Ünnepélyesen megnyitották a VM4K – Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ felújított épületét Szabadkán, az egykori Donát Mór-féle műemlék jellegű bérház helyén, a Makszim Gorkij utca 6/A szám alatt. A helyreállított épületet Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke adta át új rendeltetésének.

A tervek szerint az épület az alkalmazott tudás, a nemzeti kulturális örökség és érték egyik nagyon fontos központjává válik, amelyben a Magyar Nemzeti Tanács oktatásfejlesztési stratégiájával összhangban olyan infrastruktúra áll majd rendelkezésre, amely alkalmas lesz kizárólag a magyar nyelvhez köthető képzések, tovább- és átképzések lebonyolítására, a szerzett tudás gyakorlati alkalmazására, valamint nemzeti kulturális örökségünk őrzését és védelmét támogatni, továbbá új kortárs művészeti értékek teremtését segíteni és fejleszteni a délvidéki/vajdasági magyarság örömére és javára – ismertette Hajnal Jenő az ünnepségen. A központ alapítója a Magyar Nemzeti Tanács, fenntartója pedig a Szekeres László Alapítvány lesz.

Az ünneplés mellett fontos áttekinteni, merre megyünk a felsőoktatás területén a Kárpát-medencében, Magyarországon és a Délvidéken. A szórvány napján egy kárpátaljai hölgy elmondta, abban nevelkedett, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülei magyarok voltak, hanem akiknek az unokái is azok lesznek. Használnunk kell azt, amink van, beépíteni életünkbe – kezdte ünnepi beszédét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hangsúlyozta, mindig, amikor ilyen élethelyzetben lévő fiatalokkal találkozik, a menni vagy maradni kérdéskörben fontosnak tartja elmondani, hogy tiszteletben kell tartani mindenki döntését, és nem szabad hamis moralizálással támadni a döntést. Másrészt, a magyar kormány kötelessége az, hogy ha valaki maradni akar, akkor olyan feltételei legyenek, hogy megérje neki – tette hozzá.

A korszellem az egyéniségre épít, annak kreativitását, az önmegvalósítást hangsúlyozza, emelte ki Balog, aki arról is beszélt, hogy a legtehetségesebb diákjainkat már középiskolába elvinnék nyugati tanintézmények. Nem tiltakozhatunk ez ellen, mellé kell tennünk egy versenyképes ajánlatot.

Fontos ugyan az egyéniség meg a csapatszellem, de mi úgy gondoljuk, hogy a teljes élethez ennél többre van szükség, ez pedig a közösség. Ez több mint csapatszellem, több mint egyéni önmegvalósítás és boldogulás. Olyan közösségekre van szükségünk, amelyek keresik a boldogulás útjait. A mi nagyobb közösségünk a nemzeti közösség, amely összefogja azok közösségét, akik magyarul beszélnek, álmodnak és legalább életük egy részét magyar közösségben élik – mondta, hozzátéve, a magyar kormány egységes magyar felsőoktatási teret épít, célkitűzése újralapítani, megerősíteni és újraépíteni a közösségeket, kutató és együtt tanuló közösségeket is.

A fejlesztés az egyetemektől indult, a középiskolákon át, jelenleg az óvodafejlesztési program aktuális, amelyre 30 milliárd forintot költenek a határokon túl, számolt be a miniszter.

Az egymilliomodik állampolgár hamarosan átveszi okmányait, ez mutatja, hogy ha elkezdünk értük dolgozni, a magyarok megértik a hívó szót és jól válaszolnak. Mi erre tovább válaszolunk, így január elsejétől bárhol a világon születik magyar gyermek, megkapja a babakötvényt. Ha részére megigénylik a magyar okmányokat, olyan értékpapírt kapnak, amely 18 évig növekszik – ismertette.

A felsőoktatás kapcsán elmondta, a szabadkai képzőközpont kialakításán túl is vannak további terveik, annyi tehetségünk van, hogy nem hagyhatjuk őket elkallódni. Ha a számokat nézzük, mondhatjuk, hogy Magyarországon 280 ezren tanulnak egyetemen, ebből 30 ezer külföldi hallgató. Ehhez viszonyítva, valamivel 20 ezer felett van a Magyarországon kívül magyarul tanulók létszáma, 30 magyarországi egyetemi tanár a határon kívüli magyar oktatási intézményekben tanít, ebből öt Vajdaságban – összegezte Balog Zoltán.

„A lényeg, hogy megtapasztaljuk a magyar közösség erejében azt a boldogságérzetet, hogy jó magyarnak lenni, Szabadkán úgy, mint Budapesten vagy a világ bármely pontján. Ha ehhez hozzátesszük, hogy sikeresek és versenyképesek is lehetünk, ez már egy lelki szellemi minőség” – zárta szavait Magyarország emberi erőforrásokkal megbízott minisztere.

Pásztor István az elvi megfontolások mentén kialakult elméleti vitákat lezártnak tekinti a képzőközpont átadásával. A fejlesztéseknek, az előrehaladásnak a politikai megállapodás, döntéshozatal és a vállalás teljesítése az alapja, mondta Pásztor, aki emlékeztetett, hogy napra pontosan egy évvel ezelőtt járt Szabadkán Balog Zoltán, ekkor született döntés a képzőközpont kiépítéséről. A VMSZ elnöke szerint csakis szakmai és szakértői megfontolások alapján, de józan ésszel, a közösség erejéhez, méretéhez, kitapintható szándékaihoz alakítva vágtak bele a fejlesztésekbe.

A vajdasági magyar felsőoktatás kérdése hosszú utat járt be – emlékeztetett Pásztor –, 2004-ben szakmai kerekasztal-beszélgetésen merült fel először a szabadkai székhelyű magyar vagy részben magyar nyelvű felsőoktatás ötlete, ahol az ún. Szabadkai Magyar Egyetem tervét körvonalazták. 2013-ban az akkori Magyar Nemzeti Tanács által szervezett zárt és szűk körű tanácskozás keretében végigtárgyalt hatástanulmány címében már az állt, hogy szabadkai székhelyű magyar nyelven (is) oktató állami alapítású egyetem – mondta Pásztor, hozzátéve, hogy erre ő nem kapott meghívást, ezért amikor számon kérték rajta az ötlet megvalósítását, beszerzett egyet a kiadványból, hogy tájékozódjon. Pásztor meggyőződésének adott hangot, hogy a vajdasági magyar közösség számára az az előnyös, hogy elsősorban az Újvidéki Egyetem keretein belül működő karokon tanuljanak tovább a fiatalok. Ugyanakkor a képzőközpont az egységes magyar felsőoktatási térben is elhelyezi a vajdasági magyarságot. Megszületett a kreatív sokszínűségen alapuló egységes kárpát-medencei felsőoktatás – hangsúlyozta a pártelnök. Magyarország kormánya támogatja és fenntartja az Európa Kollégiumot, a VMSZ javaslatára támogatja a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar működését és épületének felújítását, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola felújítását, ugyanakkor a VM4K épületében létrehozták a magyar nyelvű felsőoktatásnak egy olyan újszerű, a 21. századnak megfelelő intézményét, ahol a legmagasabb szintű oktatásban részesülhetnek a hallgatók, mégpedig a munkaerőpiac igényeihez igazodva, versenyképes tudással felvérteződve.

Pásztor István nyíltan beszélt arról is, hogy olyan egyetemi tanárok is vannak, akik nem tartják őt párbeszédképesnek, szerinte azért, mert úgy vélik, hogy „a pártpolitika feladata pedig az, hogy megbecsülje a társadalomnak ezt a vékony, de legértékesebb rétegét, annak véleményét” – idézte Csányi Erzsébet egyetemi tanár a Szabad Magyar Szónak adott tavalyi nyilatkozatának egy mondatát Pásztor István. A pártelnök nem ért egyet azzal, hogy a társadalomnak van legértékesebb rétege, mert – mint mondja – ez feltételezné, hogy van legértéktelenebb rétege is, ami az emberekről való lemondást, a leszakadás tudomásulvételét jelentené – fogalmazott. Pásztor a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének is üzent: Az, hogy a doktoranduszok tevékenysége kiemelten fontos minden közösségben és nemzet számára, nem lehet kétséges, érvényesülésük is fontos, de nem lehet érv a magyar nyelvű felsőoktatás létrehozásában.

A képzőközpont a kárpát-medencei felsőoktatási tér egyik fontos vajdasági oszlopa lesz, amely a 21. század kihívásaira válaszolni kész intézmény lesz úgy szellemiségében, mint funkcionalitásában – jelentette ki Pásztor István a megnyitón.

Háláját fejezte ki a magyar kormány anyagi támogatásáért Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki beszédében elmondta, hogy az újonnan átadott felsőoktatási központ épületében 2017 őszétől az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolával egyeztetve, mechatronikai mesterképzést, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kara pedig gyógypedagógus és inkluzív, fejlesztő szakpedagógia szakirányú továbbképzést indít, továbbá megbeszéléseket folytattak a fejlesztő gyógypedagógiai konduktorképzésről és a pszichológiai, mentálhigiénés továbbképzésről, valamint gazdálkodási és menedzsment posztgraduális képzésekről is, az utóbbiakra – reményeik szerint – már a 2018/2019-es tanévtől felvételizni is lehet majd.

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ épületének felújítását 400 millió forinttal vagyis mintegy 1,3 millió euróval támogatta a magyar kormány.

Basity Gréta