A szerbiai polgárok tavaly átlagosan havi háromezret, pontosabban 3.116 dinárt költöttek cigarettára és dohányra, ami ezer dinárral több, mint amit gyümölcsre fordítottak – derül ki abból a felmérésből, amely a háztartások fogyasztási szokásait térképezte fel.

A felmérés szerint tavaly a szerbiai háztartások havi kiadásainak 37%-a élelmiszerre és alkoholmentes italokra ment el. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében ez az arány elérte az 50%-ot, ami azt jelenti, hogy bevételeik felét élelmiszerre költötték.

Emellett a háztartások átlagosan több pénzt fordítottak dohánytermékekre (3.116 dinár), mint gyümölcsre (2.110 dinár) vagy ruházatra (2.505 dinár).

A Danas napilap által megkérdezett szakértők szerint mindez a kultúra, szokások és függőség kérdése, hiszen „cigarettára mindig kell, hogy legyen pénz”.

Szokások és függőség

Žarko Galetin agrárközgazdász, aki nem dohányzik, úgy véli, hogy csökken a dohányosok száma: „Magamból kiindulva mondom: én kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztok, ugyanakkor nem dohányzom. Úgy látom, hogy kevesebb az aktív dohányos, és kevesebbet is költenek dohányra, ellentétben például az alkohollal. Mégis, sokan, akár súlyos betegek is úgy vannak: csak a cigaretta legyen meg, más nem érdekel. Ez függőségi kérdés” – véli Galetin.

Rámutatott arra, hogy a dohányosok szinte mindennap vesznek cigarettát, de gyümölcsöt ritkán vásárolnak az itteni emberek napi rendszerességgel.

„A fiatalok, különösen a tinédzserek, mintha kevesebbet dohányoznának. A cigaretta már nem ´menő´, hogy idősebbnek tűnjenek, de a statisztika nem hazudik. Mindez szokások és függőség kérdése” – tette hozzá.

A dohányzás elleni küzdelem hiánya

Milan Anđelić újvidéki pszichológus emlékeztetett arra, hogy a WHO korábbi adatai szerint Szerbiában körülbelül 2,8 millió dohányos van, és ez az adat nem meglepő.

„Igaz, hogy a cigaretta ára megemelkedett, és ez néhány embert talán visszatartott a vásárlástól, de sokan csak áttértek a feketepiaci dohányra. Ha ezek az adatok is elérhetőek lennének, a számok még magasabbak lennének” – mondta.

Hozzátette, a cigarettaárak emelésén kívül nem történt hatékony fellépés a dohányzás visszaszorítása érdekében, például a közterületeken való dohányzás tilalmának betartatása sem működik. Újvidéken például mindössze öt olyan kávézó van, ahol tilos dohányozni.

„Sőt, hivatalos irodákban és vállalatokban is találkozhatunk cigarettafüsttel, annak ellenére, hogy állítólag szigorúan tilos. A dohányzás mélyen beágyazódott a kultúránkba, a piac pedig soha nem volt ennyire gazdag: számtalan dohánytípus, cigarettamárka és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Ezzel szemben a gyümölcs sokszor megfizethetetlenül drága, és nem alakult ki függőség a banán vagy az alma iránt” – értékelte Anđelić.

Elkeserítő eredmények

Slađana Ristić, a zaječari Timok Közegészségügyi Intézet igazgatója szerint ezek az adatok a polgárok elégtelen egészségügyi ismereteire utalnak.

„Az egészségügyi nevelést fiatalok és idősek körében egyaránt folytatni kell. Az emberek nincsenek kellően tájékoztatva a dohány és dohánytermékek káros hatásairól, valamint a gyümölcs és zöldség fontosságáról az egészséges táplálkozásban” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a gyümölcs és zöldség az egészséges táplálkozás alapvető elemei, és fogyasztásuk rendkívül fontos.

„Ha a felmérés eredményei valóban ilyenek, az mindannyiunk számára elkeserítő. Az egészségügyi nevelést korébban kellene kezdeni, nagyobb gyakorisággal folytatni, és többet kellene beszélni a helyes táplálkozásról, valamint a dohányzás káros hatásairól is” – zárta gondolatait Ristić.