A Magyar Nemzeti Tanács szerdai ülésén a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémia létrehozása kapcsán alakult ki a legnagyobb vita. Habár a nyárra nem terveztek ülést, ennek fontossága miatt hívták mégis össze július utolsó napján az MNT tagjait.

A vajdasági magyar közösség életének is számos olyan mozzanata van, amelyek valamilyen oknál fogva látszólag háttérbe szorultak, de senki sem gondolhatja azt, hogy a sport, az iskolai vagy az iskolán kívüli testnevelés távol állna az MNT munkájától, mondta a napirendi pont kapcsán Hajnal Jenő elnök, majd így folytatta:

- A sport fontos a közösségünk számára, mert életminőség-javító, mert életvezetési és problémamegoldási képességeket fejleszt, de hozzájárul a közösségi és családi kapcsolatok erősítéséhez is, és növeli közösségünk állóképességét. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a birkózósport vajdasági népszerűsítése, az edzés, a szakmai munka feltételeinek az előmozdítása, a tanulás, a fejlődés, a nemzetközi színvonal és feltételek elérésének lehetővé tétele összhangban áll azzal, hogy az MNT Magyarkanizsa Község önkormányzatával és a budapesti Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvánnyal együtt megalapítsa a Vajdasági Birkózó Akadémia Alapítványt a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében.

Hajnal Jenő elmondta továbbá, hogy a tanács mint alapító, részt vesz majd az alapítvány szervezetének a kialakításában és működésének biztosításában, de a sport népszerűsítésében is az ifjú korosztály körében. Az MNT külön fogja majd értékelni a nemzetközi versenyeken elért sportteljesítményeket a felsőoktatási ösztöndíjak odaítélésekor.

Az alapítvány irányításában az MNT egy tag kinevezésével vesz részt annak háromtagú igazgatóbizottságában. A tanács mint alapító, közvetlenül irányítja az alapítvány munkáját, évi munkatervének, pénzügyi tervének, munkabeszámolójának és zárszámadásának véleményezése által.

A vitában elsőként Mengyán Pletikoszity Ildikó (Magyar Mozgalom - MM) szólalt fel. Elmondta, a birkózóakadémia létrehozása kapcsán jogi és erkölcsi aggályai vannak. A jogi aggálya arra vonatkozik, hogy az MNT-nek négy hatásköre van és a sport nem tartozik azok közé. Azt az indoklást sem tartja elfogadhatónak, hogy az MNT támogatja a rekreációs sportot, mert annak már szinte semmi köze a profi sporthoz. Példaként a topolyai TSC Labdarúgó Akadémiát hozta fel, mert amióta az megalakult, szerinte a környező falvakban a fiatalokat nem engedik a pályára, s a tömegsport visszaszorul. Erkölcsi aggályként az ellenzéki képviselő azt hozta fel, hogy kapunk egy olyan ajándékot, amit fenn sem tudunk tartani, s ezért az ajándékozó fizeti majd annak költségeit a továbbiakban is. Utalt arra, hogy ezen „ajándékok” miatt az anyaországban ellenséges hangulat alakul ki a vajdasági magyarokkal szemben. Itthon pedig olyan vélemények vannak, hogy luxusajándékok helyett az kellene, hogy a közművek épüljenek ki a vajdasági magyar településeken.

Kucsera Géza (MM) azt kifogásolta, hogy a birkózóakadémia kérdésében is akkor vitatkozik az MNT, amikor már minden el van döntve. Úgy vélte, kész tények elé állítják az MNT tagjait.

Mészáros Zoltán (Magyar Összefogás – MÖ) elmondta, hogy a kulturális bizottság ülésén volt szó a birkózóakadémiáról. Ott hangzott el, hogy az élsport mellett szükségesek a kis műhelyek is, ahonnan a tehetséges birkózók kikerülhetnek, s majd eljuthatnak ebbe a központba.

Fazekas Róbert (MÖ) saját, bácskossuthfalvi tapasztalatát osztotta meg, miszerint a topolyai sportakadémia hatására a faluban ismét sportolnak a gyerekek. Reméli, hogy a foci mellett a birkózás, illetve más sportok esetében is ez fog történni.

Hajnal Jenő elnök reagálásában elmondta, hogy Vajdaság-szerte számos olyan település lesz, ahol birkózótermeket alakítanak ki, ahol ezt a sportágat a gyerekek körében népszerűsíteni fogják. Azt is elmondta, hogy Magyarkanizsán egy kollégium is felépül, amely beleilleszkedik a korábban megfogalmazott középiskolai diákotthoni hálózat tervezetébe. A határon túli beruházások az anyaország részéről a nemzetépítésnek egy sajátos változata, s nekünk, vajdasági magyaroknak azt kell megfontolnunk, hogy ehhez hogyan tudunk hozzájárulni. Mindenképpen úgy, hogy támogatjuk az elképzelést, mondta az MNT elnöke.

Linka B. Gabriella (MÖ) kishegyesi tapasztalatokat osztott meg. Amikor elkezdtek foglalkozni a községben a gyermeksporttal, nagyon sok tehetséges kisdiákot fedeztek fel, de azután, középiskolás korban ezek a gyerekek elvesztek a sport számára. Az akadémiák lehetőséget jelentenek, hogy a fiatal sportolók karriert építhessenek.

Hajnal Jenőt a vita után az MNT felhatalmazta, hogy az alapító ülésen részt vegyen és aláírja az Alapítvány alapítói okiratát, illetve, hogy Laták István zentai sportújságíró, az MNT tájékoztatási bizottságának a tagja a birkózóakadémia igazgatóbizottsági tagja legyen. A szavazáskor a két ellenzéki tanácstag nemmel szavazatott, illetve Laták István jelölése kapcsán tartózkodott.

Az ülés folytatásában a négy új zentai általános iskolát nyilvánította a magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé a Magyar Nemzeti Tanács. Mint ismeretes, július 19-én a korábbi mamutintézményt négy különálló oktatási intézménnyé osztotta fel Zenta községi képviselő-testülete.

Hajnal Jenő elmondta, hogy az újonnan létrejövő intézmények osztályainak többségében az oktatás magyar nyelven folyik, ezért az MNT-nek joga van arra, hogy kiemelt fontosságúnak nyilvánítsa azokat.

Mengyán Pletikoszity Ildikó (MÖ) bejelentette, hogy az iskolák szétválasztását a Magyar Mozgalom nem helyeselte, de ha már szétválasztották őket, akkor támogatják azt, hogy önálló intézményekként is kiemelt fontosságúak legyenek. Javasolta, hogy készítsenek egy kimutatást, hogy mely iskolák kiemelt fontosságúak, s melyek társalapítottak. Mint mondta, sokan nem tudják, hogy a kettő között mi a különbség.

Lulić Emil jogász az MNT elnökének a kérésére az ülésen elmondta, hogy számukra az okozott eddig gondot, hogy sok esetben nem volt világos, hogy az egyes iskoláknak az önkormányzat, a tartomány, vagy a köztársasági minisztérium-e az alapítója, hogy kivel kell tárgyalniuk. Ezt feltérképezték, s várhatóan a jövőben zökkenőmentesebb lesz az MNT együttműködése oktatási kérdésekben ezekkel a partnerekkel.

Az ülésen jóváhagyták az MNT Végrehajtó Bizottságának azon döntéseit is, hogy támogatják a 15 főnél kisebb létszámú általános iskolai tagozatok megnyitását Bácsgyulafalván, Bajmokon, Nagykikindán (Fejős Klára Á. I.), Szerbittabén, Törökfaluban, Völgyparton, Zichyfalván, Szentmihályon, Királyhalmán, Újvidéken (Sonja Marinković Á. I. és Petőfi Sándor Á. I.), Szabadkán (Djuro Salaj Á. I. és Jovan Mikić Á. I.), Nemesmiliticsen és Bajsán.