Óriási veszteségek mindkét oldalon, érezhető zavar az orosz oldalon. Az orosz erők megerősítették a Kurszki atomerőmű védelmét, az európai gázár viszont kilőtt, miután háborús zónává vált Szudzsában a gázátadó állomás. Oroszország azzal szembesül, hogy ebben a háborúban lassan már nem lesznek tabuk, és a saját határaikat is komolyan védeni kell. A kurszki régióba betört ukrán erők aligha érik el az erőművet, sőt a megszerzett falvak megtartására sincs igazán komoly esély, a fő célja azonban az orosz társadalom destabilizálása, ezen keresztül a hatalom megbuktatása. Egyelőre ez sem tűnik reális célnak, ám az orosz hadsereget a szaporodó ilyen jellegű támadások óvatosságra kényszerítik, írja Stier Gábor külpolitikai újságíró, elemző (moszkvater.com).

Meglepték az ukrán erők az oroszokat azzal, hogy páncélosokkal törtek be a kurszki régióba. Az akció összevethető a harkivi/harkovi területen történt orosz betöréshez, de a 2022 őszén ugyancsak ebben a régióban zajlott előretöréshez is. Az ukrán hadsereg sok tekintetben lemásolta az oroszok év eleji harkovi betörését, csak ők ellenkező irányba, és páncélozott harcjárművekkel lépték át az orosz határt. Az oroszok nem számítottak támadásra, nem voltak kiépített védművek.

„Így a legjobb egységeikkel betörő ukránok viszonylag gyorsan haladtak, és egy nagyjából 25 kilométer széles szakaszon gyorsan 10-15 kilométer mélységben törtek be. Ez annak ellenére érezhető zavart okozott orosz oldalon, hogy csupán néhány kis falut tudtak elfoglalni, és Kurszk városig még nagyjából 70 kilométert kellene megtenniük”

A harcok a járási székhelyen, az ötezer fős Szudzsában folynak, amelyet kijevi információk szerint elfoglaltak, míg az orosz források szerint település egyik felét még ők tartják, és megkezdték az ukránok visszaszorítását. A negyedik napja tartó harcokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, és folyamatosan küldi az erősítést.

A szudzsai harcok hírére egyébként az európai gázárak kilőttek, miután a kulcsfontosságú gáztranzit pontnál megjelent az ukrán hadsereg. A határidős ügyletek 4,8 százalékkal emelkedtek, elérve a 38,45 eurót megawattóránként, ami a legmagasabb december óta. Ez az állomás az utolsó fennmaradó vezeték kapcsolat, amely orosz gázt szállít Európába Ukrajnán keresztül.

„Oroszország azt állítja, hogy sikeresen megállították az ukrán behatolást, a harcok azonban még mindig folytatódnak. Az orosz katonai bloggerek nehéznek minősítették a helyzetet, a kommunikáció megakadt”

Az ukrán elnök a támadás kapcsán arról beszélt, hogy Oroszország indította el a háborút, ezért neki is éreznie kell annak következményeit. Volodimir Zelenszkij videóüzenetében úgy fogalmazott, minél nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra, annál hamarabb lesz béke. Ebben a szellemben nyilatkozott Mihajlo Podoljak is. Az ukrán elnöki tanácsadó azt erősítette, hogy a kurszki terület elleni támadás célja a félelemkeltés az orosz lakosság körében. Az ukrán hadsereg célja, hogy pszichológiai nyomást gyakoroljon az oroszokra, így csökkentve a kormányuk támogatottságát. Podoljak szerint az ilyen támadások javítják Ukrajna tárgyalási pozícióit, mivel Oroszország veszteségei növelik a nyomást az orosz vezetésre és a lakosságra. Az már most látszik, hogy az ukránok célja nem az elfoglalt területek megtartása, hanem hogy hosszú távon feszültséget keltsenek és presztízsveszteséget okozzanak Oroszországnak.

„A betörés célja a társadalom egységének megbontásán kívül optimista esetben feltehetően Kurcsatov, a Kurszki atomerőmű elfoglalása, ehhez azonban előbb még túl kellene jutni Szudzsán”

Az sem teljesen világos, hogy Kijev miért kockáztatja a nehezen összekapart tartalékok feláldozását, miközben a Donbaszban az ország legjobban kiépített védelmi vonalai mind nagyobb veszélyben vannak a folyamatos orosz előretörés miatt.

A jelenlegi helyzetben több a kérdés, mint a válasz. Így nehezen érthető, hogy az oroszok miért nem készültek egy ilyen támadásra, mint ahogy azt is a következő napok döntik el, hogy ukrán részről volt-e értelme az elit egységek ilyen öngyilkos bevetésének.