezné. A megkérdezettek 80 százaléka a katonai semlegességet tartja fontosnak és nem szeretné, ha Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen. A legnépszerűbb politikus pedig Putyin. Legalábbis ez derül ki a Demostat ma közölt felméréséből.

Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában. Szakértők szerint ez leginkább amiatt van így, mert az EU évek óta egyre több akadályt gördít az ország európai útja elé, miután maga sem tudja eldönteni, akarja-e vagy sem Szerbiát a tagjai között látni. De hozzájárult az orosz elnök szerbiai népszerűségéhez a jelenlegi kormány orosz- és Putyin-barát propagandája is.

Jovan Komšić, az Újvidéki Egyetem nyugalmazott szociológia professzora a Beta hírügynökségnek nyilatkozva úgy véli, a polgárok már belefáradtak a több mint egy évtizede tartó hitegetésekbe, nem hisznek az Európai Uniónak, de a mindenkori szerbiai hatalom sem mutat teljes és őszinte eltökéltséget ezen a téren.

Mint mondja, a hatalom deklaratívan elkötelezett az EU mellett, de a hatalom által irányított közszolgálati média, illetve a nemzeti frekvenciával rendelkező médiumok, amelyek befolyásolják az állampolgárok hangulatát, folyamatosan Európa-ellenes üzeneteket küldenek.

“A polgárok EU-val szembeni viszonya közvetlen következménye annak a kettős játéknak, amelyet a szerbiai hatalom játszik, amikor az európai integrációról van szó”, véli Komšić, hozzátéve, a hatalom elhallgatja a polgárok elől azokat a közvetlen eredményeket, amik az európai segítségből, illetve az EU-val való együttműködésből származnak. Ezeket a tényeket elnyomják azok a hírek, amelyek Szerbia Oroszországgal és Kínával való együttműködését magasztalják.

Mint mondja, a kormánynak elvileg lenne bizonyos mozgástere a polgárok Európa-párti hangulatának újraélénkítéséhez, amennyiben a következetesebb Európa-párti politikát szorgalmazná, ám ez egész sor intézkedést jelentene, beleértve legalább bizonyos Oroszország elleni szankciók bevezetését is, áll a Demostat ismertetésében.

Ahhoz, hogy a polgárok véleménye a jelenlegihez képest számottevően megváltozzon, időre, Komšić szerint legalább egy évre van szükség. Ez a dolog természetéből adódóan nemigen lehet rövidebb, hiszen véleményekről, sztereotípiákról és előítéletekről van szó, nem pedig konkrét információkról. Ráadásul, most még nem lehet tudni azt sem, milyen problémák merülnek fel ezen a télen, és mindezt miként oldja meg Szerbia, főként ha olyan kulcsfontosságú egzisztenciális kérdésekről van szó, mint a fűtés és az infláció, mert bizony ez elég gyorsan és hatékonyan befolyásolni tudja a polgárok jó és rossz hangulatát.