Feszült figyelemmel kíséri a világ az Egyesült Államok eseményeit, ahol keddről szerdára virradó éjjel kerül sor Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt televíziós vitájára. Az este jelentős következményekkel járhat a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetele szempontjából.

Először csap össze személyesen Kamala Harris és Donald Trump, az elnökjelöltek kedd esti vitáján. A tét minden eddiginél nagyobb: kérdés, hogy az alelnök képes lesz-e meggyőzni az őt csak felszínesen ismerő választókat, és a korábbi elnök tud-e uralkodni magán, hogy ne riassza el a lehetséges támogatóit. A hírek szerint a demokrata jelölt olyannyira komolyan veszi a felkészülést, hogy még színpadot is építettek neki a próbákhoz, míg republikánus ellenfelének csak a szóba jöhető témákban frissítik fel tudását.

Az amerikai politológusok évtizedek óta kételkednek abban, hogy az amerikai elnökválasztások egyik legfontosabb eseményének, az elnökjelölti vitáknak bármiféle hatása is lenne az elnökválasztások végeredményére, de a kampányszakemberek rendre elutasítják ezt a véleményt. Az idei év mindenesetre bebizonyította, hogy egy vita sorsdöntő lehet: Joe Biden amerikai elnök ugyanis olyan katasztrofális teljesítményt nyújtott június végén a republikánus elnökjelölttel, Donald Trumppal tartott vitáján, hogy az a visszalépéséhez vezetett.

Kijelenthetjük, hogy a Biden-Trump vita az amerikai történelem legnagyobb következményekkel járó vitája volt. Megmutatta, hogy nagy és valós a tét – mondta az Al Jazeerának Barbara Perry, a Virginia Egyetem történésze. Egy vitával „nem lehet megnyerni egy elnökválasztást, de el lehet veszíteni” – tette hozzá Aaron Kall, a Michigan Egyetem professzora.

Biden katasztrofális teljesítménye a vitán megerősítette a választókat abban, hogy az elnök már túlságosan öreg a feladat ellátására, és mindez annyira aláásta a támogatottságát, hogy végül kénytelen volt engedni a párton belüli nyomásnak és visszalépett alelnöke, Kamala Harris javára, akinek sikerült fellelkesítenie a demokrata szavazókat, és behozni a közvélemény-kutatásokban a már előnybe került Trumpot.

A közvélemény-kutatások a nyár elején Trump kis előnyét mutatták, de ez jelentőssé nőtt, miután Joe Biden katasztrofális teljesítményt nyújtott a június végén tartott első elnökjelölti vitában. Majd miután Biden visszalépését követően Kamala Harris lett a demokraták jelöltje, megfordult a helyzet, és a lendületbe jött demokraták előretörtek, az új jelölttel már megelőzték Trumpot az országos felmérésekben.

Közben az elnökválasztást valójában eldöntő csatatérállamokban – ahol Trump a nyár közepén már akkora előnyre tett szert Bidennel szemben, hogy már nem az volt a kérdés, hogy nyerni fog-e, hanem csak az, hogy milyen nagy arányú győzelmet arat – Harris szintén felzárkózott, sőt, pár helyen némi előnyre is szert tett.

A legfrissebb közvélemény-kutatások azonban már azt mutatják, hogy Harris lendülete elérte a csúcspontját, és az augusztus végén tartott demokrata elnökjelölő gyűlés óta megakadt népszerűségének emelkedése, és holtverseny alakult ki. A New York Times és a Siena College felmérése szerint Trump országosan hajszálnyival jobban áll a voksolásra kész amerikaiak körébe: a republikánus elnökjelöltre 48 százalék, a demokratára 47 százalék szavazna. A CBS felmérése pedig közben azt mutatta, hogy három csatatérállamban (Michigan, Wisconsin és Pennsylvania) teljes, vagy szinte teljes holtversenyben áll a két jelölt.

A Times felmérése közben jelezte azt is, hogy Kamala Harris számára miért olyan fontos a kedd esti vita: az amerikaiak mindössze 71 százaléka mondta azt, hogy eleget tud róla.

Harris megmutathatja magát

Bár Kamala Harris majdnem tíz éve szerepel az országos politikai életben, 2020 óta pedig alelnök, sokan még mindig nem igazán tudják, ki is ő. Kampánycsapata Biden visszalépése óta igyekszik bemutatni őt a közvéleménynek, még mielőtt Trumpnak sikerülne őt beskatulyáznia, de mivel a választók nagy része csak most, az elnökválasztás hajrájában kezd igazán odafigyelni a kampányra, a vita lesz számára a legnagyobb lehetőség, hogy megmutassa magát.

A Times felmérése szerint a Trump-kampány már elért kisebb sikereket abban, hogy az egyébként középutas, pragmatikus Harrist egy veszélyesen szélsőbaloldali, „túl liberális és progresszív” politikusként állítsák be, aki nem hoz változást, és nem oldaná meg az amerikai középosztályt sújtó gazdasági gondokat, valamint az illegális bevándorlás problémáját. Ez a két kérdés pedig az, ami a kutatások szerint leginkább foglalkoztatja az amerikai választókat.

Harrisnek a vita adja a legjobb alkalmat arra, hogy eltüntesse a vele szembeni kételyeket, és meggyőzze a csatatérállamok még bizonytalan szavazóit, hogy ő képviseli legjobban az érdekeiket, és az értékeiket. A New York Times beszámolója szerint Harris és Trump kampánystábja is kulcsfontosságú pillanatnak tartja ebből a szempontból a vitát, ami több millió szavazót billenthet az egyik vagy másik irányba, és ezzel akár az elnökválasztás végeredményét is eldöntheti.

Mindketten keményen készülnek

Ennek megfelelően mindkét jelölt komoly felkészüléssel vág neki a keddi megmérettetésnek. Bár Trump kampánystábja a sajtónak adott nyilatkozatokban azt állította, hogy a volt elnök nem tart hagyományos felkészülést, hanem csak a lehetséges témákból frissítik fel a tudását a vitát megelőző napokban tanácsadói, a Times beszámolója szerint minden korábbi elnökjelölti vitájánál erőteljesebben készül a Harris elleni párbajra. De korántsem szentel neki annyi időt, mint Harris.

Míg Trump nem tart próbavitákat, és stábjából senki sem játssza el Harris szerepét, a demokrata elnökjelölt stábja az ellenkező módszert választotta, és még egy, a vita helyszínére hajazó színpadot is építettek, tévés világítással. Egy tanácsadója pedig Trumpéhoz hasonló ruhában játssza el vele szemben a republikánus elnökjelölt szerepét.

Trump tanácsadói közben amiatt aggódnak, hogy a hímsoviniszta kijelentéseiről ismert jelölt nem lesz képes megálljt parancsolni saját magának, és előtör belőle, hogy lenézi Harrist, és túlságosan agresszív lesz vele szemben – írta a Times, amelyet az rtl.hu szemléz. Ezt ugyan törzsszavazói biztosan élvezettel néznék, ugyanakkor elriaszthatja a mérsékeltebb szavazókat, akik nélkül nem nyerhet. Erre próbál majd játszani Harris is, aki igyekszik majd bemászni Trump bőre alá, és felidegesíteni annyira, hogy kitöréseivel aláhúzza a demokrata kampányüzenetet, hogy túlságosan is kaotikus és veszélyes, hogy másodszor is elnök legyen.

Ezt azonban megnehezítik a vita szabályai, amikben még akkor egyeztek meg a republikánusok és a demokraták, amikor Biden volt az elnökjelölt. Leginkább az, hogy kikapcsolják a jelöltek mikrofonjait, amikor nem őket kérdezik. Ez még Bidenék követelése volt, mert nem akarták, hogy Trump folyamatos közbeszólásokkal zökkentse ki az elnököt, és olyan kaotikus vita alakuljon ki, hogy négy évvel korábban:

Harris kampánystábja a mikrofonnémításos szabályt megpróbálta megváltoztatni a vita előtt, abban bízva, hogy Trump elveszti nyugalmát, és közbevág, a Trump-kampánystáb azonban ebbe nem ment bele.

A Harris-kampánystáb ugyanakkor közölte, hogy sikerült elérniük, a vita helyszínén ott legyen több újságíró is: azért, hogy közvetíteni tudják, amit Trump mond, miközben le van némítva a mikrofonja, írja összefoglalójában az rtl.hu.