A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának munkaváltozatát november utolsó napjaiban bocsátotta közvitára a határkörileg illetékes minisztérium, ez a tervezet és az ebben foglalt módosítási indítványok némelyike megalázó és elfogadhatatlan helyzetet teremt – nyilvánított álláspontot a Magyar Mozgalom civil szervezet Szabadkán megtartott keddi sajtótájékoztatóján Józsa László és Zsoldos Ferenc.

Ma a szerbiai kisebbségi politizálás és a kisebbségi közösségek jogérvényesítése szempontjából ez a legfontosabb téma – mutatott rá Józsa László korábbi MNT-elnök, a mozgalom elnökségi tagja. Hozzátette: Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kifogásolt részek a törvénymódosítási javaslat végleges szövegébe ne kerülhessenek bele. Amennyiben ebben a formában elfogadják a tervezetet, súlyos visszalépés történik a kisebbségi autonómia érvényesítése vonatkozásában – jelentette ki Józsa.

– A törvénytervezet egyik következménye az lenne, hogy a kisebbségi autonómia teljes mértékben állami gyámság alá kerülne – kifogásolta a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatban foglaltakat az MM elnökségi tagja. A tervezet értelmében a kisebbségi nemzeti tanácsoknak írásos értelemben kétnyelvűvé kellene válniuk. „Furcsa módon az állam nem azon fáradozik, hogy a közszférában biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenjogú használatának lehetőségét és gyakorlatát, hanem hogy a szerb nyelv egyenrangú használatát biztosítsa a kisebbségi közösségeket reprezentáló, autonómiájukat érvényesítő nemzeti tanácsok működésében” – emelte ki Józsa László, aki hallatlannak nevezte azt a próbálkozást, miszerint az autonómia egyik tartópillérét, a nyelvhasználatra való jogot kérdőjelezi meg és szabja át az új jogszabály-tervezet.

A tervezet értelmében az ülésanyagot, a határozatokat és a nemzeti tanácsok honlapját is kötelezően kétnyelvűvé kellene tenni. Józsa szerint nem jó üzenet az, amit a törvénytervezet sugall. Az MM elnökségi tagja visszatetszőnek nevezte továbbá azt is, hogy amennyiben a nemzeti tanács az említett okiratokat határidőn belül szerb nyelven nem juttatja el a minisztériumhoz, akkor a nemzeti tanács elnökét meglehetősen súlyos összegű pénzbírság fenyegeti.

– A törvénytervezet másik fontos problémája, hogy újra beemeli a köztudatba azt az áldilemmát, hogy a nemzeti tanácsoknak hatáskörei vagy ún. jogosítványai vannak. 2009-ben egyszer már magunk mögött tudhattuk a kérdést, miszerint a nemzeti tanácsok jogállásukat tekintve vajon állami vagy civil társadalmi szerveződések. „Ideje volna ebben az országban a 2006-os alkotmány és a 2003-ben megszületett alapvető emberi és kisebbségi jogokról szóló alkotmányos alapokmányban foglaltakat végre alkalmazni a politikai köztudatban, és elfogadni azt, hogy a kisebbségi közösségek autonómiatestületei önkormányzatok. Az önkormányzatok jogállása pedig alkotmányos kategória, nem kell hatáskörre vonatkozó félremagyarázásokkal újra felvetni egy többszörösen eldöntött kérdést” – hangsúlyozta Józsa, aki szerint semmi sem indokolja, hogy az állam azt a „rossz üzenetet” közvetítse a kisebbségi autonómiát gyakorló testületek felé, hogy azok néhány évig hatáskörökkel bírtak, azonban ezentúl már csak jogosítványokkal rendelkeznek. Hozzátette: Jogértelmezés szempontjából nincs nagy különbség a kettő között, csakis az üzenetértékű módosítás bír jelentőséggel.

A módosítás értelmében továbbá megszűnne az a lehetőség, hogy a tartomány vagy a helyi önkormányzatok hatásköröket ruházzanak át a nemzeti tanácsokra, illetve megszűnne az a lehetőség is, hogy a nemzeti tanácsok olyan művelődési intézményeket nyilvánítsanak az adott közösség szempontjából kiemelt jelentőségűnek, amelyek tevékenysége nem elsősorban az adott nemzeti közösséghez kötődik. Bizonyos oktatási jogok ugyan bővülnének, de olyan megkötések mellett, hogy a gyakorlatban csupán nagyon kevés intézményt lehetne ebbe a jogállásba beemelni, és egyben veszélybe kerülne a már eddigi is kiemelt oktatási és kulturális intézmények státusa – sorolta az MM kifogásait az elnökségi tag.

Józsa szerint az állam kísérletet sem tesz arra, hogy hosszútávon és tisztességesen karbantartsa a külön kisebbségi választói névjegyzékeket. 2009-ben százezret bőven meghaladó számú, magát magyar nemzetiségűnek valló állampolgár iratkozott fel a névjegyzékre – emlékeztetett Józsa László korábbi MNT-elnök. „Az állam továbbra sem tartja feladatának, hogy ösztönözze a kisebbségi közösségekhez tartozó, felnőttkorba lépő fiatalok feliratkozását a saját nemzeti közösségük külön választói névjegyzékére azzal, hogy hivatalból tájékoztassa az újonnan szavazati jogot szerző állampolgárokat az őket megillető személyes jogról. Ha az ilyen tájékoztatás a jövőben nem válik állandó folyamattá és bevett gyakorlattá, a külön választói névjegyzékek elsorvadnak, aminek következtében tisztességes nemzeti tanácsi választásokat hosszútávon nem lehet majd lefolytatni. Ennek megakadályozása nem a kisebbségi közösség dolga és felelőssége, hanem mindenek előtt megkerülhetetlen állami feladat“ – hívja fel a figyelmet a Magyar Mozgalom. Ez az a pillanat, amikor még tenni lehet a hiányosság törvényi kiküszöbölése érdekében – teszi hozzá Józsa László.

Történelmileg a nemzeti tanácsok tekintetében a délvidéki autonómia az egyik legfontosabb paradigma – jelentette ki Zsoldos Ferenc MNT-tag. Huszonöt év óta a Vajdaságban élő magyarság egyik legfontosabb célja, hogy autonómiát építsen, és ezen keresztül erősítse a közösséget. Ez a paradigma az egész Kárpát-medencére érvényes, az összes kisebbségben élő magyar szervezet célul tűzte ki a délvidékihez hasonló autonómia megvalósítását, amelyet minden eddigi magyar kormány támogatott. A délvidéki autonómia története 1999-ben vette kezdetét és 2014-ig folyamatosan épült és hatásköreiben bővült. A Kárpát-medencei magyarság körében csakis itt sikerült megvalósítani a jogi autonómiát – emelte ki Zsoldos –, amely lassan beépült a köztudatba a diákcsomagoknak, ösztöndíjaknak, intézményvezetők megválasztására gyakorolt hatásköröknek köszönhetően. Ez került most veszélybe – figyelmeztetett a Magyar Mozgalom képviselője.

– A törvénymódosítás elfogadása oda vezetne, hogy csupán papíron létezne ez az autonómia, a valóságban viszont már nem – fogalmazott Zsoldos Ferenc. Mindebben felmerül a délvidéki magyar politikum és az anyaországi kormány felelőssége is – hangsúlyozta Zsoldos, aki bízik abban, hogy szomszédságpolitika nem írja felül a nemzetpolitikai törekvéseket. „Hiszem azt, hogy a jó magyar-szerb kapcsolatok nem fogják felülírni a délvidéki magyar emberek érdekét” – tette hozzá.

A Vajdaság Ma kérdésére, miképpen előzné meg a Magyar Mozgalom az általa elfogadhatatlannak ítélt törvénymódosítás ebben a formában történő elfogadását, Józsa László elmondta, hogy az MM részt vesz a minisztérium közvitájának záró fordulóján, amelyet Szabadkán tartanak meg december 15-én, azonban kifejezte azon félelmét is, hogy tudomása szerint gyors ütemben kívánják majd elfogadtatni a parlamenttel a törvényjavaslatot még ebben a naptári évben. Amennyiben a közvita során nem sikerül érdemben változtatni a kisebbségi autonómiát veszélyeztető tervezeten, abban az esetben az EBESZ belgrádi misszióját is tájékoztatni fogja az MM – mondta Józsa. Zsoldos hozzátette: Továbbá tájékoztatják a magyar kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt, mert hisznek abban, hogy az anyaország továbbra is támogatja a szerbiai magyarok autonómiáját és közösségi megerősödésének ügyét.

Basity Gréta