Ma van ezer napja annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború ezer napja alatt nyugati becslések szerint 80 ezer katona halt meg, s ez idő alarr összesen 265 milliárd dollár támogatást kapott Kijev. A Nyugat részéről egyre erősebb a nyomás az orosz–ukrán háború tárgyalásos rendezésére. Ehhez képest Joe Biden amerikai elnök tegnap engedélyt adott arra, hogy az ukránok nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal támadják Oroszországot.

Ezer napja tart az orosz–ukrán háború. Kijev szövetségesei egyre inkább arra ösztönzik Zelenszkij elnököt, hogy fontolja meg a tűzszüneti, majd a béketárgyalásokat. Moszkva arra játszik, hogy Ukrajna kifárad, szövetségesei pedig kifogynak a pénzügyi eszközökből, ők is belefáradnak a végeláthatatlannak tűnő küzdelembe és a finanszírozásába.

Donald Trump januárban visszatér a Fehér Házba, kampánya során ígéretet tett a háború gyors befejezésére. Olaf Scholz német kancellár pénteken telefonon beszélt Putyin orosz elnökkel, felszólította őt, hogy vegyen részt egy esetleges béketárgyaláson. Macron francia elnök vasárnap közölte, hogy majd akkor beszél az orosz elnökkel, ha eljön az ideje.

Kompromisszumkényszer

A Bloombergnek nyilatkozva két magas rangú európai politikus is úgy vélekedett: Zelenszkijnek előbb-utóbb kompromisszumot kell kötnie Putyinnal, mert világossá vált, hogy egyik fél sem képes elérni a döntő győzelmet.

Törökország, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnök a legújabb NATO-tag, aki bekapcsolódik a tárgyalásokba. A tervek szerint hétfőn találkoznak a G20 vezetői Rióban, ahol Erdogan bemutatja javaslatát a konfliktus rendezésére.

A megszaporodó békekezdeményezések mögött az áll, hogy Ukrajna európai szövetségesei igyekeznek elébe menni a Trump-adminisztráció hivatalba lépésének. A megválasztott elnök kampánya során a háború gyors rendezését és a Kijevnek nyújtandó támogatások drasztikus megkurtítását ígérte. A helyzetet súlyosbítja, hogy észak-koreai csapatok is beszálltak a harcba az orosz oldalon, írja a Világgazdaság.

Putyin azonban kevés hajlandóságot mutatott a fegyverszünet megfontolására, annak ellenére, hogy hatalmas katonai és pénzügyi veszteségek érték az országot. Az orosz vezető múlt héten azt mondta Scholznak, hogy mindig is nyitott volt a tárgyalásokra, de bármilyen megállapodásnak figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági aggályait és területi nyereségeit.

A Kreml valószínűleg úgy értelmezi a Zelenszkijre nehezedő és egyre növekvő nyomást, hogy a konfliktus kiterjesztésére és elhúzására irányuló stratégiája sikeres.

Fogy a pénz, csökkennek a támogatások

Az IFW összesítése szerint júliusban a segélyek többsége, összesen 5,5 milliárd euró, főként katonai jellegű volt. Ezzel szemben augusztusban a gazdasági stabilizációra és újjáépítésre szánt pénzügyi támogatásra összpontosítottak a donorok, 7,9 milliárd euróval. Ehhez tetemes mértékben járult hozzá az EU Ukrajnát támogató alapja, amely 2,8 milliárd eurót nyújtott kölcsönök formájában és 1,5 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként. Washington 3,5 milliárd euróval járult hozzá a pénzügyi támogatáshoz, elsősorban a Világbankon keresztül. Ehhez képest a humanitárius segítségnyújtás szerény maradt: júliusban 0,2 milliárd euró, augusztusban pedig kevesebb mint 0,1 milliárd eurónak megfelelő összeg.

A jövő évtől kezdve azonban Ukrajna jelentős támogatáshiánnyal szembesülhet.

Az új amerikai elnök, Donald Trump a kongresszusban blokkolhatja a további segélycsomagokat. Ráadásul Németország a közelmúltban bejelentette, hogy költségvetési problémái miatt 50 százalékkal csökkenti pénzügyi juttatásait, példáját más európai adományozók is követhetik. Az európai segélyeket ezután NATO-hozzájárulásokkal vagy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeken alapuló kölcsönökkel lehetne helyettesíteni.
A segélyek folyósításának közelmúltbeli tendenciáin alapuló becslések azt mutatják, hogy ha a nyugati adományozók fenntartják a jelenlegi trendet, akkor 2025-ben Ukrajna valamivel több, mint 100 milliárd euróra számíthatna, ebből csaknem 59 milliárd euró lenne a katonai, 54 milliárd pedig a pénzügyi támogatás.

Korábbi becslések szerint az ukrán államapparátus finanszírozása havi 5 milliárd euró körüli összeget igényel.

A kieli kutatók egy pesszimista forgatókönyvet is kiszámoltak. Eszerint új amerikai segélycsomagok nélkül a katonai támogatás 34 milliárd euróra, a pénzügyi támogatás pedig 46 milliárd euróra csökkenne.

Ha az európai adományozók is visszafognák erőfeszítéseiket, és követnék Németország közelmúltbeli bejelentését, a katonai támogatás mindössze 29 milliárd euróra, a pénzügyi támogatás pedig körülbelül 27 milliárd euróra csökkenne. E forgatókönyv szerint az Ukrajnának nyújtott teljes támogatás az alapforgatókönyvben számolt mintegy felére, 55 milliárd euróra csökkenne.

Biden utolsó dobása az orosz–ukrán háború eszkalálódásához vezethet

A hamarosan leköszönő Joe Biden egyik utolsó intézkedéseként engedélyezte, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel mérhessenek nagy hatótávolságú rakétacsapásokat orosz területre. A döntés mögött az az elképzelés áll, hogy ez segít megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt, így jobb pozícióból indulhatna egy esetleges béketárgyaláson. Moszkva azonban világháborúval fenyeget a washingtoni döntés kapcsán.

Kína és Brazília, akik szintén részt vesznek a riói csúcstalálkozón, már május óta szorgalmazzák egy mindkét fél részvételével zajló nemzetközi konferencia összehívását. Zelenszkij szombaton az ukrán közszolgálati műsorszolgáltatónak adott nyilatkozatában közölte, hogy jövőre véget akar vetni a háborúnak. Ismételten arra kérte szövetségeseit, hogy küldjenek neki nagyobb teljesítményű fegyvereket, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon fellépni az orosz támadások ellen, és növelje a nyomást Putyinra, hogy tárgyalásokra törekedjen.

Számunkra a győzelem egy erős Ukrajnát jelent. Hogy ez a diplomáciában vagy a csatatéren történik-e, az egy másik kérdés – mondta Zelenszkij.
Az ukrán vezető azonban nem lesz ott a G20-ak találkozóján – Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök figyelmen kívül hagyta kétségbeesett meghívási kéréseit. Putyin is úgy döntött, hogy nem lesz jelen a tanácskozáson.

Eltérő béketervek

Zelenszkij béketerve azon alapul, hogy Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, és a transzatlanti szövetség által garantált biztonsági garanciákon keresztül kényszeríti ki a békét. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne Moszkva számára. Erdogan ezzel szemben azt fogja javasolni, hogy Zelenszkij tegyen engedményt Putyinnak, vállalja, hogy Ukrajna legalább tíz évig halassza el a szövetséghez való csatlakozásról szóló tárgyalásokat – értesült a török elnökhöz közel álló köröktől a Bloomberg.

A török javaslat egy demilitarizált övezet létrehozását irányozza elő Ukrajna keleti, donbászi régiójában, ahol Oroszország 2014 óta nagy területeket ellenőriz. Erdogan azt fogja javasolni, hogy további garanciaként nemzetközi csapatokat lehetne oda telepíteni, és Ukrajnának katonai utánpótlást biztosítanának, hogy kompenzálják, amiért beleegyezett abba, hogy kimarad a NATO-ból.

Török diplomaták elismerik, hogy egy ilyen javaslatot Ukrajna nehezen fogadna el, de úgy vélik, ez lenne a legreálisabb megközelítés. Céljuk az lenne, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket megelőzze egy stabil, fenntartható tűzszünet. A török javaslat jó fogadtatásra találhat Kijev szövetségeseinél is, akiket nyugtalanít, hogy Ukrajna teljes körű NATO-tagsága közvetlen konfliktusba sodorhatja őket Oroszországgal.

A nyugati gondolkodásmód megváltozott, mióta észak-koreai csapatok jelentek meg a csatatéren Putyin erőinek támogatására. Elemzők szerint ez változtatta meg Biden nézeteit az Oroszország elleni esetleges rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G20-országok értékelései szerint Észak-Korea végül akár százezer katonát is küldhet Oroszországnak.

Erdogan abban bízik, hogy sikerül meggyőznie Zelenszkijt, hogy vegyen részt az isztambuli béketárgyalásokon. A Bloomberg szerint azzal fog érvelni, hogy olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek szerint Ukrajna a következő hónapokban még több területet veszíthet, ha nem állítják le a harcokat.