Ferenc pápa április 21-i halálával a Katolikus Egyház olyan átmeneti időszak előtt áll, amely hosszú távon meghatározza majd az intézmény irányát. A bíborosi testület hamarosan összeül a Vatikánban, hogy megválassza az 1,37 milliárd katolikus új vezetőjét - írta a Newsweek.

Az első latin-amerikai pápaként Ferenc jelentős változásokat hozott, különös figyelmet fordítva a társadalmi igazságosságra, környezetvédelmi kérdésekre és egy befogadóbb egyház kialakítására.

A következő pápa megválasztása nemcsak egy új egyházfőt jelent majd, hanem meghatározza az egyház doktrínáját, átláthatóságát és a hívekkel való kapcsolatát is.

A pápaválasztás évszázados vatikáni hagyományokat követ. A 80 év alatti bíborosokból álló testület titkos szavazással dönt a Sixtus-kápolnában. A megválasztáshoz kétharmados többség szükséges. Ha nincs konszenzus, további szavazási fordulók következnek, amíg egy jelölt meg nem szerzi a szükséges támogatást. A sikertelen szavazási fordulók után fekete füst száll fel a kápolna kéményéből, míg a fehér füst új pápa megválasztását jelzi.

A fogadóirodák és a szakértők szerint a legerősebb jelöltek között szerepel

• Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek, 3:1 eséllyel), aki Ferenc progresszív programjának folytatójaként tekinthető;
• Pietro Parolin (Olaszország, 4:1), a Vatikán tapasztalt államtitkára;
• Peter Turkson (Ghána, 5:1), aki az első afrikai pápa lehetne évszázadok óta;
• Erdő Péter (Magyarország, 6:1), egy vezető konzervatív jelölt és elismert kánonjogi tudós; valamint
• Angelo Scola (Olaszország, 8:1), aki már a 2013-as konklávén is esélyes volt.

A konklávé általában 15-20 nappal a pápa halála után kezdődik. Ez az időszak lehetőséget ad a temetési szertartásokra, a kilencnapos gyászidőszakra és a világ minden tájáról érkező bíborosok utazására. Az új pápa olyan egyházat örököl majd, amely válaszúthoz érkezett – Európában és Észak-Amerikában csökkenő befolyással, a déli féltekén növekedéssel, és folyamatos belső vitákkal a jövőjét illetően, ismerteti a Porfolio.

Sede vacante: Ez történik a pápa halálától utódja megválasztásáig

Széküresedés, azaz sede vacante a neve az egyházfő halálától az új pápa megválasztásáig tartó időszaknak a Vatikánban. Mi történik ilyenkor, kik irányítják az eseményeket, és hogyan zajlik a konklávé? - írja Szilvay Gergely a Mandienrben a cikk megírásához felhasználva Érszegi Márk Aurél kánonjogász Pápa, Szentszék, Vatikán című kötetét (Szent István Társulat, 2014)

A pápa halála után összeül a konklávé, a pápaválasztó bíborosok testülete, hogy megválassza az új pápát.

Ám addig interregnum, sede vacante, azaz széküresedés van. Mi történik ilyenkor?

A megüresedett szék nem csak Szent Péter széke, hanem a római püspök székesegyházának, a Lateráni Szent János bazilikának a püspöki trónja. Pápa hiányában a Szentszéket a bíborosi kollégium vezeti.

A leghosszabb sede vacantékre a középkorban került sor, IV. Kelemen pápa 1268-as halála után például két év tíz hónapig tartott, mire új pápát választottak; 1292-1294 közt IV. Miklós és V. Celesztin között telt el két év három hónap; úgyszintén ennyi telt el 1314 és 1316 közt, V. Kelemen halála és XXI. János megválasztása közt; XII. Gergely 1415-ös halála és V. Márton 1417-es megválasztása közt pedig két év öt hónap telt el. 1799 óta azonban kétszáz nap alá csökkentek az ilyen periódusok, a huszadik században pedig egy sem tartott húsz napnál több ideig. 2005-ben Szent II. János Pál halála és XVI. Benedek megválasztása között 17, 2013-ban XVI. Benedek pontifikátusának vége (nem halt meg, csak lemondott) és Ferenc megválasztása között 13 nap telt el.

Az eseményeket a bíborosi kollégium vezetője, a dékán irányítja ilyenkor, meglehetősen korlátozott jogkörökkel. A római dikasztériumok vezetői nem gyakorolják hivatalukat. A kamarás vagy kincstartó camerlengo bíboros menedzseli a szentszéki tulajdont, s csak a bűnök megbocsátásával foglalkozó penitenciária dolgozik tovább, valamint a római általános helynök. Megváltozik a Szentszék címere is (mely nem azonos a pápai címerrel): a péteri kulcsok feletti pápai tiarát felváltja egy esernyő.

A bíborosok, akikre feladat hárul

Akik fontos szerepet töltenek be, azok a bíborosi kollégium vezetői.

A bíborosi kollégium a pápa tanácsadóit takarja, lényegében a Szentszék szenátusát. A középkorban 20-40 fős volt a testület, mely az előző évszázadokban fokozatosan felduzzadt. Jelenleg 252 tagja van, akikből 135-en vannak nyolcvan év alatt, azaz ők vehetnek részt a konklávén. A bíborosi testület három rendre tagozódik: diakónusira, püspökire és presbiterire, minthogy voltak idők, amikor ezen egyházi rendekből kerültek ki a tagjai. Ma már csak püspökök a tagjai, de a három rend megmaradt.

A bíborosi testület vezetője a dékán, akit a püspökbíborosok választanak, akárcsak helyettesét, az aldékánt.

A dékán a pápa halála esetén lényegében ideiglenes államfővé lép elő.

Ha elmúlt nyolcvan éves, tisztségét megőrzi, de a konklávén már nem vesz részt (bár elvileg pápává választható).

A camerlengo bíborost a pápa nevezi ki. Ő állapítja meg hivatalosan a pápa halálát: háromszor keresztnevén szólítja az elhunytat, majd kijelenti: Vere papa mortuus! (A pápa valóban meghalt!). Tájékoztatja a római általános helynököt, aki tájékoztatja a római népet püspökük haláláról. A camerlengo tájékoztatja a dékánt és más hivatalosságokat is.

Összetöri az egyházfő halászgyűrűjét és lepecsételi a pápai lakosztályt.

A protodiakónus a diakónusi rend legrégebben kinevezett tagja. Ő mutatja be az új pápát a népnek a híres Habemus papam! bejelentéssel.

Nos, a bíborosi kollégium jelenlegi dékánja 2020 óta a 91 éves Giovanni Battista Re bíboros, az előző konklávé elnöke, aki egész életében a Szentszéket szolgálta különböző pozíciókban (diplomata, stb). Helyettese, az aldékán a 81 éves Leonardo Sandri argentin bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációja prefektusa, aki úgyszintén diplomatakarriert futott be. A camerlengo 2019 óta a 77 éves Kevin Joseph Farrell ír bíboros, aki korábban volt washingtoni segédpüspök és dallasi püspök is, valamint több tisztséget is betöltött a Vatikánban. A protodékán a 72 éves Dominique Mamberti marokkói születésú francia bíboros, aki egyszerű papi szolgálata után nagyrészt úgyszintén a szentszéki diplomáciában futott be karriert.

A sede vacante rendjét Szent II. János Pál 1996-os Universi Dominici gregis apostoli rendelkezése szabályozta utoljára, melyet apróságokban módosított két utódja. A sede vacante ideje alatt semmilyen változást nem szabad bevezetni, minden marad a régiben, a fő az új pápa minél hamarabbi megválasztása.

Az elhunyt pápa temetését és az új pápát megválasztó konklávét a dékán vezényli le. Ő celebrálja a Szent Péter téren vagy a bazilikában bemutatott gyászmisét és temetést. A bíborosok konklávé-előkészítő közgyűléseket tartanak.

A konklávé menete

A konklávén, amit a Sixtus-kápolnában kell tartani, részt kell vennie minden bíborosnak, aki a pápa halálának napjáig nem töltötte be a 80. életévét. A többiek nem vehetnek részt.

A konkávé elkezdésével legalább két hetet várni kell, de legkésőbb a pápa halálát követő huszadik nap el kell kezdődnie.

A konklávét valószínűleg Pietro Parolin államtitkár bíboros fogja vezetni, mivel Re és Sandri nem vehetnek részt azon. A legfiatalabb diakónusbíboros sorshúzással kiválaszt kilenc bíborost: három szavazatszedőt, három revizort és három beteglátogatót (akik elmennek az esetleg ágyhoz kötött bíborosok szavazataiért). A szavazólap tetején ez a felirat olvasható: „Eligo in Summum Pontificem”, azaz: „Pápának választom”. Ez alá írják a szavazók az általuk preferált bíborostársuk nevét. Tartózkodni nem lehet.

Az első nap egy szavazás van, a továbbiakon délelőtt is kettő és délután is kettő. XVI. Benedek 2007-es rendelkezése szerint a kétharmados, minősített többséghez ragaszkodni kell, de 30 forduló elteltével, a konklávé 11. napján már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani, akik ekkor már nem szavazhatnak.

A szavazólapokat a kápolna hátsó sarkában lévő kályhában égetik el. Ha nincs eredmény, fekete füstöt igyekeznek kreálni. Ha van, felszáll a fehér füst, és idővel megjelenik a Szent Péter bazilika balkonján a protodékán, Dominique Mamberti, hogy bejelentse:

„Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam! Eminentissimum ac reverendissimum dominum, dominum [keresztnév] Sanctæ Romanæ Ecclesiæ cardinalem [vezetéknév], qui sibi nomen imposuit [pápai név].”

Magyarul: „Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk! Őeminenciája és őméltósága [keresztnév] úr, a Szent Római Egyház [vezetéknév] kardinálisa, aki magának a [pápai név] nevet választotta.”