Hat önkormányzat tartott ma Magyarkanizsán közös szakmai konferenciát az észak-bánáti körzet ivóvíz minőségének állapotáról, annak arzéntartalmáról. A megengedettnél némileg magasabb arzéntartalom főleg Magyarkanizsa, Kispiac és Horgos ivóvizét jellemzi, s ez a probléma már évek óta foglalkoztatja az önkormányzatot.
A konferencia létrehozását az indokolta leginkább, hogy a horgosi Tiszamenti Vízművek Kft. felszólítást kapott, miszerint a jogszabályoknak nem megfelelő a víz minősége a községben.
A konferencián résztvevő intézmények és önkormányzati képviselők arra a megállapításra jutottak, hogy bár a szigorú jogszabályoknak nem felel meg a víz minősége, de az egészségre az nincs kihatással, és a víz közel sem tartalmaz annyi arzént, amennyi káros lenne a szervezetünkre, de több önkormányzat és intézmény közös fellépésével ez a probléma is orvosolható.
Magyarkanizsa önkormányzata Fejsztámer Róbert, polgármester szerint a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít majd az ivóvíz minőségének további javítására, mégpedig a Kispiacnál kiépített arzénmentesítő felújításával és újbóli üzembe helyezésével, valamint arzénmentes kutak kiépítésével és az azbeszt csövek folyamatos cseréjével a község számos pontján.
- Ez a téma már 50 éve jelen van a mi rendszerünkben, és hosszú évek óta foglalkozunk vele. Igaz, hogy a szigorú jogszabályoknak nem felel meg ez a minőség, viszont az önkormányzat azon dolgozik folyamatosan, hogy ezt az arzéntartalmat a megfelelő szintre csökkentse. A kispiaci arzénmentesítő üzem felújítása a napokban fejeződik, emellett a jövő évben 12 közkút kerül majd kiépítésre, ahonnan arzénmentes vízhez tudunk majd jutni, illetve folyamatos az azbeszt csövek cseréje is, ami ugyancsak nagyban hozzájárul a víz minőségének javulásához – nyilatkozta a polgármester, aki kiemelte, a találkozó fő célja az volt, hogy mind a hat résztvevő önkormányzat egységesen lépjen fel a tartományi és köztársasági szervek irányába, és ezáltal minél gyorsabban a lehető legjobb megoldást találják meg az ivóvíz minőségének javítására.
Bartok Zsófia
Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. 1.A víz arzén tartalma az egész Kárpát medencében megközelítőleg azonos. Kivéve ott ahol karsztvizet isznak. 2. Az Eu átvette a Német DIN szabványait ahol az olvadt HÓLÉ számít ivóvíznek! (hogy az milyen?) 3. Egy adag (0,2 kg) tengeri kagylóban, vagy rákban több arzén található mint ezer liter (1 köbméter) ízben. 4. Az egyik legjobban felszerelt VÍZÜGYI laborjában dolgoztam sok éven keresztül. 5. Alfonznak és Tivadarnak is vannak jó meglátásai!
Nem azert csokkenttek az arzen felso hatarat 10 mikrogrammra literenket mert valakinek ugy tetszik, hanem mert egy nagyon karos nehezfem. Mennyire szakmai volt a konferencia amikor egy geologust sem nem lattam kozottuk (a felvetel alapjan). Itten felszin alatti vizekrol van szo es ha a vegyeszek jobban ertenek a foldtanhoz akkor tenyleg el vannak tajolva az emberek...
Miközben az arzéntartalommal foglalkoznak, egy szó sem esik az ivóvíz klórtartalmáról. A civilizált világban már nem az egészségre is káros klórral, hanem pl. ózonnal fertőtlenítik a vizet. Sajnos még mindég divatos a klórozás gondolkodásban hátra-haladó világunkban. A víz arzéntartalma kevésbé káros a környezetre és az egészségünkre, mint a klór. Klórozott vízzel még a növényeket sem szabad öntözni. Drága arzénmentesítőt lehet eladni, üzembe helyezni stb és tovább lehet klórozni.