A Magyar Nemzeti Tanács második rendes ülésén hétfőn elsőként a tanács alelnökét választották meg titkos szavazással. A tisztségre Hajnal Jenő elnök Erdődi Edvina újvidéki jogászt (Magyar Összefogás) jelölte, aki a Magyar Szó Lapkiadó Kft. munkatársa és 2011 óta aktív a civil szférában. A vitában az ellenzék részéről Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) azt mondta, hogy mivel az elnök esetleges akadályoztatása esetén az alelnöknek kell vezetnie az MNT-t, Erdődi Edvina, aki 1988-ban született, fiatal életkora miatt erre talán nem a legalkalmasabb személy. A titkos szavazáson azonban 28-an támogatták, 4 szavazócédula pedig érvénytelen volt.

Ezt követően elfogadták a Magyar Nemzeti Tanács új alapszabályát és ügyrendjét. A korábban érvényben lévő dokumentumokat összehangolták a nemzeti tanácsi törvény idén érvénybe lépett módosításaival. Az alapszabály csak minimálisan változott, azaz lehetővé vált az elektronikus szavazás, a digitális technológia alkalmazása, emelte ki Hajnal Jenő. A vitában Zsoldos Ferenc azt kifogásolta, hogy az állandó bizottságok tagjaira a javaslatot az MNT elnöke nyújtja be az új alapszabály szerint. Azt sem tartotta elfogadhatónak, hogy az állandó bizottságok a végrehajtó bizottság javaslatait véleményezik.

"Az egész MNT konstrukciója végrehajtó bizottság központú" – mondta Zsoldos. Szerinte ezzel nem is lenne baj, ha a végrehajtó bizottságban születnének a döntések, de szerinte a döntések egy pártközpontban születnek meg. Lulić Emil, az MNT jogásza válaszában elmondta: fontos, hogy meghatározták, hogy ki jelölheti az állandó bizottsági tagokat, mert eddig ez nem volt meghatározva. Az MNT valóban végrehajtó bizottság központú, állapította meg a jogász is. Erre a 2014-ben bekövetkezett törvényi változások miatt került sor. A döntéshozatalt nem lehet átruházni más szervre, azt a végrehajtó bizottságnak kell meghoznia többségi szavazással. Hajnal Jenő a napirend kapcsán azt mondta, hogy már 2014-ben is ő, mint elnök tette meg a jelöléseket az állandó bizottságokkal kapcsolatban, tehát ebben sincs most változás. Az MNT alapszabályát 27 tanácstag szavazta meg, 5-en pedig tartózkodtak.

Az új ügyrend kapcsán is az a legfőbb változás, hogy lehetővé tették az elektronikus szavazást. A vitában Zsoldos Ferenc az elektronikus ülés megtartását elfogadhatatlannak tartotta. Kifogásolta, hogy a módosítási javaslatok beadására 3 nappal az ülés megtartása előtt sort kell keríteni. Mint ahogyan indokolta, 6 nappal az ülés előtt kapják meg a 800-1000 oldalas anyagot, amit el sem tudnak gyakorlatilag olvasni, nemhogy azokra módosító javaslatot megfogalmazni. Lulić Emil jogász azt válaszolta, hogy a háromnapos határidő sem újdonság, eddig is ez volt a gyakorlat. A szavazáskor 27-en támogatták az új ügyrendet, 5-en ellene szavaztak.

Ezt követően fogadták el a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának feladatköréről szóló határozatot, ami szerint a VB-nek továbbra is kötelessége lesz kikérni az állandó bizottságok véleményét bizonyos kérdésekben. A Magyar Mozgalom részéről a vitában Zsoldos Ferenc azt látta problémásnak, hogy pontosan nevesítették, hogy mely esetekben kell a bizottságok véleményét kikérni, néhány fontos kérdés esetében viszont erre nem kötelezik a VB-t. Szavazáskor e napirend kapcsán is 27-en szavaztak igennel, 5-en pedig tartózkodtak.

Ezt követően került sor a végrehajtó bizottság tagjainak a megválasztására. Hajnal Jenő elnöknek Jerasz Anikót javasolta, tagoknak pedig DeNegri Ibolya szabadkai pedagógust (oktatás), Paskó Csaba kelebiai plébánost (művelődés), Ternovácz István temerini újságírót (tájékoztatás) és Losonc Dávid temerini jogászt (hivatalos nyelvhasználat).

A vitában Kucsera Géza (MM) azt kifogásolta, hogy a Magyar Mozgalom egyetlen képviselője sem került be a végrehajtó bizottságba, így az elnök figyelmen kívül hagyta több mint 14 százaléknyi szavazó akaratát, holott székfoglalójában azt mondta, a vajdasági magyar közösség minden tagját képviselni akarja majd. Hajnal Jenő erre reagálva azt válaszolta, hogy nem tudja elfelejteni azt, amikor 2014-ben az MNT megalakulása után az első egyeztetésen a későbbi mozgalmasok ellenzékként viselkedtek, s megtagadták az előzőleg közösen elfogadott programot. Erről szóltak az elmúlt négy év küzdelmei, nem volt semmi kompromisszumkészség az ellenzék részéről, ezért nem tudja elképzelni velük az együttműködést. Árulókkal nem tudok együttműködni, fejezte be beszédét Hajnal Jenő. Az ellenzék részéről Kucsera Géza azt reagálta, a bosszú nem pálya, inkább a bizalom az. Erre Hajnal azt mondta, meg lesz részéről a bizalom. Zsoldos Ferenc is reagált a kijelentésre, miszerint az MNT elnökének integrálnia kell az embereket. Elmondta: nem akartak kekeckedni az elmúlt négy évben, a problémát az okozta, hogy mindent le akartak bontani, amit a Korhecz-féle MNT elfogadott. Meg akarták szüntetni az állandó bizottságokat, hatályon kívül akarták helyezni a stratégiákat. Közben egy olyan rendszer épült ki, amely politikailag központosította a döntéshozatalt, illetve üldözni kezdték a másként gondolkodókat. Perpauer Attila (MÖ) szerint az elmúlt négy év tényei cáfolták Zsoldos kijelentésit, nem történtek kirúgások, nem voltak üldöztetések… Perpauer szerint viszont szükség van közös gondolkodásra és konstruktív ötletekre. A vita után 27-en szavaztak bizalmat a végrehajtó bizottság öt jelöltjének, hárman nemmel szavaztak, ketten tartózkodtak.

A Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának megválasztása után annak elnöke, Jerasz Anikó köszönte meg a bizalmat. A bizottságban két régi tag van, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek, a három új tag pedig nagy lendülettel kívánja megkezdeni a munkát. Minden egyes megkeresésnek, kérelemnek eleget kívánnak tenni szorosan együttműködve az MNT hivatalával, illetve az állandó bizottságokkal, mondta a régi-új VB-elnök.

Hajnal Jenő az utolsó napirendi pont kapcsán elmondta, hogy december 20-áig lehet majd javaslatokat tenni az állandó bizottságok tagjainak jelöltlistáira. Terveik szerint a következő, december 28-ai MNT ülésen az új állandó bizottságok is megalakításra kerülnek majd.

Németh Ernő