Gulág konferenciát szervezett szombaton, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a MILKO Egyesület a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A konferencia ünnepélyes megnyitóján először a Kar megbízott dékánjának, Dr. Lepeš Josipnak üdvözlő levelét olvasták fel, aki egyéb kötelezettségei miatt nem tudta személyesen köszönteni az egybegyűlteket. Leveléből idézve: „A jogegyenlőségből és az egyenlő méltóságból következően a kirekesztés a kisebbségekhez vagy a társadalom egyes csoportjaihoz tartozók méltóságát, emberi minőségének megkérdőjelezhetetlenségét, egyenlőségét sérti. Ez nem csak a társadalom integrációját csökkenti, de ilyenkor demokrácia sincs többé. A valós múlt elfedése borzalmas dolog. Az árulók, a besúgók a hóhérok gaztetteinek kihullása emlékezetünkből tömegtragédia. Hiszem a mai konferencia is minden előadásával közelebb hozza a magyarságot, de minden más nemzetet is, az annyira óhajtott békés emberi léthez.”

Halbrohr Tamás, a MILKO Egyesület elnöke ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy egyesületük úgy gondolta, ideje szembenézni a múlttal, azért, hogy a jelenben békességben tudjanak együtt élni egymással Szabadka polgárai. Elmondta, hogy ő jómaga is áldozata a kommunizmusnak. Mesélt az őt és családját ért atrocitásokról, és hogy mindez rányomta bélyegét az ő gyermekkorára is. Reményei szerint ez a konferencia is rávilágít arra, hogy a kommunizmus egy téveszme volt, amely remélhetőleg soha többé nem tér vissza.

Ötvös István a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja újságírói kérdésre elárulta, hogy a mai konferencián egy nagyon bonyolult tudományos kérdést szeretne feszegetni: a hatalom legitimitását.

Az eseményt Stevan Mačković történész, a szabadkai Történelmi Levéltár Igazgatójának előadása indította, aki a háborút követő szabadkai polgárok elleni megtorlásokról beszélt.

A rendezvényen kilenc előadást hallgathattak meg az érdeklődők, többek közt Máthé Árontól, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesétől, Stark Tamástól, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársától, és Bognár Zalántól a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezetőjétől. A gulág témakör köré csoportosuló előadások több kérdéskörrel is foglalkoztak, köztük az 1938-1950 közti időszakban történt magyarországi zsidóság kifosztásával és annak elmaradt kárpótlásával, a civilek deportálásával a Szovjetunióba, valamint szó esett a gulágra kerülő katolikus egyházi személyekről is.

A MILKO Egyesület egyébként azzal a céllal jött létre, hogy Vajdaság kulturális örökségét védje, népszerűsítse és át- illetve megmentse a következő generációk számára. "Egyesületünk elkötelezett támogatója a lokálpatriotizmusnak, az egyéni (család) történetek népszerűsítésének.” – olvasható az egyesület honlapján.

Huszka Lilla