Miután az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy január 1-jétől a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen szankciókat vezet be, minden illetékes siet kijelenteni, hogy a helyzet súlyos, de nem reménytelen. A NIS közölte, hogy figyelemmel kíséri az aktuális helyzetet, és elemzi az összes lehetséges forgatókönyvet. Hangsúlyozták, a benzinkutak ellátottsága jelenleg zavartalan, és a pancsovai olajfinomító normál üzemmódban működik. Aleksandar Vučić szerb elnök minapi televíziós beszédében kijelentette, hogy meg kell várnia a hivatalos dokumentumot, és ezt követően megpróbál majd tárgyalni az amerikai kormányzattal. No, de mit jelentene a Szerbiában élők és a szerb gazdaság számára, ha valóban bevezetnék a szankciókat a NIS ellen? A NIN hetilap szakértők megszólaltatásával ennek járt utána.
Drasztikus üzemanyagár-emelkedés, üzemanyaghiány, valamint a szerb állami pénzügyekre és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt lehetséges hatások – ezek lehetnek a következmények, ha az Egyesült Államok szankciókat vezet be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen, állítják szakértők. Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan szankciókat vezethet be a NIS ellen annak orosz tulajdonosi háttere miatt. A legutóbbi, 2023. szeptember 30-i adatok szerint a NIS 56,15%-ban az orosz állami Gazprom (anyavállalatán és a Gazpromnyeften keresztül) tulajdonában van, a szerb állam 29,87%-ot birtokol, míg kisebbségi részvényesek 13,98%-os részesedéssel rendelkeznek – írja a NIN.
A szankciók révén a NIS az Egyesült Államok által az utóbbi időben felerősített orosz vállalatok elleni intézkedések célkeresztjébe kerülne. Ezek között szerepel a Gazprombank elleni fellépés is, amely kulcsfontosságú az orosz gázfizetések szempontjából, ami Szerbia számára további problémákat okozhat.
Goran Radosavljević, a Metropolitan Egyetem keretében működő közgazdasági kar tanára a belgrádi hetilapnak elmondta, hogy ez akár a pancsovai olajfinomító leállítását is jelentheti, valamint komoly gondokat a piac ellátásában. Hangsúlyozta, hogy a NIS már tíz éve közvetett szankciók alatt áll az anyavállalat, a Gazprom elleni embargó miatt, amely eddig is nehezítette a működését, különösen az orosz olaj vásárlásának ellehetetlenítése révén. A közvetlen szankciók azonban precedens nélküli helyzetet teremtenének.
„Nem látok semmilyen racionális okot, amivel ezt igazolni lehetne. Ha mégis megtörténne, az óriási katasztrófát jelentene, valószínűleg a pancsovai finomító bezárásával tetézve. Alternatív szállítási útvonalak talán találhatók, de elegendő nyersolajat biztosítani a finomításhoz nem lehetne. Más cégek sem tudnák fedezni a szerbiai piac szükségleteit, így a helyzet rendkívül rosszra fordulna” – magyarázta Radosavljević.
A lehetséges szankciókra reagálva a NIS közölte, hogy „jelenleg az üzletmenet zavartalanul zajlik”, és a vállalat „továbbra is az elkezdett beruházások megvalósítására és a hazai piac stabilitásának megőrzésére koncentrál.”
Az amerikai szankciók azonban gyorsan kérdésessé tehetik ezt a zavartalan működést. Nemcsak a közvetlen szankciók okoznának problémát – amelyek megtiltják az amerikai jogi személyeknek a szankcióval sújtott cégekkel való üzleti kapcsolatot –, hanem a másodlagos szankciók is. Ezek alapján az amerikai kormányzat harmadik országok vállalatait is szankciókkal fenyegetheti, ha orosz cégekkel üzletelnek. Így minden olyan külföldi vállalat, amely a NIS-szel kíván együttműködni, az amerikai kormányzat célpontjává válhat.
A helyzet a szerbiai cégeket is érintené, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a nyersolaj behozatala más vállalatok számára is engedélyezett, de csak akkor, ha van kereskedelmi engedélyük és a NIS-szel szerződést kötöttek az olaj feldolgozására.
Miodrag Zdravković energetikai szakértő szerint a legrosszabb, ami történhet, hogy a kőolajszállítás nemzetközi rendszerét üzemeltető JANAF megszünteti az olajszállítást a NIS számára.
„Ez nehéz, szinte lehetetlen lenne, hiszen a NIS a legnagyobb fogyasztójuk, és a legnagyobb szerződéssel rendelkezik. Az Egyesült Államok azonban biztosan megtalálná a módját, hogy ezt is ellehetetlenítse, ha érdekei úgy kívánják” – véli Zdravković.
A változások első jelei a szakértő szerint az üzemanyagárakban mutatkoznának meg.
„Ha ezek a szankciók életbe lépnek, az üzemanyagárak az egekbe szöknek, és nem csak ez, hanem energiahiány is bekövetkezhet” – vélekedett.
Aleksandar Vučić szerint nem kizárt, hogy az intézkedés egyfajta nyomásgyakorlásként szolgál, hogy Szerbia is vezessen be szankciókat Oroszország ellen, de erre vonatkozó bizonyítékok nincsenek. Hozzátette, hogy „ebben a pillanatban” nem hajlandó Moszkvával szembeni szankciókról tárgyalni, és Szerbia három éve elveihez hű politikát folytat.
Ljubodrag Savić közgazdász szerint két lehetőség van: vagy Szerbia átveszi a NIS irányítását, vagy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Savić szerint azonban egyik megoldás sem lenne problémamentes, és mindkettő súlyos következményekkel járna.
Szavai szerint a NIS-t csak akkor lehetne reprivatizálni, ha az oroszok ebbe beleegyeznek. Hangsúlyozza, hogy az államosítást csak erős és gazdag országok hajthatják végre, és Szerbia ezt sem a hosszútávú jó orosz kapcsolatai, sem anyagi helyzete miatt nem engedheti meg magának.
„A jelenlegi helyzet azt jelenti, hogy ha nem szerzünk többségi tulajdont a NIS-ben, akkor nem lesz olajunk. Ugyanakkor problémát okoz az is, ha az oroszok beleegyeznek a privatizációba, mivel azzal veszélyeztetnénk az államháztartást és az ország hitelminősítését, ami még rosszabb lenne” – véli Savić. Hozzátette, hogy a kérdésre, miszerint Szerbia visszaszerezheti-e a NIS többségi tulajdonát, jelenleg az ország vezetése sem tud választ adni.
Miodrag Kapor energetikai szakértő a NIN-nek nyilatkozva elmondta, hogy amennyiben a külföldi cégek az említett szankciók miatt megtagadnák a NIS számára az olaj értékesítését, az rendkívüli helyzetet teremtene, amelyben Szerbiának joga lenne a vállalatot államosítani, és az orosz tulajdonosnak tisztességes piaci árat ajánlani a tulajdonrészért. A NIS tulajdonjogának esetleges átvételéről már korábban is szó esett, amikor az Európai Unió megtiltotta az orosz nyersolaj szállítását, amely egyébként a Szerbiába behozott nyersolaj kisebb részét képezi. Korábban a Gazpromnyeft csökkentette is a NIS-ben való részesedését, mivel nemzetközi szankciók alá került, és eladta 6,15%-os tulajdonrészét anyavállalatának, a Gazpromnak, amely nem volt szankcionálva. Így jelenleg a Gazpromnyeft 50%-os, míg a Gazprom 6,15%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a NIS-ben.
Nincs hozzászólás.