Vlagyimir Putyin korábbi megjegyzései azt a moszkvai véleményt tükrözik, hogy akár Kamala Harris, akár Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, egyikük elnöksége alatt sem valószínű, hogy értékelhető javulás állhat be az orosz-amerikai viszonyban.

Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök gúnyos mosollyal válaszolt, amikor egy vlagyivosztoki gazdasági fórumon az amerikai elnökválasztásról kérdezték. A kelet-oroszországi városban tartott rendezvényen Putyin azzal élcelődött, hogy "kedvence" Joe Biden amerikai elnök volt, de mivel ő már nincs versenyben, szarkasztikusan Kamala Harris támogatását javasolta, pozitívumként említve a demokrata alelnök "fertőző nevetését", ami szerinte annak a jele, hogy jól csinálja.

Jövő kedden az amerikai polgárok az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák a következő elnököt egy olyan választáson, amelyben a jelek szerint rendkívül éles a harc a demokrata jelölt Harris és republikánus kollégája, Donald Trump között. (Az október 30-ai előrejelzések kumulált összesítése szerint az állás 48,1 - 46,7 Harris javára, de ebből nem lehet egyenes következtetést jósolni a végső győztesre.)

Oroszországnak nagyon fontos az amerikai végeredmény

A súlyos szankciós politika közepette az elemzők megjegyzik, hogy sem Harris, sem Trump korábbi elnök nem hangoztatják, hogy helyrehoznák a mélyen megromlott amerikai-orosz kapcsolatokat. Ennek alapján Putyin egy rossz és egy még rosszabb eredmény között választhat, de a kettő között nem lenne lényeges különbség, írja elemzésében a Euronews.

Mindkét elnökjelöltnek fokozott figyelmet kell fordítania arra, hogy az amerikai közvélemény a legutóbbi felmérések szerint erősen elítélő Putyin személyével és Oroszország nemzetközi szerepével szemben. A Putyinnal szembeni 89%-os bizalmatlansági mutató arra figyelmeztet, hogy a választók nem látnának szívesen egy gyors pozitív vagy megengedőbb váltást Moszkva felé. Az amerikaiak több mint kétharmada pedig nem ellenfélnek, hanem kifejezetten ellenségnek tekinti Oroszországot.

Harris továbbra is határozottan kiáll Moszkvával szemben, míg korábban Trump - a Putyin irányába hangoztatott személyes csodálata ellenére - jelentős szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben éppen elnöki hivatali ideje alatt.

Trumpra utalva Putyin a vlagyivosztoki rendezvényen azt mondta, hogy az idején "annyi korlátozás és szankció volt Oroszországgal szemben, amennyit előtte egyetlen más elnök sem vezetett be". Ezt a kijelentést azonban árnyalni kell azzal, hogy időközben kitört az ukrajnai háború, ami alapjaiban változtatta meg a két ország viszonyát.

Timothy Colton harvardi akadémikus szerint Trumpot a Kreml vezetése marginálisan előnyben részesítheti, mint "ismert tényezőt".

"Oroszország szempontjából semmi jó nem fog kisülni a választásból" - mondta Colton, a Harvard Academy for International and Area Studies elnöke.

Hogyan vélekedik Harris és Trump Oroszországgal kapcsolatban?

Harris többször is további támogatást ígért Ukrajnának, és valószínűnek tartják, hogy nagyjából fenntartaná, de nem növelné a Biden-kormányzat által nyújtott katonai és gazdasági támogatást. Trump arra utalt, hogy tárgyalásokat folytatna a konfliktus lezárásáról, esetleg az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésével is.

Trump alelnök-jelöltje, JD Vance ohiói szenátor azt javasolta, hogy Ukrajna demilitarizálja az oroszok által megszállt területeket, és nyilvánítsa magát semlegessé - ez egy Kijev által elutasított, de Moszkva részéről támogatott álláspont.

Harris továbbá nyíltan bírálta Oroszországot emberi jogi kérdésekben, különösen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető börtönben bekövetkezett halála ügyében, amit "Putyin brutalitásának újabb jeleként" ítélt el.

Trump viszont Navalnij helyzetét inkább a saját jogi problémáihoz hasonlította. A nemi identitással és a transzneműek női sportban való részvételével kapcsolatban is olyan nézeteket osztott meg, amelyek párhuzamban állnak az LMBTQ+ jogok oroszországi visszaszorításával és a konzervatív "hagyományos értékek" Putyin általi védelmezésével.

Trump hivatali ideje súrlódásokat okozott a NATO-val, mivel megkérdőjelezte az USA azon szövetségesek védelmének kötelezettségét, akik nem teljesítették a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseket, és megkérdőjelezte a szövetség kölcsönös védelmi záradékát. Egyik kijelentése szerint külső támadás esetén az USA nem segítene azoknak a tagoknak, akik nem teljesítették a szövetségi befizetési kötelezettségeiket, hozzátéve, hogy Oroszország "azt tehet, amit akar" ezekkel az országokkal.

Harris viszont több beszédében leszögezte, hogy az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettsége "acélszilárd".

Komoly kérdéseket vet fel, hogy 2026-ban lejár az Új START nukleáris szerződés, ami a két állam közötti utolsó még fennmaradt fegyverkezési paktum. Harris várhatóan támogatni fogja a szerződés megújítását, összhangban Biden politikájával.

Trump azonban korábban már kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló (INF) szerződésből, és egy új megállapodást követelt, amely Oroszországot és Kínát is egyaránt kötelezettségek alá vonná. Ennek esélye a jelen állás szerint igen csekély.

Végső soron a Kreml álláspontja az amerikai elnökválasztás végeredményével kapcsolatban attól függ majd, hogy a győztes jelez-e változást az Ukrajnával, a NATO-val vagy a nukleáris fegyverkezési megállapodásokkal kapcsolatos politikájában.