Manapság már nem számítanak ritkaságnak a külföldi munkavállalók Szerbia kisvárosaiban sem. A nagyobb városokban alkalmazásukkal a tömegközlekedésben enyhítik a sofőrhiányt, de az építkezéseken, a gyári munkások között, a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban is ott vannak. Indiából, Pakisztánból, Srí Lankáról, Kubából, Törökországból, Nepálból, Kenyából, de számos más országból is érkeznek Szerbiába dolgozni. Ezek az emberek többnyire olyan országokból származnak, ahol az átlagkeresetek alacsonyabbak a szerbiainál, ezért jobb élet reményében érkeznek hozzánk. Egyesek számára Szerbia csak egy állomás az Európai Unió felé vezető úton.

A Szerbiában munkát vállaló külföldiek többsége képzetlen vagy félig képzett munkaerő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének köztük képzett szakemberek is; az építőiparban és vendéglátásban például jelentős számban találhatók. “A legnagyobb hiány az országban azonban a magasan képzett munkaerőből van, és erre a jövőben is számíthatunk. Kivételt képeznek az oroszok, akik az ukrajnai háború elől érkeznek Szerbiába, és köztük sok az informatikus és az orvos” – írja a NIN.

A szerb illetékesek előtt pedig komoly, de kihívásokkal teli feladat áll, hogy magasan képzett munkaerőt vonzzanak az országba. A „millió dolláros kérdés” az, hogyan lehet ezeket a keresett szakembereket megfelelően motiválni, hogy Szerbiába jöjjenek és itt dolgozzanak.

A Business Support Network koordinátora, Dragoljub Rajić a NIN-nek nyilatkozva elmondta, hogy az első akadály az, hogy például az orvosok vagy tanárok fizetései nem elég magasak Szerbiában. A másik probléma, hogy bizonyos szakképzett munkákhoz a helyi nyelv(ek) ismerete és bizonyos szakmai feltételek teljesítése szükséges.

„A munkaerő-behozatal elkerülhetetlen, mivel a szerbiai hazai cégek és külföldi befektetők jelenleg nem találnak megfelelő, jól képzett munkaerőt számos ágazatban” – mondta Rajić.

Az elmúlt öt év felmérései is arra utalnak, hogy a munkaerőhiány gyorsan nő. Míg 2018 végén a munkáltatók 34 szakmában jeleztek munkaerőhiányt, 2023 végére és az idei év elejére ez a szám 127 szakmára nőtt. Jelenleg a munkaerőhiány a szerb gazdaság teljes szakmaspektrumának közel egyötödét érinti, ami komoly akadályokat jelent a gazdasági fejlődésben.

Ivica Cvetanović, a Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint Szerbia a jövőben egyre inkább szembesülni fog a munkaerőhiány problémájával a növekvő gazdasági aktivitás és a külföldre távozó munkavállalók miatt.

„Másfelől az a helyzet, hogy Szerbiába azért érkeznek külföldi munkások, mert itt többet kereshetnek, mint otthon. Főként ázsiai képzetlen munkások érkeznek, ám a szíriai háború okozta menekültválság idején képzettebb emberek is jöttek, akik végül továbbálltak nyugat-európai országok felé, ahol jóval magasabb keresetek vártak rájuk” – mondta Cvetanović a NIN-nek.

Ahhoz, hogy Szerbia külföldi képzett munkaerőt vonzzon, megfelelő fizetéseket kell biztosítania. Nebojša Atanacković, a Szerb Munkaadói Szövetség képviselője szerint mindenféle munkásra szükség van, mert egyre kevesebb a hazai munkaerő.

„A születésszám Szerbiában, mint Európa legtöbb országában, alacsony, a fiatalok külföldre költöznek, és ott alapítanak családot. Ezért csökken a munkaképes lakosság, és egyre nagyobb az igény a külföldi munkások iránt” – nyilatkozta Atanacković.

Hozzátette, Szerbiának a képzett munkaerő beáramlásához is intézkedéseket kell hoznia, például az adómentes kereset részarányának növelésével, ami nagyobb fizetést biztosítana a külföldi szakemberek számára.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai szerint tavaly több mint 52 ezer munkavállalói engedélyt adtak ki külföldi munkások számára, ami 50%-os növekedést jelent a 2022-es 37.000 engedélyhez képest. Az előrejelzések szerint 2026-ra a külföldi munkavállalók száma elérheti a 100.000 főt.

A szakértők szerint a következő években főként délkelet-ázsiai munkások érkezhetnek, amíg Szerbia nagy infrastrukturális projektjeit kínai, török és azeri partnerekkel bonyolítja.