A Magyar Nemzeti Tanács ülésén felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjprogramról folyattak vitát az MNT képviselői, illetve határozatot hoztak az Európa Kollégiumban való kollégiumi elhelyezésről is. Annak ellenére, hogy Várkonyi Zsolt képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat nem áll összhangban az Európa Kollégium alapszabályával, a képviselők többsége igennel szavazott. Bábi Attila hivatalvezető szerint az alapszabályt fogják utólag módosítani, mivel a kollégiumot ki kell vonni az állami rendszerből, hiszen az nem ad lehetőséget a nemzeti alapú diákotthon működtetésére.

Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője arra vonatkozó kérdésére, hogy Hajnal Jenő milyen jogon képviselte a kisebbségi akcióterv kidolgozásával megbízott testület belgrádi ülésén a nemzeti tanácsot, az MNT elnöke kifejtette, hogy egy munkacsoportba való részvételre kérték fel, amely az kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős. A kisebbségi akciótervben helyet kapnak a kisebbségek aktuális helyzetéről szóló beszámolók, valamint az oktatásról, tájékoztatásról, nyelvhasználatról és művelődésről szóló tervezetek. A munkacsoport második ülésén Hajnal Jenő a részarányos foglalkoztatás külön pontban való tárgyalását javasolta. A tárgyalások ebben a pillanatban nincsenek abban a szakaszban, hogy az Európa Tanács által megszabott 35 tárgyalási fejezeten kívül más témával is foglalkozzanak – hangzott el az ülésen. „Senkit nem akarunk megkerülni, főleg nem a délvidéki magyarságot” – mondta Hajnal Jenő, hozzátéve, hogy a kisebbségi akcióterv decemberi elkészítése után tudnak vitát nyitni az érintett kérdésekről.

Az ülésen nem vették napirendre végül Tari Istvánnak az átlátható pénzelésre vonatkozó javaslatát, illetve a magyarittabéi szoborra vonatozó felterjesztését sem. Hajnal Jenő közölte: mindezeket a kérdéseket a következő rendes ülésén tárgyalja majd meg az MNT, ugyanis akkor módosítják a tanács költségvetését is.

Az MNT elnökének felsőoktatási konzultatív testülete első ülésén több javaslatot tett a felsőoktatási ösztöndíjak odaítélésére vonatkozó szabályzatokra, ezt pedig az MNT Oktatási Bizottsága is megvitatta, mindennek alapján nyújtottak be napirendjavaslatot. Erre Tari István több módosítási javaslatot is benyújtott. Az ellenzéki képviselő kifogásolta a diszkréciós jog meglétét: „A Magyar Nemzeti Tanács önmagát veri szét, ha nem tudunk kitalálni egy igazságos rendszert, amely mindenkire vonatkozhat” – szögezte le az igazságosság fontosságát hangsúlyozva. Javasolta továbbá, hogy minden magyar fiatal jogosulhasson ösztöndíjra, illetve hogy töröljék azt a kitételt, miszerint az ösztöndíjasoknak három évig Szerbiában kell dolgoznia, ugyanis nem tartja megfelelően szabályozottnak. Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke erre reflektálva elmondta, az elsődleges javaslatban még szerepelt az anyanyelvápolásban részt vevő diákok pályázási lehetősége, de végül visszavonták, mert meglátásuk szerint az anyanyelvápolás nem felel meg a nyelvtudás tényének. Zsoldos Ferenc az ideális rendszer létrehozásának lehetetlenségét hangoztatta, Várkonyi Zsolt pedig jelezte, a módosítások után megmaradó hibák miatt tartózkodni fog a szavazástól. Virág Klára a dél-bánáti problémákra mutatott rá, s arra kérte a képviselőket, komolyan foglalkozzanak azzal a problémával, hogy az ott tanuló diákok tudnak magyarul és továbbtanulni is szeretnének. Siflis Zoltán ehhez kapcsolódva leszögezte: a szórványban vannak olyan diákok, akik önhibájukon kívül nem tudnak magyarul tanulni, mégis magyar szellemiséget képviselnek, éppen ezért lenne szükség esetükben a diszkréciós jog meglétére. Perpauer Attila, az Oktatási Bizottság elnöke közölte, jó döntés meglátása szerint nincs, de arra törekednek, hogy a megfelelő pontok nyomán hozzanak döntést. Lulić Emil jogi szakmunkatárs is felszólalt a kérdésben, indokolva a módosításjavaslatokat, majd miután Vass Tibor kifogásolta, hogy a jogi tanácsadó, aki nem tagja az MNT-nek, felszólalhatott, Hajnal Jenő kijelentette: nem annyira a formaiságokra kellene figyelni, hanem a jóindulatra és az ösztöndíj pozitív hatására. Az elnök ugyanakkor kérdésként vetette fel, mivel ösztönözzék a szülőket arra, hogy magyar tagozatba írassák gyermekeiket, ha ezzel kiegyenlítik az anyanyelvápoláson való részvételt. Penovác Náray Éva felszólalásában azt kifogásolta, hogy többen az egyetem befejezése utáni kötelezően ledolgozandó három év megszüntetését javasolták, majd Siflis Zoltán ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy szerinte csak ennek az előírásnak a pontosítására születtek javaslatok, majd ezt igazolta Bacskulin István is.

Az Európa Kollégiumban való kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatban Hajnal Jenő elmondta, hogy a vajdasági magyarság egyik legnagyobb projektje a kisebbségi nemzet alulképzettsége elleni harcban kap jelentős szerepet, hiszen az egyetemi hallgatók nagy része nem újvidéki lakos, így újabb hallgatókat támogathat majd a tanács a továbbtanulásban, amely növeli a hallgatók sikeres diplomázásnak esélyét, továbbá helyet kapnak a mesterhallgatók és doktoranduszok, illetve a szakosodni kívánó orvosok is. „Ez a határozat nyilvánvalóan egy olyan egyedi példa, ahol nem engedhetjük meg azt a hibát és mulasztást, hogy őszre ne költözhessenek be a hallgatók a kollégiumba” – mondta az elnök.

Az ellenzék ismét azt kifogásolta, hogy nem jogosult az a hallgató, aki nem magyar anyanyelven végezte tanulmányait, de magyarnak vallja magát és igazolni tudja magyar nyelvtudását. „Vannak olyanok, akiknek nem volt lehetőségük anyanyelvünkön tanulni, viszont minden magyar fiatalra szükségünk van” – szögezte le álláspontját Tari István.

Várkonyi Zsolt ismét emlékeztette a képviselőket az ülés elején kifejtett jogszerűtlenségre, miszerint a határozat teljesen szembe megy az Európa Kollégium 2008-as alapszabályával. „Önökre bízom, hogy jogtalan döntést hoznak-e” – zárta felszólalását a képviselő.

Perpaurer Attila szerint a Magyar Nemzeti Tanács rosszindulatú beállítása a cél, bár reméli, hogy a jobbító szándék vezérli a felszólalót.

Beretka Katinka képviselő szerint is a kollégium alapszabályához kellene alkalmazkodni a döntéshozatalkor. „Jogászként szégyellnem kellene magam, hiszen bármelyikünk észrevehette volna a hibát” – mondta a nemrégiben lemondott VB-tag. Hozzátette: a határozat tartalmát tekintve szó szerint ellentétes az Európa Kollégium alapszabályával. A hivatalvezető korábbi megjegyzésére, miszerint az alapítók közötti szerződéseket módosítják, elmondta, hogy ez igaz, viszont nincs köze a határozat elfogadásának jogszerűtlenségéhez. Az alapszabály szerint elszállásolásra való joga annak van, aki eleget tesz a feltételeknek, ami nem tartalmazza egyebek mellett azt, hogy csak a magyar közösség tagjai juthatnak be az Európa Kollégiumba, így a határozat alapján meghozott döntések megtámadhatóak.

Bábi Attila felvetette a kérdést, hogy egy MNT által meghozott határozat nem erősebb-e mint egy alapszabály, amelyet a MNT csak jóváhagyott. Bírálta azt a koncepciót, amely alapján korábban az állami rendszeren belül képzelték el a diákotthont, mivel az állami rendszer nem ismer nemzeti alapú kollégiumot. „Mi viszont magyar nemzeti alapú kollégiumot akarunk létrehozni” – hangsúlyozta Bábi. Ez természetesen magával fogja hozni a szerződésmódosítást, a tartományi kormány határozatmódosítását és az alapszabály-módosítást is – tette hozzá a hivatalvezető.

A Magyar Nemzeti Tanács képviselői végül 20 igen szavazattal, 6 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett elfogadták a vitatott napirendi pontot.

Az MNT ülésén megválasztották Snejder-Sára Ildikót az Európa Kollégium megbízott igazgatói székébe. Továbbá több iskolát érintő kérdésről is döntöttek a tanácstagok. Dr. Zsoldos Ferenc szerint precedens értékű, hogy egy esetben jóváhagyták az 5 fő alatti iskolai tagozat megnyitását. A képviselő szélesebb konzultáció megnyitását kezdeményezte ezzel kapcsolatban, hiszen – mint mondta –, összességében gyengítik ezzel az MNT tárgyalási pozícióját. A 15 főnél kisebb létszámú tagozatok megnyitása kapcsán a többségi és ellenzéki képviselői álláspontok megosztottak voltak. Több képviselő szerint is szükséges, hogy a legkisebb létszámú tagozattal is megnyíljon a magyar osztály.

A Magyar Nemzeti Tanács július 15-én várható következő ülésén a költségvetés módosítása kerül napirendre, illetve további oktatásügyi kérdéseket vitatnak meg a képviselők a nyári parlamenti szünet előtt.

Basity Gréta, Rizsányi Attila