Szerbia lakossága 30 éven belül mintegy 1,5 millió fővel csökkenhet, leginkább az ország déli és keleti része néptelenedhet el, amelyek a 2022-es népszámlálási adatokhoz képest 445 ezer főt veszíthetnek el a népességükből.

Ez a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) becslése, közölte a Danas.

2052-re a legnagyobb népességveszteséget a bori (55 százalék) és a zaječari körzet (közel 50 százalék) könyvelheti el, az utolsó népszámláláshoz képest. Ezzel szemben várhatóan a belgrádi és a dél-bácskai körzet veszíti el a legkevesebb lakost, kevesebb mint 10 százlékot. Vajdaság a lakosságának egynegyedét veszítheti el.

A becslések szerint 2052-re öt városban – Belgrádban, Újvidéken, Novi Pazarban, Kragujevacon és Nišben – koncentrálódhat a teljes lakosság közel fele.

A demográfiai előrejelzések még pesszimistább képet mutatnak, ha figyelembe vesszük, hogy az RZS adatai szerint 2052-ben a 14 év alatti gyermekek száma fele annyi lesz, mint a 65 év felettieké. A Szerb Kormány családügyi és népesedési minisztériuma nem válaszolt a Danas kérdéseire arról, mit tesz az állam a negatív forgatókönyv enyhítéséért. Közben a független szakértők arra figyelmeztetnek, hogy sokkal komolyabb népesedési és demográfiai politikára lenne szükség.

Kérdésessé válhat egyes községek megléte

Az előrejelzések szerint a lakosság 2052-ben 5.224.762 fő lesz Szerbiában, ami 22 százalékos csökkenést jelent a 2022-es adatokhoz képest. Ennek legfőbb okai a negatív természetes szaporulat (86 százalék) és a „negatív nettó migráció”, vagyis nagyobb számban költöznek el az emberek az országból, mint amennyien ide jönnek.

Az ország déli és keleti régiójában, ahol 2022-ben mintegy 1,4 millió lakos volt, ez a szám 963.879-re csökkenhet. A legnagyobb népességveszteséggel Crna Trava és Lebane számolhatnak, amelyeknek a megmaradása is veszélybe kerülhet, de Babušnica és Dimitrovgrad is elveszítheti a lakosságának felét.

Tončev: A valós regionalizáció megoldás lehet

Novica Tončev, a fejletlen községek fejlődéséért felelős miniszter szerint a szerb kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az élet- és munkakörülmények javítása érdekében. Szerinte azonban a problémák rendszerszintű megoldást igényelnek, például a különösen fejletlen községek fejlesztéséről szóló törvény elfogadását, valamint a természeti erőforrások hasznosításából származó bevételek helyben tartását.

Elmondása szerint a kabinetje évente a teljes költségvetésének 80 százalékát a községek infrastruktúrájának fejlesztésére, kommunális és egyéb felszerelések beszerzésére, valamint középületek építésére, felújítására és felszerelésére fordítja. A községek képviselőivel folytatott napi kapcsolattartás során azzal szembesültek, hogy jelentős szakemberhiány tapasztalható. Ennek kezelésére a kabinet ingyenes képzéseket szervez az alkalmazottak számára.

Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben milyen lépéseket kellene tenni a negatív demográfiai és népesedési trendek, különösen a „legszegényebb déli régió” esetében, Tončev kijelentette, hogy a fejletlen községek képviselőivel folytatott megbeszélések alapján több potenciális rendszerszintű megoldást dolgoztak ki, amelyek a kabinet tevékenységének középpontjában állnak majd.

Mindenki Belgrádba és Újvidékre költözik

Mladen Jovanović decentralizációs szakértő szerint a legújabb demográfiai előrejelzések nem jelentenek újdonságot, mivel hasonló trendek már 2016 óta megfigyelhetők.

Jovanović kiemelte, hogy Dél-Szerbia a centralizált állami politikának köszönhetően politikailag és gazdaságilag diszkriminált régióvá vált. Az emberek többsége képzett szakemberként Belgrádba vagy Újvidékre költözik.

„Mintha a Száva és a Duna jelentené a határt Szerbiában. A kormány a Száva és a Duna déli részén alkalmazza a neokoloniális politikát, ahol a rossz minőségű külföldi beruházások uralkodnak, és a természeti erőforrások kizsákmányolása, valamint az ökológiai problémák jelentősek” – mondta Jovanović.

Elöregedőben van a társadalom

2022 és 2052 között 2,6 évvel nő az átlagéletkor, így az átlagéletkor 46,4 év lesz a jelenlegi 43,8 év helyett.

A 65 év feletti lakosok aránya a teljes népességen belül 21,9-ről 28,5 százalékra emelkedik, míg a 80 év felettiek aránya 4,5 százalékról 7,3 százalékra nő.

A projekciós időszak végéig a termékenységi mutató – vagyis az egy nőre jutó átlagos gyermekszám – várhatóan eléri az 1,7-et, míg a várható élettartam közel hat évvel hosszabbodik meg.