Zoran Pavlović tartományi polgári jogvédő vezetésével ma Nagybecskereken tartottak kibővített testületi ülést, amelynek a Nyelv és nemzeti identitás - tapasztalatok és gondok a gyakorlatban volt a témája. Az összejövetel során elemezték, hogyan valósul meg a gyakorlatban a nyelvhasználat, milyen gondokkal találkoznak az önkormányzatokban dolgozók a kisebbségi jogok megvalósítása terén.

Mint az ombudsman elmondta, ez a harmadik ilyen alkalom, amikor kihelyezett összejövetelt tartanak, elsőként a nemi egyenjogúsággal foglalkoztak, majd nemrégen Zomborban értekeztek a gyermekek jogairól, és most Nagybecskereken a nyelv, a nyelvhasználat, a nemzeti identitás volt a téma. Azzal a szándékkal szerveznek ilyen kibővített testületi üléseket, hogy a beszámolókból merítve megoldást is találnak, ebben az esetben a törvény adta lehetőségek gyakorlása terén.

Orosz János, kisebbségi ügyekkel megbízott ombudsman-helyettes elmondta, hogy ezeket a testületi üléseket úgy képzelték el, hogy véleményt cserélnek a szakemberekkel, meghívják a köztársasági szervek képviselőit, a helyi önkormányzatok illetékeseit, és a problemakörök ecsetelése után vitát nyitnak, majd meghallgatják, hogy mi az, ami nehézségekbe ütközik a kisebbségi jogok megvalósítása terén, illetve, hogy hol tudnak segíteni,vagy esetleg egy közös állásfoglalást tudnak megalapozni.

Pozsár István több helységben dolgozik anyakönyvvezetőként, és - mint kifejtette - a polgárok nagyon kis hányada él a törvény adta lehetőséggel, ami a kisebbségek nyelvhasználatát illeti, talán ötven alatti azoknak a száma a községben, akiknek a neve két nyelven van anyakönyveztetve. Talán ennek az egyik oka az, hogy amikor hivatalos dokumentumokat adnak ki az anyakönyvvezetők, csak a nevet írják két nyelven, a többi adat, pl. a születési hely már szerb nyelven van beírva a hivatalos okmányban. Másik ok - ami a magyarságot illeti -, hogy már szinte mindannyian kérvényezték a kettős állampolgárságot, és eddig főleg ők kérték a nevük anyakönyveztetését magyar nyelven is, viszont mind kevesebben kérnek ilyen dokumentumot. A házasságkötések esetében, ha a pár magyar anyanyelvű, akkor magyar nyelven történik a hivatalos eskettetés.

Az összejövetelen Orosz János ombudsman-helyettes a jövő évre szóló programot is ismertette, a téma kapcsán értekezett Biljana Sikimić a Balkanológiai Intézetből, Maja Matić arról szólt mi a helyzet a szerb nyelv használata terén Horvátországban, Marija Aleksandrović főiskolai tanár a romák oktatásáról számolt be, Ivana Janić tanácsos pedig a gyakorlati szempontok alapján elemezte a nyelvhasználat problematikáját.

Az egybegyűlteket a házigazdák nevében Saša Santovac, alpolgármester is köszöntötte, aki elmondta, hogy Nagybecskerek területén 22 nemzeti közösség él, és négy nyelv számít hivatalosnak az önkormányzatban.

Kónya-Kovács Otília