Vajdaság
Kishegyes: Mátyás a déli végeken
Betűméret:             

Idén van 575 éve annak, hogy megszületett a magyar történelem egyik legnagyobb királya, Hunyadi Mátyás. Az utókor által elismert és sokat emlegetett magyar történelmi személyek közül is messze kiemelkedik Hunyadi Mátyás alakja. Pozitív megítélése évszázadokon keresztül sem változott.

2018-ra Mátyás király-emlékévet hirdetett Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága. Ennek jegyében, Mátyás a déli végeken címmel tartott előadást Nagy Tibor történész a kishegyesi helyi közösség tetőterében. Érdekességkén elmondta, hogy noha a legtöbb népmese és legenda erről a királyunkról szól és Mátyás emléke Szent István királyunk és Szent László király emlékénél is elevenebben él máig is a köztudatban, a maga korában nem volt igazán népszerű uralkodó a nép körében, szigora és keménykezűsége miatt. Csak amikor halála után hanyatlani kezdett ország, akkor döbbentek rá, hogy a Mátyás-korszak volt a magyar történelem igazi aranykora.

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron. Anyja, Szilágyi Erzsébet, aki egy befolyásos délvidéki családból származott, míg apja a törökverő hős, Hunyadi János. A család Havasalföldről származott, felmenői alacsony rangú nemesek voltak. A déli végekkel kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy azok Mátyás korában nem voltak azonosak a mai Vajdaság területével. A déli végek abban az időben sokkal délebbre, a mai Belgrád vonala alatt húzódtak. Az ország abban az időben Európa második nagyhatalmának számított, a népessége és maga a királyi sereg is sokszínű volt nemzetiségi szempontból. Mátyás seregében szép számban szolgáltak csehek, morvák, románok, németek, horvátok és szerbek, vagy ahogyan abban az időben nevezték őket, rácok is.

A törökverő Hunyadi János, Mátyás apja még 1397-ben egy végvárrendszert kezdett építeni, amivel országát az oszmán birodalom terjeszkedésétől próbálta megvédeni. Ez a végvárrendszer Szörénytől kezdődően, Orsaván keresztül, Galambócon át Nándorfehérvárig húzódott, pontosabban Zimonyig. A Száván Szabácstól, Szrebreniken, Tésányon, Jajcán, Kninen, Scardonán át Klisszáig létezett a várrendszer, amit Mátyás továbbépítettet. A végvárrendszernek kellett a törökök támadásaitól Magyarországot megvédeni. Mátyás belátta, hogy ez mindössze egy vársorból áll, ha ezen a török seregek átjutottak, máris az ország belsejében voltak. Kiépíttetett ezért egy második végvárrendszert is, amely Karánsebesnél kezdődött, Lugoson és Temesváron keresztül haladt a Tiszáig, a mai Óbecse vonalánál. A továbbiakban a Tiszától húzódott a Dunáig Péterváradot és Újlakot érintve, onnan pedig Krupa és Zengg irányában volt várrendszer. Mátyás legfontosabb támasza a legendás fekete sereg, mely a korabeli Európa egyik legkorszerűbb, legjobb hadereje volt. Az elnevezés eredete azonban bizonytalan. Nagy Tibor elmondta, valószínű már az uralkodó életében nem is viselte ezt a nevet, hanem Mátyás halála után kapta, nagy valószínűséggel a katonák fekete páncélja vagy a király halála miatt viselt gyászszalag miatt. De nem zárható ki, hogy egyik parancsnoka után nevezték így.

Mivel abban az időben Európa népei az egymás közti harcokban meggyengültek, Mátyás a török elleni harcban konkrét segítséget alig kapott, Magyarország pedig egymagában nem volt képes az akkor világhatalomnak számító Oszmán birodalom legyőzésére, az uralkodó inkább az ország védelmét ellátó végvári rendszert erősítette meg, amivel meg is állította a török előrenyomulását. Mátyás nyugat felé viszont több hadjáratot is vezetett, jelentős területeket hódított meg Sziléziában, Csehországban és Ausztriában. 1485-ben Bécset is elfoglalta, ez lett birodalmának az új központja. Szerette volna megszerezni a német-római császár címét is, de eben viszonylag korai halála akadályozta meg. Mátyás 1490 tavaszán egy bécsi lakomán hirtelen rosszul lett, majd három napos szenvedés után. Haláláról megoszlik az orvosok véleménye is. A tünetek alapján agyvérzésre lehet következtetni, a mérgezést sem lehet teljesen kizárni.

Nagy Tibor lebilincselően színvonalas előadást tartott Mátyás királyról Kishegyesen, ahol elsőként állítottak szobrot az újabb korban az egykori uralkodónak. 2009-ben Simor Márton szegedi szobrászművész ajándékozta a falunak a Mátyás szobrot, melyet a templomkertben állítottak fel. Kishegyesről ugyanis a legrégebbről fennmaradt dokumentumok Mátyás korából származnak, amikor az Kishegyes pusztát az édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékozta. 2013-ban azonban –közvetlenül Mátyás napja előtt – ellopták a bronzból készült mellszobrot. Baráti települések, baráti önkormányzatok és intézmények segítségével, 2015-ben sikerült a szobrot ismét felállítani, melyet akkor Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Pintér Attila Magyarország belgrádi nagykövete leplezett le, majd Brasnyó Ferenc esperes plébános fel is szentelte, azóta is ott van a templomkertben.

Tóth Péter

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az újvidéki Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium szülői tanácsának ülését az iskola előtt, mínusz három fokos hidegben tartották meg, mert az iskola igazgatója nem biztosított helyiséget a szülők számára. A napirendi pontok között több fontos kérdés is szerepelt, például az iskola kupolájának állapota. A szülők...
2025. JANUÁR 17.
[ 22:22 ]
Egy ismeretlen férfi kést rántott elő az újvidéki Orvostudományi Kar hallgatói előtt, akik ma a kar épülete előtt tüntettek. A diákok elmondása szerint sikerült kicsavarniuk a férfi kezéből a kést, és senki sem sérült meg. Nem ez volt azonban az egyetlen incidens, amely a mai tiltakozások során történt...
2025. JANUÁR 17.
[ 15:38 ]
A magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban ma megtartották a 2025-ös év első képzését. A kiégési szindróma felismerése, megelőzése és kezelése című előadást hallgathatta meg a pedagógusok egy újabb csoportja. A képzés fogadtatásáról, illetve a további tervekről kérdeztük az előadókat,...
2025. JANUÁR 17.
[ 13:55 ]
Beolvasás folyamatban