Intézményesült a magyarellenesség Romániában: a szélsőséges pártok bekerültek az ország parlamentjébe, több politikust a sovinizmus juttatott be a törvényhozásba, és így az a politikai fórumokon már teljesen elfogadottá vált, szögezte le a Maszol megkeresésére Benkő Erika.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója kifejtette, szociológiai jelenség, hogy ha a magyarellenesség nem kap helyet a politikában, mert nincsenek szélsőséges pártok a parlamentben, visszaszorul a médiában, akkor lecsapódik például a sportban a lelátókon, ezek a megnyilvánulások jelentik a szelepet a kitörésére.

Ugyanakkor teljesen más a tömegsport „nacionalizmusa”, ott a szurkolók, tulajdonképpen a huligánok nyilvánulnak meg, a társadalomnak az a szelete, amely kevésbé „finomkodó”. Viszont, amikor a magyarellenesség jelen van az ország parlamentjében, a közbeszédben, a médiában, már nincs szükség arra, hogy lecsapódjon ebben a közegben.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a 2024-es évre elkészítette jelentését, a 2014-es megalakulása óta ez a tizenegyedik kiadvány. A 44 oldalas, tíz fejezetre osztott jelentés célja a nemzetközi közvélemény tájékoztatása a romániai magyar közösség helyzetéről. Már az előszóban megállapítják, hogy a szavazatok által „megszentelt” romániai szélsőségesség új kihívások elé állítja a magyar közösséget.

Az angol nyelvű kiadványban külön fejezetet szentelnek a nyelvi jogok, az oktatás, a zászló- és szimbólum-használat, az atrocitások, a gyűlöletbeszéd, a magyar közösség ellen irányuló törvénytervezetek, a magyarellenes tüntetések, az úzvölgyi temető, és a visszaállamosítás kérdéskörének.

Új fejezetekkel bővült a magyar közösség helyzetét bemutató jelentés

„A legújabb jelentésbe kénytelenek voltunk egy új fejezetet betenni, ami arról szól, hogy milyen törvénytervezeteket nyújtottak be tavaly a szélsőséges pártok, melyek kizárólag a magyar közösség ellen irányulnak” – mutatott rá Benkő Erika.

Az intézményesített magyarellenesség egy új válfaja a visszaállamosítás: az ozsdolai, a zágoni, a papolci közbirtokosságok, a katolikus egyház tulajdona elleni támadás. Ez külön alfejezetként szerepel a jelentésben. Félő, hogy a tervek szerint újabb közbirtokosságok kerülnek célkeresztbe, ez azt jelenti, hogy az állam és az intézményesített magyarellenesség a közösség tulajdonjoga ellen is irányul, hívta fel a figyelmet Benkő Erika.

Arra is kitérnek, hogyan nyilvánulnak meg a politikusok a parlamentben a magyar közösség kapcsán. Benkő Erika felidézte, amikor parlamenti képviselő volt (Benkő Erika 2016-2020 között az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője volt, szerk.), azt hitte, látta ezeknek a szélsőséges nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak a legdurvább formáját, ám ahhoz képest, most sokkal rosszabb a helyzet.

„Néhány évvel ezelőtt a fősodratú pártoknak voltak nacionalista képviselői, most Románia parlamentjének közel negyven százaléka magyarellenes. Ezen nincs amit szépíteni” – szögezte le a jogvédő szervezet vezetője.

Az intézményesített magyarellenesség leszivárog személyes szintre

A megváltozott magyarellenesség azért is veszélyesebb, mert amikor „szelepként” működik – például a lelátókon – egy arctalan massza jelenik meg, tehát bizonyos tekintetben személytelen a támadás.

Viszont például a marosvásárhelyi Biró Krisztián válogatott birkózó esetében a támadás személyessé vált. „Ez azt jelenti, hogy annyira normalizálta a politikum a magyarellenességet, hogy vannak akik úgy érzik, most már személyes szinten, arccal és névvel vállalva megengedhetik maguknak, hogy nyíltan kimondják: problémájuk van a magyarokkal” – mutatott rá Benkő Erika.

Meglátása szerint, innentől kezdve a szelep elveszítette a fontosságát, mert ha már nyíltan hangot lehet adni a magyarellenességnek, nem gyülemlik fel az elfojtott frusztráció. Ha a magyarellenesség az ország legfontosabb politikai fórumán intézményesített, személyessé válik, és leszivárog az egyének szintjére.

Benkő Erika rámutatott, a „szelepet” ekként kezelték, annak ellenére, hogy folyamatosan foglalkoztak vele, felléptek ellene, de nem tartja annyira veszélyesnek, mint az egyéni, személyes diszkriminációs eseteket, amikor nyíltan kimutatják például, hogy nincs probléma semmilyen más ország zászlójával, szimbólumával, de a magyarral igen.

A jogtudatosság a magyarellenesség ellen a legjobb áfium

„Ne alázkodjunk meg, és ne fogadjuk el a diszkriminatív helyzetet, hanem tegyünk ellene! A magyarellenesség ellen a legjobb áfium a jogtudatosság” – szögezte le Benkő Erika. Hozzátette, a sportoló esetében nem csak bántották, hanem ennek a következménye a szakmai előremenetelét is hátráltatja, a karrierje is veszélybe kerül. Súlyosan sérült az egyéni joga, ám példát mutatott azzal, hogy bátran kiállt a jogaiért, amikor felháborította az igazságtalanság, ezzel a közösség önbizalmán is lendített.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat bejáratott, az emberek tudják, hogy ha oda fordulnak, végigmennek minden lehetőségen az érdekeik védelmében. Viszont sok esetben, amikor rádöbbennek, hogy a panaszukat névvel, személyi számmal kell vállalják, hogy el tudjanak járni, inkább a zökkenőmentesebb, kevésbé konfliktusos megoldást választják.

Sokan nem vállalják szívesen az áldozat szerepét, viszont például az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál sem lehet névtelen feljelentés alapján eljárni, meg kell nevezni a sértettet, részletezte a jogvédő szervezet igazgatója.

„Félelmetes, hogy a világ olyan irányba mozdult el, hogy éppen az emberi jogokat dobja sutba. Az orosz–ukrán háború az emberi jogokat nullázza le. Azért szeretném, hogy minél előbb véget érjen a háború, hogy tudjunk visszatérni azokhoz az alapelvekhez, melyek a személy, az egyén jogairól szólnak” – mondta Benkő Erika.

Az intézményes magyarellenesség ellenszere az erős nemzetközi lobbi

A Mikó Imre Jogvédelmi Szervezet többrétű, az egyik eleme, hogy figyelik, jelzik a jogsértéseket, és fellépnek ellene, a másik pedig a nagyon erős nemzetközi lobbi, mutatott rá Benkő Erika. Arra törekednek, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét minél inkább ráirányítsák a jogfosztásokra, a diszkriminációra.

Az érdekvédelem a parlamentben a közpolitikák alkotásával foglalkozik, ám vannak olyan problémák, melyeket a törvényhozásban nem lehet megoldani, nemzetközi támogatást kell szerezni.

Ezért készül el már tizenegyedik éve a Mikó Imre Jogvédelmi Szervezet angol nyelvű jelentése, ezért küldik rendszeresen a hírleveleket angol nyelven is, elsősorban az európai intézményekre és az amerikai külügyre összpontosítva. „Azt gondolom érdemben ők tudják a román politikának azt a részét visszaszorítani, amely nyíltan magyarellenes” – szögezte a politológus.

Hangsúlyozta, a magyar közösségnek 6 százalékos a képviselete Románia parlamentjében, bármikor lesöpörhetik a szélsőségesek. Különösen aggasztó a jelenlegi agresszív hangnem. „Az RMDSZ mindig bátran kiáll, és nagyon jó válaszokkal védi meg a közösség érdekeit, de egy adott ponton feltevődik a kérdés, hogy le akarunk-e süllyedni arra a szintre, ami ott zajlik. Meg lehetne tenni, hogy ugyanolyan hangnemben válaszolunk, de akkor eleve a politikai vita civilizációs szintje csorbul. Ezért tartom fontosnak, hogy azokat a szervezeteket, politikusokat szólítsuk meg és tájékoztassuk, akik azzal foglalkoznak, hogy mi történik egy országban a nemzeti kisebbségekkel” – részletezte a jogvédő szervezet igazgatója.

A napokban például Vincze Loránt európai parlamenti képviselő washingtoni külügyi látogatásához kért anyagot, a jogvédelmi szolgálat jelentése az ilyen jellegű tájékoztatásra is alkalmas. „A szervezet nemcsak kiküldi a hírleveleket, megírjuk a jelentést, hanem el is juttatjuk azt a megfelelő emberekhez. Most különösen fontos, hogy az amerikai külügyet konkrétan tájékoztassuk arról,hogy mi történik Romániában, amikor Elon Musk Călin Georgescut támogatja, kellő információk hiányában. Ezért fontos egy jól összeszedett anyag, hogy a mi álláspontunkról tájékoztassuk az új amerikai külügyet” – taglalta Benkő Erika.

A helyi elöljáróknak is mindig elküldik a jelentést, hogy bátorítsák, lássák, hogy a Mikó Imre Jogvédelmi Szervezethez fordulnak, annak megvan az eredménye.

A háborúban a kisebbségek járulékos vesztesek

A régiónkban zajló geopolitikai viharban leginkább a nemzeti és nyelvi kisebbségek a legfőbb járulékos vesztesek, a nagy történelmi fordulópontok során a kisebbségek jogai huszadrangú kérdésnek minősülnek, fogalmazta meg a politológus.

Meglátása szerint, pontosan ezért továbbra is kiemelten napirenden kell tartani a közösségi ügyeket a releváns fórumokon. „Azt gondolom, bármi történjen a világban a közösségünk jólléte, jogainak megtartása és védelme elsődleges prioritás kell maradjon számunkra” – hangsúlyozta Benkő Erika. Hozzátette, függetlenül attól, hogy a világ milyen irányba halad, ezen az úton tovább kell menni, mert „a mi problémáinkat helyettünk senki nem fogja elmondani”.

„Ezen a kontinensen a kisebbségi, az emberi jogok értéket jelentettek az elmúlt hetven évben, a második világháború után arra döbbentünk rá, hogy nem szabadna nemzetiségi alapon háborúkat vívni. Azt érzékelem, hogy pontosan ezek az értékek repültek ki először az ablakon a háború miatt. Bármennyire nehéz, és marginalizálják ezeket a kérdéseket, oda kell tennünk az asztalra a mi véleményünket. Hogy azt mennyire hangosan tesszük, csakis rajtunk múlik” – összegezte a jogvédelmi szolgálat vezetője.

Az utóbbi időben sokkal több hírlevelet küldtek ki, idén márciusig már négyet négyet. Általában nem szokott ennyi lenni, ez is mutatója annak, hogy sokkal nagyobb veszélyekkel nézünk szembe, mint az elmúlt években bármikor.